18
Jaj a szárnysuhogás országának, a mely Szerecsenország folyóin túl van;
(2Móz 14,22-29; Józs 3,16)
A mely követeket küld a tengeren gyékényből csinált tutajokon, vizek színén. Menjetek el gyors hírnökök, a magas és derék néphez, a néphez, a mely rettenetes mióta van és ezután is; a hatalmas és hódító néphez, a melynek földét folyók hasítják át.
(2Móz 15,2-10)
Föld kerekségének minden lakói és földnek lakosai meglássátok, mikor a hegyeken zászló emelkedik, és hallgassatok, ha kürt szól!
Mert ezt mondá az Úr nékem: Nyugodtan nézem sátoromból verőfényes melegnél, harmatozó felhőnél aratás hévségében.
(Jóel 2,31; Ésa 60,19.20;30,26)
Mert aratás előtt, ha a virágzás véget ér, és a virág érő fürtté lészen, levágja a vesszőket metszőkésekkel, és a kacsokat eltávolítja és lemetszi.
Mind ott hagyatnak a hegyek madarainak és a föld állatainak, és a madarak rajtok nyaralnak, és a föld minden állatai rajtok telelnek.
(Ezék 39,4.17; Jer 7,33;12,9; Jel 19,17)
Abban az időben ajándékot viszen a seregek Urának a magas és derék nép; a nép, a mely rettenetes, mióta van és ezután is, a hatalmas és hódító nép, a melynek földét folyók hasítják át; a seregek Ura nevének helyére, Sion hegyére. 19
Jövendölés Égyiptom ellen.
Ímé az Úr könnyű felhőre ül, és bemegy Égyiptomba, és megháborodnak előtte Égyiptomnak bálványai, és az égyiptomiak szíve megolvad ő bennök. (Zsolt 18,11;104,3; Dán 7,13;Máté 24,30; Jel 1,7;14,14) És összeveszítem az égyiptomiakat az égyiptomiakkal, és egyik hadakozik a másik ellen, kiki felebarátja ellen, város város ellen, és ország ország ellen. És elfogyatkozik az égyiptomiak lelke ő bennök, és az ő tanácsát elnyelem, és tudakoznak a bálványoktól, szemfényvesztőktől, halottidézőktől és jövendőmondóktól. (Zsolt 22,27;23,5;55,1; Máté 8,11; Luk 14,15;22,16; Jel 19,9) És adom az égyiptomiakat kemény úrnak kezébe, és kegyetlen király uralkodik rajtok, szól az Úr, a seregeknek Ura. És elfogyatkoznak a tenger vizei, és a folyam kiszárad és elapad. (1Kor 15,54.1Móz;2,16;17,18;3,2;19,22; Jel 21,4) És büdösséget árasztanak a folyamok, elfogynak és kiszáradnak Égyiptomnak patakjai; nád és sás ellankadnak. A pázsit a folyó mellett, a folyónak partján, és a folyónak minden veteménye megszárad, elporlik és nem lészen. (2Kir 9,37; Jer 8,2;16,4;25,33) És keseregnek a halászok, és gyászolnak mind, a kik a folyóba horgot vetni szoktak, és a kik a vizek színén hálót vetnek ki, búsulnak. (Ésa 43,5.6; Jer 30,10) És megszégyenülnek a fésült len készítői és a gyolcs szövői. (Ésa 35,7; Jóel 2,28; Ezék 34,26; Malak 3,10; Ján 7,38) Hatalmasaik megtöretnek, és minden napszámosaik bánkódnak lelkökben. (Zsolt 46,2;35,22) Bizony bolondok Zoán fejedelmei, a Faraó bölcs tanácsosai egy eszét veszített tanács; mimódon mondjátok a Faraónak: bölcsek fia vagyok, régi királyoknak fia? (Zsolt 118,19.20; Jel 22,14) Ugyan hol vannak bölcseid? hogy megjelentsék néked és tudják, hogy mit végzett a seregeknek Ura Égyiptom