Kis türelmet
Az Emmánuel-jövendölés 7 1Történt pedig Ácháznak, Júda királyának napjaiban, aki Jótámnak, Uzija fiának volt a fia, hogy felvonult Rászin, Szíria királya, és Pekach, Remalja fia, Izrael királya Jeruzsálem ellen, hogy ostrom alá fogja; de nem tudták bevenni. Amikor eljutott a hír Dávid házához: »Szíria Efraimban táborozik«, megremegett a király szíve és népének szíve, mint ahogy megremegnek az erdő fái a széltől. Akkor azt mondta az Úr Izajásnak: »Menj ki Ácház elé, te és fiad, Seár-Jasúb, a Felső-tó vízvezetékének végéhez, a ruhamosók mezejéhez vezető útra, és mondd neki: Vigyázz, maradj nyugton! Ne félj, szíved ne szorongjon ettől a két füstölgő, üszkös fadarabtól, Rászintól és Szíriától, Remalja fiának heves haragja miatt, mert gonosz tervet szőtt ellened Szíria, Efraim és Remalja fia, mondván: ‘Vonuljunk fel Júda ellen, félemlítsük meg, hódítsuk meg magunknak, és tegyük királlyá benne Tábeél fiát!’«

Így szól az Úristen:
»Ez nem következik be, és nem történik meg!

Mert Damaszkusz csak Szíriának a feje,
Rászin pedig Damaszkusznak a feje!
Még hatvanöt esztendő, és összeomlik Efraim,
s nem lesz többé nép!

Szamaria csak Efraimnak a feje,
Remalja fia pedig Szamariának a feje!
Ha nem hisztek, bizony, nem maradtok fenn!«

10Szólt továbbá az Úr Ácházhoz, e szavakkal: »Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélyéből, akár fentről, a magasból!« De Ácház azt mondta: »Nem kérek, és nem kísértem az Urat.« Erre a próféta így szólt: »Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy embereknek vagytok terhére, és azért terhére vagytok az én Istenemnek is? Ezért az Úr maga ad majd nektek jelet. Íme, a szűz méhében fogan, és fiút szül, s nevét Emmánuelnek fogja hívni. Aludttejet és mézet eszik majd, hogy meg tudja vetni a rosszat és a jót tudja választani. Mert mielőtt a gyermek meg tudná vetni a rosszat, és a jót választani, elhagyott lesz az az ország, melynek két királyától rettegsz. Hoz majd az Úr rád, népedre és atyád házára olyan napokat, amilyenek nem jöttek, amióta Efraim elszakadt Júdától: Asszíria királyát.«

Ez történik majd azon a napon:
füttyszóval előhívja az Úr a legyeket,
melyek Egyiptom folyóinak torkolatánál vannak,
s a méheket, melyek Asszíria földjén rajzanak;

azok pedig eljönnek, és megtelepszenek valamennyien
a meredek völgyekben és a sziklák hasadékaiban,
minden tövisbozótban és minden itatóhelyen.

20 Azon a napon leborotválja az Úr
a Folyamon túlról bérbevett borotvával
– Asszíria királyával –
a fejet és a lábak szőrét,
s a szakállt is levágja.

Ez történik majd azon a napon:
mindenkinek lesz egy üszője és két birkája,

s a tej bősége miatt vajat eszik;
vajat és mézet eszik ugyanis mindenki,
aki megmarad az országban.

Ez történik majd azon a napon:
minden hely, ahol ezer ezüstöt érő, ezer szőlőtő van,
tövissé és tüskévé válik.

Nyilakkal és íjjal mennek oda,
mert tövis és bozót lesz az egész ország.

S a hegyoldalakra, amelyeket most kapával művelnek,
nem mennek fel a tövistől és tüskétől való félelem miatt:
ökörlegelő lesz az valamennyi, és aprómarha tapossa.

