1 Jaj a szárnyzúgás földjének,
mely Etiópia folyamain túl van!
Követeket küld a tengeren,
papiruszcsónakokon a vizeken:
»Menjetek, gyors követek,
a szálas és fényes bőrű nemzethez,
a közel és távol rettegett néphez,
az erős és eltipró nemzethez,
melynek földjét folyamok szelik át!«
A földkerekség összes lakói,
a földnek lakosai,
ha fölemelkedik a zászló a hegyeken, lássátok meg,
és ha felharsan a kürt, halljátok meg!
Mert így szól hozzám az Úr:
»Nyugodt vagyok, és széttekintek lakóhelyemen,
mint forró hőség fényes nappal,
és mint gomolyfelhő a hőségben aratáskor.«
Mert még szüret előtt, elvirágzás után,
amikor a virágból érett szőlő lesz,
levágja a venyigéket szőlőmetsző késsel,
s az indákat letépi és leszakítja.
Ott marad mind a hegyek falánk madarainak
és a föld állatainak;
rajta töltik a nyarat a ragadozó madarak,
és a föld minden állata rajta telel.
Büntető ítélet Egyiptom ellen 19 1Kijelentés Egyiptom ellen.
Íme, az Úr gyors felhőn száguld
és lemegy Egyiptomba.
Meginognak színe előtt Egyiptom bálványai,
és Egyiptom szíve elernyed bensejében.
»Felingerlem az egyiptomit az egyiptomi ellen,
hogy harcoljon mindenki a testvére ellen,
és mindenki a társa ellen;
város város ellen, királyság királyság ellen.
Egyiptom lelke elgyengül bensejében,
tervét összezavarom.
Bálványokhoz és varázslókhoz fordulnak,
a halottidézőkhöz és jövendőmondókhoz.
Kegyetlen úr kezébe adom Egyiptomot,
és kemény király uralkodik majd rajtuk«
– mondja az Úr, a Seregek Ura.
Kiapad a víz a tengerből,
s a folyó kiszárad és kiszikkad.
Bűzlenek a folyamok,
elsekélyesednek és kiszáradnak Egyiptom Nílus-ágai,
a nád és a sás elfonnyad.
Kopár helyek lesznek a Nílus mellett,
a folyó torkolatánál,
s a Nílus mentén minden vetés elszárad,
eltűnik és nem lesz többé.
Búsulnak a halászok, és gyászolnak mind,
akik horgot vetnek a Nílusba,
és akik kiterítik a hálót a víz színén, kétségbeesnek.
Szégyent vallanak a len megmunkálói,
akik azt fésülik, és finom gyolccsá szövik;
takácsai tönkremennek,
és minden bérmunkás aggodalmaskodik.
Bizony, ostobák Tánisz fejedelmei,
a fáraó bölcs tanácsosai oktalan tanácsot adnak.
Hogyan mondhatjátok a fáraónak:
»Bölcsek fia vagyok én, ősrégi királyok fia?«
Hol vannak hát a bölcseid?
Adják neked hírül és mondják meg,
mit határozott a Seregek Ura Egyiptom felől!
Balgák lettek Tánisz fejedelmei,
tévedtek Memfisz fejedelmei;
félrevezették Egyiptomot törzseinek sarkkövei.
Az Úr a bensejükbe keverte a szédelgés szellemét,
hogy félrevezessék Egyiptomot minden tettében,
ahogy a részeg tántorog okádékában.
Nem sikerül Egyiptomnak semmilyen tette,
tegye azt akár a fej, akár a farok,
akár a pálma, akár a káka.
18Azon a napon öt olyan város lesz Egyiptom földjén, mely Kánaán nyelvén beszél, és a Seregek Urára esküszik; Nap városának nevezik majd az egyiket.
Azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptom földjének belsejében, és emlékoszlopa az Úrnak az ország határánál. Ez jel és bizonyság lesz a Seregek Uráról Egyiptom földjén; ha az Úrhoz kiáltanak szorongatóik miatt, szabadítót és vezetőt küld nekik, hogy megmentse őket. Megismerteti magát az Úr Egyiptommal, és megismeri Egyiptom az Urat azon a napon; véres- és ételáldozattal hódolnak, s fogadalmat tesznek az Úrnak, és teljesítik azt. Bár kemény csapással sújtja az Úr Egyiptomot, de meg is gyógyítja: megtérnek az Úrhoz, és ő enged kérésüknek, s meggyógyítja őket.
