A szerző történelemszemlélete 12Kérem azokat, akik ezt a könyvet olvassák, ne iszonyodjanak el ezek miatt a szomorú esetek miatt, hanem fontolják meg, hogy az, ami történt, nem vesztére, hanem csak feddésére van nemzetünknek. Mert nem engedni meg a bűnösöknek, hogy hosszú ideig cselekedjenek kényük-kedvük szerint, hanem azonnal büntetést szabni rájuk, nagy jóakaratnak a jele. A többi nemzetnél azért vár türelmesen az Úr, hogy majd az ítélet napjának eljövetelekor bűneik teljes mértéke szerint büntesse őket. De nem úgy határozott a mi ügyünkben: azaz rajtunk nem csak akkor áll bosszút, amikor már tetőfokra hágtak bűneink. Azért tehát tőlünk sohasem vonja meg irgalmasságát. Csapásokkal sújt ugyan, de népét el nem hagyja sohasem. Röviden csak ennyit akartunk mondani az olvasók okulására. Ám folytassuk most már az elbeszélést.
Eleazár vértanúsága 18Eleazárnak, a legkiválóbb írástudók egyikének, egy élemedett korú és tisztes külsejű férfinak erőszakkal kinyitották a száját, így akarták kényszeríteni, hogy disznóhúst egyen. Ő azonban a dicső halált többre becsülte a gyalázatos életnél, ezért önként ment a vesztőhelyre. Jól tudta ugyanis, hogy miként kell viselkednie. Ezért hűséges kitartással el volt tökélve arra, hogy az élethez való ragaszkodás miatt tiltott dolgot nem enged meg magának. Ekkor a körülállók hamis szánakozástól indíttatva, mivel régi barátság fűzte őket ehhez a férfihoz, félrevonták őt, és titokban arra kérték, hogy olyan húst hozasson, amelyből neki is szabad ennie, és tegyen úgy, mintha a király rendelete értelmében az áldozati húsból enne, így aztán megszabadul a haláltól. A férfi iránt való régi barátságból tanúsítottak ilyen emberies bánásmódot vele szemben. Ő azonban arra a tiszteletre gondolt, amely korát és öregségét méltán megillette, és arra a veleszületett nemességre, amelyben megőszült, valamint azokra az erényes cselekedeteire, amelyeket gyermekkorától fogva gyakorolt, ezért a szent s az Isten által hozott törvény értelmében azonnal válaszolt és kijelentette, hogy küldjék csak inkább az alvilágba. »Mert nem illik – mondta – a színlelés a mi életkorunkhoz. Sok ifjú ugyanis abban a hitben volna, hogy a kilencvenéves Eleazár a pogányok életére tért át, és így tévútra vezetné őket az én színlelésem, s egy múló élet parányi idejéhez való ragaszkodásom. Ezáltal pedig szégyent és átkot hívnék le vénségemre. Az emberek büntetésétől a jelen pillanatban megszabadulnék ugyan, a Mindenható kezét azonban sem élve, sem halva el nem kerülhetem. Azért elszántan válok meg életemtől, így legalább méltónak mutatom magam idős koromhoz. Készséges szívvel és bátorsággal halok tisztes halált a magasztos és szent törvényekért, hogy nemes példát adjak az ifjaknak.« E szavak után azonnal a vesztőhelyre hurcolták. Azok pedig, akik vezették, és kis idővel előbb még jóindulattal voltak irányában, haragra gerjedtek azok miatt a szavak miatt, amelyeket mondott, mert azt gondolták, hogy kevélységből mondta azokat. 30Amikor aztán az ütések következtében már-már a halálán volt, felsóhajtott és így szólt: »Uram! Te, aki birtokában vagy a szent tudásnak, te jól tudod, hogy én, bár megmenekülhettem volna a haláltól, kínos fájdalmakat szenvedek testemben, irántad való félelemből azonban készségesen viselem el őket lelkemben.« Így halt meg, és halálának emlékét, mint a hősiesség és bátorság példaképét hagyta hátra nemcsak az ifjaknak, hanem az egész nemzetnek is.
Jegyzetek
6,1 Vö. 1 Makk 1,45-59.
6,2 A Garizim-hegyen a szamaritánusoknak volt temploma.
6,7 Dioníziosz a bor istene volt; a borostyánkoszorús felvonulás az ő tiszteletét jelentette.