A prófétának ismét fia születik 8 1Szólt az Úr hozzám: »Végy magadnak egy nagy táblát, és írd rá emberi írással: Mahhér Sálál Hás Báz!« Megbízható tanúkat állítottam magamnak: Uriás papot és Zakariást, Barakja fiát. Majd bementem a prófétaasszonyhoz, s az fogant, és fiat szült. Ekkor az Úr azt mondta nekem: »Add neki ezt a nevet: Mahhér Sálál Hás Báz! Mielőtt ugyanis a gyermek kiáltani tudná: ‘Apám’ és ‘Anyám’, elviszik Damaszkusz gazdagságát és Szamaria zsákmányát Asszíria királya elé.«
A hitetlenség és hűtlenség büntetése 5Majd folytatta az Úr, s még ezt mondta nekem:

»Mivel ez a nép megvetette
a Síloénak csöndesen folydogáló vizét,
s elveszíti bátorságát Rászin és Remalja fia előtt,

azért, íme, az Úr rájuk hozza
a Folyam hatalmas és nagy vizét:
Asszíria királyát és annak minden dicsőségét;
s az átlépi mindenütt medrét,
és elárasztja egész partját;

áthömpölyög Júdán, árad és keresztülfolyik,
egészen nyakig ér.
Kiterjeszti szárnyát,
mely betölti országod szélességét, ó, Emmánuel!«

A próféta reménye

Tomboljatok csak, népek, majd meg fogtok rettenni!
Figyeljetek fületekkel valamennyien, ti messzi országok:
övezzétek csak fel magatokat, majd meg fogtok rettenni,
övezzétek csak fel magatokat, majd meg fogtok rettenni!

Szőjetek csak tervet, úgyis meghiúsul;
szóljatok csak szót, úgysem valósul meg,
mert velünk az Isten!

11Mert így szólt hozzám az Úr, amint keze megragadott engem, és arra intett, hogy ne járjak ennek a népnek útján:

»Ne mondjatok összeesküvésnek semmit,
amit ez a nép összeesküvésnek mond,
és amitől fél, attól ne féljetek, ne is rettegjetek!«

A Seregek Urát tartsátok szentnek,
tőle féljetek, és tőle rettegjetek!

Akkor ő szentély lesz,
de botlás köve és botrány kősziklája
Izrael két házának,
háló és csapda Jeruzsálem lakóinak.

Közülük sokan megbotlanak,
elesnek és összetörik magukat,
hálóba kerülnek és fogságba jutnak.

Kösd össze a tanúbizonyságot, pecsételd le a tanítást tanítványaimban! Várom az Urat, aki elrejtette arcát Jákob háza elől, és benne remélek. Íme, én és a gyermekek, akiket nekem adott az Úr, jelek és csodák vagyunk Izraelben a Seregek Urától, aki a Sion hegyén lakik. És ha így szólnak hozzátok: »Forduljatok a halottidézőkhöz és a jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak! Miért ne fordulna a nép az Istenéhez, az élők ügyében a halottakhoz?« utasítsátok őket a tanításhoz és a tanúbizonysághoz! Bizony, olyan dologról beszélnek, amelynek nincs hajnala.

Bolyong majd ott az ilyen,
csüggedten és éhesen,
és mivel éhezik, haragra gerjed,
s megátkozza Királyát és Istenét.
Fölfelé néz,

majd a földre tekint:
és íme, szorongatás és sötétség;
nyomasztó sötétben van,
és homályba taszítva.

De nem lesz többé sötétség,
ahol elnyomás van.
Az első időben megalázta Zebulon földjét és Naftali földjét, de az utolsó időben megdicsőíti a tengerhez vezető utat, a Jordánon túli vidéket, a pogányok Galileáját.

Jegyzetek

7,1 Ácház királyt Damaszkusz és Izrael az Asszíria-ellenes szövetségbe akarják erőszakkal bevonni. A király épp a város vízellátását ellenőrzi, amikor Izajás a fiával, akinek neve prófétai üzenetet hordoz („Sear Jasúb”: a maradék visszatér), találkozik vele (vö. 2Kir 16,5-9).

7,10 A király nem akar jelet kérni, nehogy a jel megtörténte után hallgatnia kelljen a prófétára. A próféta maga hirdeti hát ki a jelet: egy lány (a héber szöveg szerint; a görög ezt szűznek fordítja) fogan, és fiának első életévében (amikor tejet és mézet eszik) utoléri a büntetés Damaszkusz és Izrael királyát.

7,20 A rabszolgáknak borotválták le a haját.

8,1 Jelképes cselekedet: a próféta táblára írja fel az isteni ítéletet jelző szavakat (gyors zsákmány, hirtelen préda).

8,5 Izrael nem az Isten titokzatos erejét jelképező Síloe forrásban, hanem az Asszíriát jelképező hatalmas Eufráteszben bízik, ám az majd árvízként elárasztja és tönkreteszi az országot.

8,11 Ha Izrael nem hisz, a szentély csapdává és a botlás kövévé válik számára.


Minden fejezet...
1 0