De szép a tiszta nemzedék dicsőségében,
mert halhatatlan az emlékezete,
és ismert Isten és ember előtt.
Ha jelen van, utánozzák,
ha távozott, visszakívánják.
Koszorúval a fején,
győztesként vonul fel az örökkévalóságba,
miután elnyerte a szeplőtelen viadalok jutalmát.
De nincs haszon az istentelenek népes gyermekrajában,
a fattyúhajtás nem bocsátja mélyre gyökerét,
és nem tesz szert szilárd alapra,
mert ha ideig-óráig burjánzik is ága,
gyenge lévén, a szél megingatja,
s a vihar ereje gyökerestül kitépi.
A fejletlen hajtások letöredeznek,
a gyümölcsük élvezhetetlen, fanyar ízű,
és semmi hasznát sem lehet venni,
mert a törvénytelen együttlétből sarjadt gyermekek
a bűnözés tanúi szüleik ellen ítéletük idején.
7 Az igaz azonban, haljon meg bár idő előtt, nyugalomra talál.
Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja,
és nem az évek száma méri,
inkább az ember bölcsessége az igazi ősz haj,
s a szeplőtelen élet az igazi aggkor.
Mivel kedvessé lett Isten előtt, szeretetet talált,
és ő elvitte, mert bűnösök között töltötte életét,
elragadta, hogy a gonoszság meg ne rontsa elméjét,
s az álnokság meg ne tévessze lelkét.
Mert a könnyelműség igézete homályba burkolja a jót,
s a csapongó szenvedély megrontja az ártatlan szívet.
Mivel hamar tökéletessé lett, hosszú időt töltött be.
Mert lelke kedves volt Isten előtt,
sietve kiragadta őt a gonoszság közepéből.
A népek látták, de meg nem értették,
és nem vették szívükre azt,
hogy Isten kegyelme és irgalma vár szentjeire,
és irgalmas látogatása választottjaira.
Az igaz azonban, ha meghalt,
megítéli az életben maradt gonoszokat,
s a hamar tökéletessé lett ifjúkor
a bűnös hosszú életét.
Látják ugyanis a bölcsnek végét,
de nem értik, mit rendelt felőle Isten,
és miért helyezte őt az Úr biztonságba.
Látják őt és lenézik,
az Úr azonban kineveti őket.
Ők pedig becstelen hullává lesznek,
és gyalázatban lesz részük a holtak közt örökre,
mert ő letaszítja az ilyen gőgösöket,
hogy meg sem mukkannak,
és ledönti őket alapjukról.
Végső pusztulásra jutnak és nyögnek,
emlékük pedig elenyészik.
20 Remegve jönnek elő, amikor bűneiket számon kérik,
és törvényszegéseik vádlókként lépnek fel ellenük.
Akkor az igazak nagy bátorsággal állnak azok ellenébe,
akik sanyargatták őket, és hiábavalónak gondolták fáradságukat.
Amikor ezt látják, iszonyú félelem rendíti meg őket,
s elámulnak a nem várt, hirtelen üdvösség miatt.
Bánkódva mondják majd egymásnak,
s elfogódott szívvel sóhajtoznak:
»Ezek azok, akiken egykor nevettünk,
akikből csúfot űztünk!
Mi, ostobák, életüket őrültségnek
és végüket dicstelennek véltük.
5 Íme, mint számolják őket Isten fiai közé,
s a szentek között van részük!
Valóban, letértünk az igazság útjáról,
az igazság világa nem fénylett nekünk,
s az értelem napja nem kelt fel számunkra!
Az igazságtalanság és romlás útjain elfáradtunk,
bejártunk kietlen utakat,
az Úr útjáról azonban nem tudtunk.
Mi hasznát láttuk a gőgnek?
És mit nyertünk, ha a gazdagsággal kérkedtünk?
Mindez elmúlt, mint az árnyék,
mint a szálló mendemonda,
mint a hajó, amely a hullámzó vizet átszeli,
amelynek, ha elhaladt, nem találni nyomát,
sem gerince ösvényét a habokon,
és mint a légben szálló madár,
amelynek nem lehet meglelni útja nyomát,
mert a lenge levegőn suhogó szárnyakkal csapkodva
erővel hasít utat a légben,
és szárnyát lebbentve tovarepül,
s utána útjának semmi nyoma sem marad,
vagy mint ahogy a célba lőtt nyíl után,
az átszelt levegő rögtön ismét összefolyik,
úgyhogy nem lehet látni pályáját:
éppígy mi is, alighogy megszülettünk, máris elenyésztünk,
s az erény semmi nyomát sem tudtuk felmutatni,
sőt elemésztett minket gonoszságunk!«
Valóban, a gonosz reménye olyan,
mint a szélfútta pehely,
mint a könnyű hab, amelyet vihar kerget,
mint a füst, amelyet a szél eloszlat,
s mint az egynapos átutazó vendég emléke!
Az igazak ellenben örökké élnek,
és jutalmuk az Úrnál van,
gondjuk viselése a Magasságbelinél;
ezért nyerik el az ékesség országát
s a szépség koronáját az Úr kezéből,
mert jobbjával betakarja,
és szentséges karjával megvédi őket.