6,11 Vö. 1 Makk 2,29-38
6,12 A szerző ismét (vö. 5,17-20) kifejti az eseményekkel kapcsolatos nézeteit, teológiai álláspontját.
6,18 Vö. 1 Makk 1,62-64; Zsid 11,35. Több egyházatya mint a hősiesség példáját méltatta Eleazárt. A disznóhús fogyasztásának tilalma: l. Lev 11,7; MTörv 14,8. Talán azért kezdték tiltani, mert a halottak istenének disznóhúst áldoztak.
6,30 A túlvilági élet hitének első világos megfogalmazása az Ószövetségben. A zsidó szemlélet szerint a „lélek” az egész embert jelenti (éppúgy, mint a „test”), szemben a görög felfogással (halandó test – halhatatlan lélek).
A BÖLCSESSÉG KÖNYVE
ÚJ ÉLET A BÖLCSESSÉG ÁLTAL: 1,1-6,21
Buzdítás az igaz életre 1
1 Szeressétek az igazságot, ti föld bírái!
Gondoljatok az Úrra jó lélekkel,
keressétek őt szívetek egyszerűségében,
mert azok találnak rá, akik nem kísértik,
s azoknak nyilvánítja ki magát, akik bíznak benne!
Az aljas gondolatok ugyanis eltávolítanak Istentől,
s a próbára tett hatalom megfeddi a balgákat.
4 Mert nem tér a bölcsesség gonosz szándékú lélekbe,
és nem lakik bűnnek adózó testben.
Hisz a fegyelem szent lelke menekül a hamisságtól,
távol tartja magát az esztelen gondolatoktól,
és visszariad, ha igaztalanság közelít.
6 A bölcsesség emberbarát lélek ugyan,
de nem hagyja büntetlenül a káromló ajkának vétkét,
mert Isten az ember veséit kutatja,
a szívét jól megvizsgálja,
és nyelvét meghallgatja.
7 Az Úr lelke ugyanis betölti a földkerekséget,
s aki egybefogja a mindenséget, az tud is minden szóról!
Ezért senki sem maradhat rejtve, aki igaztalant beszél,
nem kerüli el azt a büntető igazság,
mert az istentelennek számot kell adnia fondorlataiért,
és beszédeinek híre eljut az Istenhez,
hogy gonoszságai elvegyék büntetésüket.
Hisz mindent meghall a féltékeny fül,
s a zúgolódás moraja nem marad rejtve!
Kerüljétek tehát a hasztalan zúgolódást,
s óvjátok nyelveteket a rágalomtól,
mert beszéd titokban sem hangzik el büntetlenül,
s a hazug száj megöli a lelket.
12 Ne törjétek magatokat a halál után tévelygő életetekkel,
ne siettessétek romlástokat kezetek munkájával!
Hisz Isten nem alkotta a halált,
és nem leli örömét az élők vesztén.
Azért teremtett mindent, hogy legyen,
s a földkerekség nemzedékeit gyógyulásra szánta.
Nincs meg bennük a romlás mérge,
és nincs a földön az alvilág országa!
Az igazság ugyanis örök és halhatatlan.
A gonoszok üzelmei
16 A gonoszok azonban kézzel és szóval
magukhoz édesgetik a halált,
a barátjuknak hiszik, sorvadnak utána,
szövetségre lépnek vele,
és méltók is arra, hogy martalékává legyenek.
1 Tévesen vélekedve azt mondják egymásnak:
»Rövid az életünk ideje és szomorú,
nincsen orvosság az ember halála ellen,
és nincs, akiről tudnák, hogy visszajött az alvilágból.
Mert semmiből lettünk
és majd olyanok leszünk, mintha nem is lettünk volna,
mert csak füst az éltető lehelet orrunkban,
s a gondolat csak szikra szívünk lüktetésére:
ha ez elalszik, testünk hamuvá lesz,
a lélek pedig elszáll, mint lenge szellő.
Idő múltán elfelejtik nevünket is,
és senki sem gondol többé tetteinkre.
Életünk elmúlik, ahogy a felhő szertefoszlik,
eloszlik mint a köd, melyet a nap sugara elűz,
és a melege földre sújt.
Olyan az életünk, mint az árnyék vonulása,
és végünkből nincs visszatérés,
mert le van pecsételve az,
és nem tér vissza senki sem.