Azon a napon út vezet majd Egyiptomból Asszíriába; az asszírok Egyiptomba mennek, és az egyiptomiak Asszíriába; és szolgálni fog Egyiptom Asszíriával együtt.
24Azon a napon Izrael harmadikként Egyiptom és Asszíria mellett áldás lesz a föld közepén, melyet megáld a Seregek Ura e szavakkal: »Áldott az én népem, Egyiptom, kezemnek műve, Asszíria, és örökségem, Izrael!«
Az etiópok és az egyiptomiak elhurcolása 20 1Abban az esztendőben, amikor Asdódhoz érkezett a fővezér, akit Szárgon, Asszíria királya küldött, és ostrom alá vette Asdódot, s elfoglalta, abban az időben így szólt az Úr Izajás, Ámosz fia által: »Menj, oldd le a zsákruhát derekadról, és sarudat húzd le lábadról!« Ő így is tett, mezítelenül és mezítláb járt. Akkor így szólt az Úr: »Amint szolgám, Izajás, mezítelenül és mezítláb járt három évig jelként és jelképként Egyiptom és Etiópia számára, úgy hajtja el majd Asszíria királya Egyiptom foglyait és Etiópia száműzöttjeit, ifjakat és öregeket, mezítelenül és mezítláb, csupasz üleppel, Egyiptom szégyenére. Akkor megrémülnek, és mindenki kiábrándul Etiópiából, melyben reménykedett, és Egyiptomból, amellyel kérkedett. Így szólnak e partvidék lakói azon a napon: ‘Íme, így jártak azok, akikben reménykedtünk, akikhez segítségért szaladtunk, hogy megszabaduljunk Asszíria királyától; akkor hogyan menekülhetnénk meg mi?’«
Jegyzetek
18,1 Az Egyiptomban kb. Kr. e. 712-től uralkodó 25. (etiópiai) dinasztia egy Asszíria-ellenes szövetségre próbálta Júdát rávenni. Izajás a terv ellen szól, Egyiptom bukását jövendöli meg.
18,7 Későbbi korból származó jövendölés az egyiptomiak megtéréséről.
19,1 A „kegyetlen úr” II. Szárgon (Kr. e. 722-705)
19,16 Későbbi időkből való jövendölések Egyiptomról.
19,18 A nap városa Hierapolisz.
19,24 Az Ábrahámnak adott ígéret (Ter 12,3) beteljesedik, Izrael áldás lesz a népek számára.
20,1 A próféta ruha nélkül jár, mint ahogyan majd az asszírok által deportált egyiptomiak fognak. Velük szövetségre lépni esztelenség. Asdód, a filiszteus város Kr. e. 711-ben esett el.
NÁHUM JÖVENDÖLÉSE
Felirat: 1,1
1 Fenyegető jövendölés Ninive ellen.Az elkesi Náhum látomásának könyve.
Isten hatalma a kegyelemben és az ítéletben: 1,2-8
2 Féltékeny és bosszúálló Isten az Úr,
bosszúálló és haragvó.
Bosszút áll ellenségein az Úr,
és hajthatatlan elleneivel szemben.
Türelmes az Úr, de hatalma félelmetes,
egy bűnöst sem hagy büntetlenül.
Eljön az Úr viharban és forgószélben,
s a felhő a por az ő lába nyomán.
4 Rászól a tengerre és kiszárítja,
s a folyókat mind kiapasztja.
Eltikkad Básán és a Kármel,
és elfonnyad a Libanon virágja.
Megremegnek előtte a hegyek,
és reszketnek a halmok;
tekintetétől megrendül a föld,
s a földkerekség és minden lakója.
Ki állhat meg haragos színe előtt,
ki állhat helyt haragjának tüze előtt?
Bosszúja kiárad, mint a tűz,
s a kősziklák megolvadnak előtte.
Jó az Úr és megerősít ő a szorongatás napján,
és ismeri a benne bízókat.
De rohanó vízözönnel vet véget az ellene támadóknak,
és ellenségeit a sötétség üldözi.
Ítélet Ninive felett: 1,9-3,19
Ninive Isten ellen hiába lázad
Mit terveztek az Úr ellen?
Ő hajtja végre a pusztítást!
