¹1  Mert íme, az Úr, a Seregek Ura
megfosztja Jeruzsálemet és Júdát
a támasztól és oltalomtól,
minden támasztól, amit a kenyér jelent,
és minden segítségtől, amit a víz nyújt.

²2  Elveszi tőle a hőst és a harcost,
a bírót és a prófétát,
a jóst és az öreget,

³3  ötven ember parancsnokát és a tekintélyest,
a tanácsadót, a bölcs mestert
és a gyógyításhoz értőt.

⁴4  Ifjakat teszek fejedelmeikké,
és gyermekek uralkodnak majd rajtuk.

⁵5  Szorongatja a nép között egyik ember a másikat,
mindenki a társát:
rátámad az ifjú az öregre,
s az alacsonyrendű a tekintélyesre.

⁶6  Az egyik megragadja testvérét,
aki atyja házából való:
»Neked még van ruhád,
légy a fejedelmünk,
és e romhalmaz legyen a te kezed alatt!«,

⁷7  az így kiált majd azon a napon:
»Nem leszek én orvosa másnak,
hiszen az én házamban sincsen sem kenyér, sem ruha;
ne tegyetek engem a nép fejedelmévé!«

⁸8  Mert elbukik Jeruzsálem, és Júda elesik,
mivel szavuk és tetteik az Úr ellen irányulnak,
hogy szembeszegüljenek dicsőséges szemével.

⁹9  Arcátlanságuk vádolja őket,
és vétküket, mint Szodoma, hirdetik, nem titkolják.
Jaj nekik, mert meglakolnak a gonoszságért!

¹⁰10  Nyugtassátok meg az igazat: »Jól van!«,
mert tettei gyümölcsét fogja enni.

¹¹11  Jaj a gonosznak! Rosszul jár,
mert keze tetteihez mérten lesz fizetsége.

¹²12  Népemet gyermekek sanyargatják,
és asszonyok uralkodnak rajta.
Én népem! Vezetőid tévútra visznek,
és lépteid útját megzavarják.

¹³13  Ám az Úr felkel, hogy pereljen,
feláll, hogy megítélje a népeket.

¹⁴14  Az Úr ítéletre száll
népe véneivel és fejedelmeivel:
»Ti feldúltátok a szőlőt,
szegénytől rabolt holmi van házaitokban.

¹⁵15  Miért zúzzátok össze népemet,
és töritek össze a szegények arcát?«
– mondja az Úr, a Seregek Istene.

¹⁶16  Így szól az Úr:
»Mivel felfuvalkodtak Sion leányai,
nyakukat nyújtogatva és szemükkel kacsingatva járnak,
tipegve lépegetnek,
és lábpereceikkel csörögnek,

¹⁷17  azért kopasszá teszi az Úr
Sion leányainak feje tetejét,
és halántékukat felfedi az Úr.«

¹⁸18  Azon a napon majd elveszi az Úr a díszeket:
a lábpereceket és a nyakláncokat,

¹⁹19  a holdacskákat és a fülbevalókat,
a karpereceket és a fátylakat,

²⁰20  a hajdíszeket és a lábkarikákat,
az öveket, az illatszertartókat és a varázsszobrokat,

²¹21  a gyűrűket és az orrkarikákat,

²²22  a díszes ruhákat és a palástokat,
a vállkendőket és az erszényeket,

²³23  a tükröket és a gyolcsokat,
a fejkötőket és a lepleket.

²⁴24  És lesz a balzsamillat helyett büdösség,
az öv helyett kötél,
a bodorított haj helyett kopaszság,
a díszöltözet helyett zsákruha
és a szépség helyett szégyenbélyeg.

²⁵25  Embereid a kardtól hullanak el,
és hőseid a harcban.

²⁶26  Szomorkodnak és gyászolnak majd városkapui,
ő pedig kifosztva ül a földön.

»A saját kenyerünket esszük,
és a saját ruhánkba öltözünk;
csak hadd viselhessük nevedet!
Vedd le rólunk a gyalázatot!«

²2  Azon a napon az Úr sarjadéka
ékesség és dicsőség lesz,
s a föld gyümölcse büszkeség és dísz
azoknak, akik megmenekülnek Izraelből.

³3  Ez történik majd: mindazt, aki megmarad Sionban,
és életben marad Jeruzsálemben,
szentnek hívják majd;
mindazt, aki az élők közé van felírva Jeruzsálemben.

⁴4  Az Úr pedig lemossa majd Sion leányainak szennyét,
és Jeruzsálem vérét kiöblíti belőle,
az ítélet lelkével és a megtisztítás lelkével.

⁵5  Akkor az Úr a Sion hegyének egész helye fölé
és közössége fölé
felhőt teremt nappal,
füstöt és lángoló tűz fényét éjjel.
Minden dicsőség felett oltalom lesz számára,

⁶6  és sátor, árnyékul nappal a forróság ellen,
menedékül és rejtekhelyül a zápor és eső ellen.

¹1  Hadd énekeljek kedvesemről,
szerelmesem énekét szőlőjéről!
Szőlője volt kedvesemnek
termékeny hegytetőn;

²2  körülásta, és a kövektől megtisztította,
majd beültette nemes szőlővel;
közepén tornyot épített,
sajtót is vájt benne;
és várta, hogy szőlőfürtöt teremjen,
de vadszőlőt termett.