felől? (Zsolt 112,7.8;111,8) Megbolondultak Zoán fejedelmei, és csalódtak Nóf fejedelmei, és elámíták az Égyiptomiakat törzseik szegletkövei. (Zak 10,4.1Sám;14,38; Bir 20,2) Az Úr beléje önté a szédelgés lelkét, hogy Égyiptomot elhitessék minden dolgaiban; miként a részeg tántorog az ő okádása felett. (Ésa 28,8; Péld 26,11) És nem lesz Égyiptomnak semmi munkája, a melyet cselekednék a fő és fark, a pálmaág és a káka. (Ésa 9,15) Ama napon olyan lesz Égyiptom, mint az asszonyok, retteg és fél a seregek Ura kezének felemelésétől, a melyet fölemel ellene. (Péld 3,6;11,6) És Júda földe félelmére lesz Égyiptomnak, valaki csak említi azt előtte, már fél, a seregek Urának tanácsáért, a melyet Ő végzett felőle. (Ésa 42,17; Zsolt 97,7) Ama napon lesz öt város Égyiptomnak földén, a melyek Kanaán nyelvén szólanak, és esküsznek a seregeknek Urára; az egyik „pusztulás városának” neveztetik. (5Móz 6,13) Ama napon oltára lesz az Úrnak Égyiptom földének közepette és határán egy oszlop az Úrnak; (Malak 1,11) És lesz jegyül és bizonyságul a seregek Urának Égyiptom földén, hogy ha kiáltanak az Úrhoz a nyomorgatók előtt, hogy küldjön nékik megtartót és fejedelmet, és őket megszabadítsa. (Zak 14,9.20) És megismerteti magát az Úr Égyiptommal, és megismeri Égyiptom az Urat ama napon, és szolgálják véres áldozattal és ételáldozattal, és fogadnak fogadást az Úrnak, és teljesítik. (Zsolt 87,4) De ha megveri az Úr Égyiptomot, megvervén, meggyógyítja, és megtérnek az Úrhoz, és Ő meghallgatja és meggyógyítja őket. (Zak 14,21) Ama napon út lesz Égyiptomból Assiriába, és Assiria megy Égyiptomba, Égyiptom meg Assiriába, és Égyiptom Assiriával az Urat tiszteli. (Jel 20,5.6) Ama napon Izráel harmadik lesz Égyiptom és Assiria mellett; áldás a földnek közepette; (Ésa 49,19-21;54,1-5;62,4-5) Melyet megáld a seregeknek Ura, mondván: Áldott népem, Égyiptom! és kezem munkája, Assiria! és örökségem Izráel! (1Móz 12,23; Ésa 2,4) 20 Amely esztendőben Asdódba ment a Tartán, Szargon Assiria királya küldvén őt, és vívá Asdódot és azt elfoglalá: (Jer 10,14; Péld 15,14) Ez időben szólott az Úr Ésaiás, Ámos fia által, mondván: Menj és oldd le a gyászruhát derekadról, és sarudat vond le lábadról! És úgy cselekedett, járván ruha és saru nélkül. (2Kir 1,8; Zsid 11,37) És mondá az Úr: A mint szolgám Ésaiás ruha és saru nélkül jár három esztendeig jegyül és jelenségül Égyiptomra és Szerecsenországra nézve: (Ésa 25,8.1Thess;4,16; Jel 20,4.5; Luk 14,14; Dán 12,2) Úgy viszi el Assiria királya Égyiptom foglyait és Szerecsenország rabjait, ifjakat és véneket, ruha és saru nélkül és mezítelen alfellel, Égyiptomnak gyalázatára; (Ésa 3,18) S megrettennek és megszégyenülnek Szerecsenország miatt, a melyben reménykedtek, és Égyiptom miatt, a melyben dicsekedtek. (Ésa 30,2;31,4; Hós 12,1) És szól e partvidék lakosa ama napon: Ímé így járt reménységünk, hova segítségért futottunk, hogy Assiria királyától megszabaduljunk; hát mi miként menekülhetnénk meg?