17 Felveszi fegyverzetül haragvó indulatát
és felfegyverzi a teremtést az ellenség megtorlására,
felölti mellvértnek az igazságosságot,
és sisak gyanánt felteszi a kemény ítéletet;
felveszi győzhetetlen pajzsul a szentséget,
és dárdájává élesíti a bősz haragot.
Vele együtt a világ is harcba száll az esztelenek ellen,
elröppennek a villámok jól találó nyilai,
s a felhőkből, mint jól kivont íjból szállnak,
és biztosan a célba csapódnak.
Belőlük, mint parittyából haragos jégkövek röpülnek,
felzúdul ellenük a tenger vize,
s a folyók háborogva elöntik őket.
Hatalmas vihar kel fel ellenük,
és mint a forgószél, szétszórja őket,
igazságtalanságuk pusztává teszi az egész földet,
s a gonoszság felforgatja a hatalmasok trónját.
1 Hallgassatok tehát, királyok és értsetek!
Okuljatok, akik kormányozzátok a föld határait!
Figyeljetek ti, akik sokaság fölött uralkodtok,
és népek nagy számával hivalkodtok!
Mert az Úrtól nyertétek a hatalmat,
s a Fölségestől az uralmat,
aki számonkéri tetteiteket,
és kifürkészi terveiteket;
mert, noha országa szolgái vagytok,
nem ítéltetek igazul,
nem tartottátok meg az igazság törvényét,
és nem jártatok Isten akarata szerint.
Iszonyúan és hamar megjelenik nektek,
mert szigorú ítélet vár a hatalmon levőkre!
A kicsiny ugyanis irgalmat talál,
de kemény fenyítés vár a hatalmasokra,
mert Isten nem tart senki személyétől,
és nem fél senki rangjától,
hisz a kicsinyt is, a nagyot is ő alkotta,
s egyaránt viseli gondját mindegyiknek.
Az erősekre azonban szigorúbb vizsgálat vár!
Hozzátok szól tehát szavam, ti királyok,
hogy bölcsességet tanuljatok, és el ne essetek!
Mert, akik az igazságot igazságban megtartják,
igazzá lesznek,
s akik megtanulják, védelmezőre találnak.
Kívánjátok tehát szavaimat,
vágyódjatok utánuk, és okulásban lesz részetek!
12 Ragyogó a bölcsesség és hervadhatatlan,
és könnyen meglátják azok, akik szeretik;
akik keresik, meg is találják.
Eléje megy azoknak, akik vágyódnak utána,
s előre megmutatja nekik magát.
Aki kora hajnalban keresi, nem kell, hogy fáradjon,
mert a portáján ülve találja.
Róla elmélkedni tökéletes okosság,
aki érte virraszt, csakhamar gond nélkül lesz,
mert ő maga jár körül,
s felkeresi azokat, akik hozzá méltók,
vidáman jelenik meg nekik az utakon,
és minden gondolatban találkozik velük.
17 Kezdete a legőszintébb vágy az okulás után,
az okulásra irányuló gond pedig szeretet,
a szeretet pedig törvényeinek teljesítése,
a törvények megtartása pedig a halhatatlanság teljessége,
a halhatatlanság pedig közel hoz Istenhez,
a bölcsesség kívánása tehát elvezet az örök uralomhoz.
Ha tehát kedvetekre van
a trón s a jogar, ti népek fejedelmei,
szeressétek a bölcsességet,
hogy örökké országolhassatok!
A BÖLCSESSÉG LÉNYEGE ÉS HASZNA: 6,22-8,18
Bevezetés
22 Hogy mi a bölcsesség
és hogyan keletkezett, íme, hirdetem,
nem rejtem el előttetek Isten titkait,
megvizsgálom a teremtés kezdetétől fogva,
napvilágra hozom ismeretét,
és nem hallgatom el az igazságot.
Nem járok a sápadt irigységgel,
mert annak nincs köze a bölcsességhez.
A bölcsek nagy száma javára van a világnak,
s az értelmes király erőssége a népnek.
Okuljatok tehát szavaimon,
majd hasznát látjátok!
1 Hisz én csak halandó ember vagyok,
hasonló a többihez,
ivadéka a földből alkotott elsőnek.
Anyám méhében formálódtam én is testté,
2 tíz hó folyamán álltam össze a vérben,
a férfi magvából, az egyesülés gyönyöréből.
Születésem után én is a közös levegőt szívtam,
ugyanolyan földre estem, mint mások,
első szavam sírás volt, mint a többieké.
Pólyában neveltek sok vesződséggel,
mert a királyok közül egy sem kezdte másképp az életét.
Mindenki számára egy a belépés az életbe, s egy a távozás!
A bölcsesség Isten adománya
7 Ezért könyörögtem,
és okosság adatott nekem,
imádkoztam, és eljött hozzám a bölcsesség lelke.
Többre becsültem azt országnál és trónnál,
s a gazdagságot hozzá mérve semminek tartottam,
nem tettem vele egy sorba drágakövet,
mert minden arany hozzá képest csak kevés homok,
s az ezüst mellette csupán sárnak számít.