³3  Most hát, Jeruzsálem lakói
és Júda férfiai,
tegyetek igazságot köztem és szőlőm között!

⁴4  Mit kellett volna még tennem szőlőmmel,
amit nem tettem meg vele?
Amikor azt vártam, hogy szőlőfürtöt teremjen,
miért vadszőlőt termett?

⁵5  Most pedig hadd adjam tudtotokra,
mit teszek szőlőmmel!
Eltávolítom sövényét,
hadd pusztítsák el;
lerombolom kerítését,
hadd tapossák össze.

⁶6  Pusztává teszem:
nem metszik meg többé, és nem kapálják,
fölveri a tövis és a tüske;
és megparancsolom a felhőknek,
hogy esőt ne hullassanak rá.

⁷7  Bizony, a Seregek Urának szőlője Izrael háza,
és Júda férfiai az ő gyönyörű ültetvénye;
jogot várt, de íme, csak visszaélés van,
igazságot, de íme, csupa jajveszékelés!

⁸8  Jaj azoknak,
akik házat házhoz kapcsolnak,
szántóföldet szántóföldhöz csatolnak,
amerre csak terjed a határ!
Talán ti laktok csak az országban?

⁹9  Fülem hallatára megesküdött a Seregek Ura:
»Bizony, rommá válik a sok ház,
a nagyok és szépek lakatlanokká!«

¹⁰10  Mert tíz hold szőlő csak egy korsónyit terem,
és tíz hómer vetőmag csak egy hómert terem.

¹¹11  Jaj azoknak, akik már kora reggel
részegítő ital után futnak,
és késő estig bor hevíti őket!

¹²12  Citera és hárfa, dob és fuvola
meg bor van lakomáikon,
de az Úr cselekedetére nem néznek,
és kezének művét nem látják!

¹³13  Ezért megy fogságba népem,
mert semmit sem ért;
nemessége éhen pusztul,
tömege szomjúságtól eped el.

¹⁴14  Ezért kitátja torkát az alvilág,
és végtelen szélesre nyitja száját;
leszáll oda úr és szolganép,
mely lármázik és vigad benne.

¹⁵15  Akkor majd meghajlik az ember,
és megalázkodik a férfi,
s a kevélyek szeme is megtörik.

¹⁶16  Felmagasztosul az ítéletben a Seregek Ura,
és a Szent Isten szentnek bizonyul igazságban.

¹⁷17  Bárányok legelnek majd ott mint legelőjükön,
s a termővé lett romokon idegenek dúskálnak.

¹⁸18  Jaj azoknak,
akik a hamisság köteleivel vonszolják a bűnt,
és mint a szekér kötelével, a vétket!

¹⁹19  Akik így szólnak: »Siessen az Úr,
siettesse művét, hadd lássuk!
Közeledjék és jöjjön el Izrael Szentjének terve,
hadd ismerjük meg!«

²⁰20  Jaj azoknak, akik a rosszat jónak mondják,
és a jót rossznak;
akik a sötétséget világossággá teszik,
és a világosságot sötétséggé;
akik a keserűt édessé teszik,
és az édest keserűvé!

²¹21  Jaj azoknak, akik bölcsek a maguk szemében,
és önmaguk előtt okosak!

²²22  Jaj azoknak, akik hősök a borivásban,
és vitézek a részegítő ital keverésében;

²³23  akik ajándékért fölmentik a gonoszt,
és az igaztól elveszik igazát!

²⁴24  Ezért, ahogy felfalja a tarlót a tűz nyelve,
és a szénát a láng elemészti,
úgy korhad el gyökerük,
és virágjuk elszáll, mint a por;
mert elvetették a Seregek Urának tanítását,
és Izrael Szentjének beszédét meggyalázták.

²⁵25  Ezért lángolt fel az Úr haragja népe ellen,
kinyújtotta kezét fölé, és megverte őt;
akkor megrendültek a hegyek,
és holttestük annyi lett,
mint a szemét az utcák közepén.
Mindezzel nem fordult el haragja,
hanem keze még ki van nyújtva.

²⁶26  Zászlót emel egy távoli nemzetnek,
és füttyszóval előhívja a föld végéről,
s az íme, sietve, gyorsan eljön.

²⁷27  Nincs közte fáradt, és nincs kimerült,
nem szunnyad senki, és nem alszik;
nem oldódik meg csípőjének öve,
és nem szakad el sarujának szíja.

²⁸28  Nyilai hegyesek, és minden íja megfeszítve;
lovainak patája mintha kova volna,
és kerekei mint a szélvihar.

²⁹29  Bömbölése mint az oroszláné,
bömböl, mint az oroszlánkölykök;
morog, és megragadja a prédát,
biztonságba helyezi, és nincs, aki elragadja tőle.

³⁰30  Azon a napon dübörög majd nagyon,
mint a tenger morajlása.
Ha rátekint valaki a földre,
íme, ott rémterhes sötétség,
még a világosságot is elűzi a homálya.