Ímé az Úr könnyű felhőre ül, és bemegy Égyiptomba, és megháborodnak előtte Égyiptomnak bálványai, és az égyiptomiak szíve megolvad ő bennök. (Zsolt 18,11;104,3; Dán 7,13;Máté 24,30; Jel 1,7;14,14) És összeveszítem az égyiptomiakat az égyiptomiakkal, és egyik hadakozik a másik ellen, kiki felebarátja ellen, város város ellen, és ország ország ellen. És elfogyatkozik az égyiptomiak lelke ő bennök, és az ő tanácsát elnyelem, és tudakoznak a bálványoktól, szemfényvesztőktől, halottidézőktől és jövendőmondóktól. (Zsolt 22,27;23,5;55,1; Máté 8,11; Luk 14,15;22,16; Jel 19,9) És adom az égyiptomiakat kemény úrnak kezébe, és kegyetlen király uralkodik rajtok, szól az Úr, a seregeknek Ura. És elfogyatkoznak a tenger vizei, és a folyam kiszárad és elapad. (1Kor 15,54.1Móz;2,16;17,18;3,2;19,22; Jel 21,4) És büdösséget árasztanak a folyamok, elfogynak és kiszáradnak Égyiptomnak patakjai; nád és sás ellankadnak. A pázsit a folyó mellett, a folyónak partján, és a folyónak minden veteménye megszárad, elporlik és nem lészen. (2Kir 9,37; Jer 8,2;16,4;25,33) És keseregnek a halászok, és gyászolnak mind, a kik a folyóba horgot vetni szoktak, és a kik a vizek színén hálót vetnek ki, búsulnak. (Ésa 43,5.6; Jer 30,10) És megszégyenülnek a fésült len készítői és a gyolcs szövői. (Ésa 35,7; Jóel 2,28; Ezék 34,26; Malak 3,10; Ján 7,38) Hatalmasaik megtöretnek, és minden napszámosaik bánkódnak lelkökben. (Zsolt 46,2;35,22) Bizony bolondok Zoán fejedelmei, a Faraó bölcs tanácsosai egy eszét veszített tanács; mimódon mondjátok a Faraónak: bölcsek fia vagyok, régi királyoknak fia? (Zsolt 118,19.20; Jel 22,14) Ugyan hol vannak bölcseid? hogy megjelentsék néked és tudják, hogy mit végzett a seregeknek Ura Égyiptom felől? (Zsolt 112,7.8;111,8) Megbolondultak Zoán fejedelmei, és csalódtak Nóf fejedelmei, és elámíták az Égyiptomiakat törzseik szegletkövei. (Zak 10,4.1Sám;14,38; Bir 20,2) Az Úr beléje önté a szédelgés lelkét, hogy Égyiptomot elhitessék minden dolgaiban; miként a részeg tántorog az ő okádása felett. (Ésa 28,8; Péld 26,11) És nem lesz Égyiptomnak semmi munkája, a melyet cselekednék a fő és fark, a pálmaág és a káka. (Ésa 9,15) Ama napon olyan lesz Égyiptom, mint az asszonyok, retteg és fél a seregek Ura kezének felemelésétől, a melyet fölemel ellene. (Péld 3,6;11,6) És Júda földe félelmére lesz Égyiptomnak, valaki csak említi azt előtte, már fél, a seregek Urának tanácsáért, a melyet Ő végzett felőle. (Ésa 42,17; Zsolt 97,7) Ama napon lesz öt város Égyiptomnak földén, a melyek Kanaán nyelvén szólanak, és esküsznek a seregeknek Urára; az egyik „pusztulás városának” neveztetik. (5Móz 6,13) Ama napon oltára lesz az Úrnak Égyiptom földének közepette és határán egy oszlop az Úrnak; (Malak 1,11) És lesz jegyül és bizonyságul a seregek Urának Égyiptom földén, hogy ha kiáltanak az