Nem keletkezik kétszer veszedelem!
Lehetnek, mint az egymásba fonódó tövisek,
vagy mint megrészegült tivornyázók:
elégnek, mint az egészen száraz tarló.
11 Belőled származott az, aki gonosz terveket szőtt az Úr ellen,
aki elméjében törvényszegést forgatott.
Így szól az Úr: »Ha még oly erősek és még oly sokan lesznek is,
akkor is levágják őket és elvesznek!
Megaláztalak, de nem alázlak meg többé.
Most összetöröm a vesszejét annak, aki hátadat verdesi,
és bilincseidet széttöröm.«
14 Rólad pedig ezt parancsolja az Úr:
»Nevednek ne támadjon többé utódja!
isteneid házából kiirtom a faragott és az öntött bálványokat,
elkészítem sírodat, mert becstelen vagy!«
azé, aki békét hirdet.
Üld meg, Júda, ünnepeidet és váltsd be fogadalmaidat,
mert nem halad át többé rajtad Béliál;
mindenestül elveszett!
Felvonul előtted, aki szétszór téged,
aki ostrom alá veszi ostromműveidet;
»Lesd csak az utat, tedd erőssé derekadat,
Szedd össze minden erődet!«
3 Mert helyreállítja az Úr Jákob dicsőségét
és Izrael dicsőségét egyaránt;
bár a pusztítók széjjelszórták őket,
és tönkretették csemetéiket.
Hőseinek pajzsa tűzpiros,
seregének emberei karmazsin színű ruhát viselnek;
fáklyaként tündöklik harci szekereinek szerszáma,
amikor felkészül a hadra,
és kocsisai toporzékolnak.
Az utakon vágtáznak a szekerek,
és összetorlódnak a tereken.
Olyanok, mint a fáklyák,
mint a cikázó villámok.
Számba veszik a vitézeket,
rohannak útjukon;
gyorsan felhágnak falaira,
és elkészítik a védőtetőt.
Nyitva állnak a folyóra néző kapuk,
a palota rémüldözik.
Az Úrnőt csupasszá teszik és fogságba viszik,
rabszolganői nyögnek majd, mint a galambok,
és mellüket verik.
Ninive olyan, mint a víztároló,
amelyből elillant a víz.
»Álljatok meg, álljatok meg!« –
De egy sincsen, aki megfordulna.
»Raboljátok el az ezüstöt,
raboljátok el az aranyat!«
Se szeri, se száma a kincseknek,
a mindenféle drága edényeknek.
Széthányják, széjjeltépik, szerteszaggatják;
szívük elcsügged, térdük remeg;
teljesen cserben hagyja őket derekuk,
és mindannyiuk arca olyan, mint a fekete fazék.
12 Hol van hát az oroszlánok búvóhelye
s az oroszlánkölykök tanyája,
ahová megbújni járt az oroszlán,
az oroszlánkölyök, és nem volt, aki felriaszthatta volna?
Zsákmányolt egykor az oroszlán,
hogy jóllakjanak kölykei,
és öldösött nőstényei számára;
prédával töltötte meg barlangjait,
és lakóhelyét zsákmánnyal.
»Íme, én ellened megyek!
– mondja a Seregek Ura. –
Füstté égetem szekereidet,
oroszlánkölykeidet kard emészti meg;
véget vetek a földön zsákmányolásodnak,
és nem hallatszik majd többé követeid szava.«
Jegyzetek
1,2 Egy későbbi zsoltár az isteni ítéletről.
1,4 Básán termékeny fennsík a Jordántól keletre, a Libanon és a Kármel sűrű erdőkkel borított hegyek.
1,11 Ninivéhez intézett jövendölés.
1,14 A jövendölés Asszúrbanipálnak (Kr. e. 669-627) szól.
2,1 Vö. Iz 52,7-10.
2,3 Későbbi kiegészítés.
2,12 Gúnydal Asszíria (az oroszlán) bukásáról.
Mint az elvonuló fergeteg, tűnik el a bűnös,
az igaz pedig szilárdan áll örökre.
Ami az ecet a fognak, a füst a szemnek,
az a lusta azoknak, akik megbízzák valamivel.
Az Úr félelme megsokasítja a napokat,
a gonoszok évei pedig megrövidülnek.
Az igazak reménye boldogság,
a gonoszok számítása pedig semmivé válik.