6 Rajta tehát! Éljünk a jelen javakkal,
élvezzük a teremtést sietve, míg fiatalok vagyunk!
Töltekezzünk pompás borral és mirhával,
ne menjünk el az évszak virágai mellett!
Koszorúzzuk magunkat rózsákkal, mielőtt elhervadnának,
ne maradjon rét kicsapongásunktól érintetlen!
Egyikünk se vonja ki magát tobzódásunkból,
mindenütt rakjuk le vígságunk jeleit,
mert ez a mi osztályrészünk, ez a mi sorsunk!
10 Nyomjuk el a szegény igazat,
ne kíméljük az özvegyet,
és ne tekintsünk a koros aggastyán ősz hajára!
Erőnk legyen az igazság mércéje,
mert ami gyenge, az haszontalan!
Leselkedjünk tehát az igazra, mert az utunkban áll,
és ellenkezik tetteinkkel,
törvényszegést vet a szemünkre,
s megszól, hogy vétettünk a tisztesség ellen.
Azzal kérkedik, hogy nála van az Isten ismerete,
és Isten gyermekének mondja magát.
még az is terhes nekünk, ha látjuk őt,
mert élete másokétól különbözik,
és ösvényei egészen különösek.
Ő komolytalannak néz minket,
tartózkodik útjainktól, mint a szennytől,
s boldognak hirdeti az igazak végét,
és azzal dicsekszik, hogy Isten az ő atyja.
Lássuk tehát, igazak-e beszédei?
Tegyük próbára, mi lesz majd vele,
tudjuk meg, milyen lesz a vége!
Mert ha az igaz Isten gyermeke, akkor ő meg is óvja,
és kiragadja ellenségei kezéből.
Tegyük őt próbára szidalommal, kínzással,
hogy megismerjük szelídségét,
és kipróbáljuk állhatatosságát!
Ítéljük őt gyalázatos halálra,
mert – amint mondja – oltalomban részesül!«
21 Így gondolják ők, de tévednek,
mert gonoszságuk vakká tette őket.
Nem ismerik Isten titkait,
nem remélik a jóság bérét,
és nem tekintik a szeplőtelen lelkek jutalmát.
Isten ugyanis halhatatlannak teremtette az embert,
és saját hasonlóságára és képére alkotta,
a halál pedig a sátán irigységéből jött a világba,
és követik őt azok, akik az ő oldalán vannak.
Jegyzetek
1,1 A bölcs Salamon a királyokhoz beszél.
1,1 A bölcsességet csak a jó ember nyerheti el.
1,4 Isten lelke átjárja és összetartja a mindenséget. A gonoszok bezárják önmagukat, így kirekesztik magukból Isten lelkét.
1,6 A korabeli felfogás szerint a legtitkosabb és legmélyebb gondolatok a veséből származnak.
1,7 Mivel Isten lelke betölti az egész földet, ezért mindent hall.
1,12 A gonosz maga választja magának a (lelki) halált (vö. MTörv 30,15-20).
1,16 A gonoszok a halállal szövetkeztek, semmi közük nincs az igazakhoz.
2,1 A gonoszok elutasítanak minden gondolatot, ami a túlvilágra utal, ezért az erkölcsi értékeknek sem látják az értelmét.
2,6 Nem marad más, mint maradéktalanul élvezni az életet (Préd 9,7-10).
2,10 A gonoszok csak az erősebb jogát ismerik. Az igaznak már a puszta léte is eleven vád ellenük, ezért el akarják őt pusztítani.
2,21 Az ember Isten lényegének képmása, ezért halhatatlan. A Sátán Isten ellen nem tud harcolni, ezért Isten képmása, az ember ellen fordul.
Féld, fiam, az Urat és a királyt
és ne keveredj a lázítók közé,
mert romlás éri őket hirtelen,
és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!
23 Ezek is bölcsek mondásai:
Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!
Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!«
azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,
de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt,
és áldás száll az ilyenekre.
26 Csókot ad a szájra,
aki helyénvaló beszéddel válaszol.
Jegyzetek
24,23 Önálló kis gyűjtemény a bíró és a tanúk viselkedési normáiról, melyet egy ének zár le a lustaságról (30-34).
24,26 A mondás a bíróságon kimondott igaz vallomásra vonatkozik.