Úrhoz a nyomorgatók előtt, hogy küldjön nékik megtartót és fejedelmet, és őket megszabadítsa. (Zak 14,9.20) És megismerteti magát az Úr Égyiptommal, és megismeri Égyiptom az Urat ama napon, és szolgálják véres áldozattal és ételáldozattal, és fogadnak fogadást az Úrnak, és teljesítik. (Zsolt 87,4) De ha megveri az Úr Égyiptomot, megvervén, meggyógyítja, és megtérnek az Úrhoz, és Ő meghallgatja és meggyógyítja őket. (Zak 14,21) Ama napon út lesz Égyiptomból Assiriába, és Assiria megy Égyiptomba, Égyiptom meg Assiriába, és Égyiptom Assiriával az Urat tiszteli. (Jel 20,5.6) Ama napon Izráel harmadik lesz Égyiptom és Assiria mellett; áldás a földnek közepette; (Ésa 49,19-21;54,1-5;62,4-5) Melyet megáld a seregeknek Ura, mondván: Áldott népem, Égyiptom! és kezem munkája, Assiria! és örökségem Izráel! (1Móz 12,23; Ésa 2,4) 20 Amely esztendőben Asdódba ment a Tartán, Szargon Assiria királya küldvén őt, és vívá Asdódot és azt elfoglalá: (Jer 10,14; Péld 15,14) Ez időben szólott az Úr Ésaiás, Ámos fia által, mondván: Menj és oldd le a gyászruhát derekadról, és sarudat vond le lábadról! És úgy cselekedett, járván ruha és saru nélkül. (2Kir 1,8; Zsid 11,37) És mondá az Úr: A mint szolgám Ésaiás ruha és saru nélkül jár három esztendeig jegyül és jelenségül Égyiptomra és Szerecsenországra nézve: (Ésa 25,8.1Thess;4,16; Jel 20,4.5; Luk 14,14; Dán 12,2) Úgy viszi el Assiria királya Égyiptom foglyait és Szerecsenország rabjait, ifjakat és véneket, ruha és saru nélkül és mezítelen alfellel, Égyiptomnak gyalázatára; (Ésa 3,18) S megrettennek és megszégyenülnek Szerecsenország miatt, a melyben reménykedtek, és Égyiptom miatt, a melyben dicsekedtek. (Ésa 30,2;31,4; Hós 12,1) És szól e partvidék lakosa ama napon: Ímé így járt reménységünk, hova segítségért futottunk, hogy Assiria királyától megszabaduljunk; hát mi miként menekülhetnénk meg?
1
Ninive terhe; az elkosi Náhum látásának könyve.
(Jón 1,2)
Buzgón szerető és bosszúálló Isten az Úr, bosszúálló az Úr, és telve haraggal; bosszút áll az Úr az ő ellenségein, és haragot tartó az ő gyűlölői ellen.
(2Móz 20,5)
Hosszútűrő az Úr és nagyhatalmú, és nem hagy büntetlenül. Szélvészben és viharban van az Úrnak útja, és lábainak pora a felhő.
(Ésa 19,1)
Megfeddi a tengert és kiapasztja azt, és minden folyamot kiszáraszt. Elfonnyad a Básán és a Kármel, és a Libánon virága elfonnyad.
(Jób 38,11)
A hegyek reszketnek előtte, és a halmok szétmállanak. Tekintetétől megrendül a föld, és a világ, és minden, a mi rajta él.
(Hab 3,6)
Ki állhatna meg haragja előtt, és ki birhatná ki búsulásának tüzét? Heve szétfoly, mint a láng, és a kőszálak is szétporlanak tőle.
(Jer 7,20)
Jó az Úr, erősség a szorongatás idején, és ő ismeri a benne bízókat.
(Zsolt 25,8;119,68;Péld 18,10)
De gáttörő árvízként pusztít annak helyén, és gyűlölőit setétség üldözi.