Egészségnél, szépségnél jobban szerettem,
s eltökéltem, hogy világosságul használom,
mert a fénye soha el nem alszik.
De vele együtt a többi jó is hozzám jött,
és mérhetetlen gazdagság volt a kezében.
Én pedig örvendtem mindnek,
mivel a bölcsesség volt a vezérük,
de nem tudtam, hogy mindezeknek ő az anyja!
Csalárdság nélkül sajátítottam el,
és irigység nélkül adom tovább.
Nem rejtem el gazdagságát,
mert kifogyhatatlan kincs az az embernek.
Akik vele éltek, megszerezték Isten barátságát,
mert a fegyelem adományai ajánlották őket.
Nekem pedig adja meg Isten,
hogy bölcsen beszéljek,
és gondolkodjam ahhoz méltón, aminek részese lettem,
mivel ő a bölcsesség útmutatója,
s egyben a bölcsek irányítója,
hisz kezében vagyunk mi is, meg szavaink is,
és minden értelmesség, ügyesség és fegyelem.
17 Mert ő adta nekem a dolgok igaz tudását,
hogy értsem a világ szerkezetét, az elemek erejét,
az idők elejét, végét és közepét,
a napfordulat változását, az évszakok váltakozását,
az évek körforgását, a csillagok állását,
az állatok természetét, a vadállatok dühét,
a szelek erejét, az emberek gondolkodását,
a növények különféleségét, a gyökerek erejét.
21 Ami rejtve van s ami látható, megismertem,
mert a mindenség művésze, a bölcsesség, megtanított rá!
Benne ugyanis lélek van:
értelmes és szent,
egyetlen, sokféle és finom,
ékesen szóló, gyors és szeplőtelen,
biztos, kellemes, jót kedvelő és éles,
akadályt nem ismerő, jótékony,
emberbarát, kegyes, állhatatos, szilárd,
minden erővel teljes, mindent látó,
minden szellemen átható,
az értelmeseken, tisztákon, legfinomabbakon.
Mert minden gyorsnál gyorsabb a bölcsesség,
tisztaságánál fogva mindenen áthatol,
mert Isten erejének lehelete,
s a mindenható Isten dicsőségének tiszta csordulása.
Nincs benne semmi szenny,
mert az örök világosság kisugárzása,
Isten fölségének szeplőtelen tükre
és jóságának képmása.
Bár egymagában van, mindent megtehet,
bár egyedül marad, mindent megújít,
nemzedékről-nemzedékre betér a szentek lelkébe,
s őket Isten barátaivá és prófétákká avatja.
Mert Isten csak azt szereti,
aki a bölcsesség bizalmasa,
mivel az ékesebb a napnál
és minden csillagképnél,
a fényhez hasonlítva különb annál is,
mert azt felváltja az éjjel,
a bölcsességen azonban nem vesz erőt a gonoszság!
Jegyzetek
4,7 Régebben a hosszú életet Isten áldásának, a korai halált pedig büntetésnek tartották. Ám Isten előtt nem az évek száma fontos, hanem az életszentség. Isten egyeseket „elragad” mint Hénokot (vö. Ter 5,24), hogy megvédje őket a kísértésektől vagy a szenvedésektől.
4,20 A halál után a gonoszok rádöbbennek rettentő tévedésükre, és arra, hogy elrontották az életüket.
5,5 Az igazak az angyalok társaságába kerülnek.
5,17 A szöveg apokaliptikus képekkel ábrázolja Istent, aki legyőzi ellenségeit.
6,1 Salamon beszél itt a királyokhoz (vö. 1,1), és arra emlékezteti őket, hogy van Valaki, aki náluk is hatalmasabb.
6,12 A szöveg megszemélyesíti az isteni bölcsességet, úgy ábrázolja, mint Isten követét, aki a jóra inti az embereket.
6,17 Ún. lánckövetkeztetés, amely kimutatja, hogy a bölcsesség iránti vágy Isten közelébe vezet, és ezáltal az uralkodáshoz is.
6,22 A sok bölcs ember áldás a világnak.
7,1 A szöveg uralkodóknak van címezve, de mindenkinek szól.
7,2 A „tíz hónap” természetesen holdhónap (és a megkezdett hónapokat is egésznek számolták).
7,7 Vö. 1Kir 3,6-9. Az „okosság” és „a bölcsesség lelke” ugyanazt jelenti.
7,17 A bölcs mindent megért, tudása a görögök minden tudományát felülmúlja: ismeri a világ felépítését, az elemek működését, a történelem korszakainak kezdetét és végét, a napfordulók törvényeit (asztronómia), az év lefolyását, az állatokat, a démoni erőket, amelyek az emberre hatással vannak, az emberek gondolatait (pszichológia), a növényeket (botanika és gyógyítás).
7,21 A szerző a bölcsesség 21 tulajdonságát (utalás a szent számokra: 3x7) sorolja fel. A görög filozófia néhány, itt felsorolt jelzőt a logosznak tulajdonított. Az Újszövetség Jézust nevezi Isten Bölcsességének (vö. Mt 11,19; Lk 11,49; 1 Kor 1,24-30).