(Ésa 8,8)
Mit koholtok az Úr ellen? Elpusztít ő, nem lészen kétszer veszedelem.
(Náh 8,13)
Ha annyira összefonódnak is, mint a tüskebokrok, és olyan ázottak is, mint az italuk: megemésztetnek, mint a teljesen megszáradt tarló.
(Náh 8,4)
Belőled származott, a ki gonoszt koholt az Úr ellen, a ki álnokságot tanácsolt.
Így szól az Úr: Ha teljes erőben és sokan vannak is, mégis levágatnak és elenyésznek. Megaláztalak téged, de nem foglak többé megalázni.
(Náh 12,22-24; Luk 11,14-15)
Most már leveszem rólad az ő igáját, és bilincseidet leszaggatom.
Felőled pedig azt rendeli az Úr: Nevednek ne támadjon többé magva; isteneid házából kivesztem a faragott és öntött képeket; megásom sírodat, mert becstelen vagy.
(Náh 12,24)
Ímé a hegyeken örömhírhozónak lábai! Békességet hirdet. Ünnepeld Júda ünnepeidet, fizesd le fogadásaidat; mert nem vonul át rajtad többé a semmirekellő; mindenestől kiirtatott.
(Ésa 52,7;Ámós 9,15)
2
Pusztító jön fel ellened; őrizd a várat, nézzed az útat, erősítsd derekadat, keményítsd meg erődet igen.
(Náh 14,14; Márk 6,34;Ezék 34,5)
Mert helyreállítja az Úr Jákób büszkeségét, mint Izráel büszkeségét; mert rablók rabolták ki őket, csemetéiket pedig kivágták.
(Ésa 10,12)
Vitézeinek pajzsa veres, katonáinak ruházata bíborszínű, hadiszekere aczéltűzben ragyog fegyverkezése napján, és a dárdákat rengetik.
Az utczákon robognak a szekerek, összeütköznek a piaczokon; tekintetök mint a fáklyák, futkosnak mint a villámok.
(Márk 6,7-13; Luk 9,1-15)
Emlegeti vitézlő hőseit; ingadoznak lépéseikben, sietnek a kőfalra, és felállíttatik a védősáncz.
(Ésa 1,15; Jer 14,11.12)
A folyóvizek kapui megnyílnak, és a palota megrendül.
(2Kir 17,6.7.2Krón;36,21)
De elvégeztetett: felfedik, elvitetik, és szolgálói keseregnek, mint nyögő galambok, mellöket vervén.
Pedig Ninive olyan, mint a bővizű tó, eleitől fogva: mégis futnak ők. Álljatok meg, álljatok meg! De vissza se tekint senki.
(Náh 1,14; Jóel 2,18)
Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat; száma sincs a rejtett kincseknek, gazdag minden drága edényben.
(Ésa 1,26;4,2)
Feldúlva, széthányva, kifosztatva! Szíve megolvadt, a térdek reszketnek, fájdalom van egész derekában, és mindnyájok arcza elvesztette pirosságát.
(Náh 4,17; Luk 10,9)
Hol van az oroszlánok tanyája, és az oroszlán-kölyköknek ama legelője, a hová járt a nőstény- és hímoroszlán, az oroszlán-kölyök, és nem volt a ki elriaszsza?
(Csel 20,33)
Az oroszlán torkig valót ragadozott kölykeinek, és fojtogatott nőstényeinek, és megtöltötte barlangjait zsákmánynyal, tanyáit pedig prédával.
Ímé rád török, azt mondja a Seregek Ura, és füstté égetem szekereit. Oroszlán-kölykeidet kard emészti meg, és kiirtom e földről zsákmányodat, és nem hallatszik többé követeidnek szava.
(Luk 10,4;1Tim 5,18.4Móz;18,31)
A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
(Péld 9,11;Jób 15,32-34; Zsolt 55,24)
Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
(Jób 18,14)