Az énekesek szolgálatai 25
Kijelölték továbbá a szolgálatra Dávid és a sereg elöljárói Ászáfnak, Hemánnak és Iditunnak fiait, hogy azok lantokkal, hárfákkal és cintányérokkal prófétáljanak. Szám szerint a következők látták el e reájuk bízott szolgálatot:
Ászáf fiai közül: Szakkur, József, Natanja és Aszáréla, Ászáf fiai, Ászáf vezetése alatt, aki a király utasítása szerint prófétált. Idituntól: Iditun fiai: Gedalja, Szóri, Jesaja, Hásabja és Mattitja, hatan, atyjuk, Iditun vezetése alatt, aki lanttal prófétált azok élén, akik dicsérték és magasztalták az Urat. Hemántól: Hemán fiai: Bokkjáu, Matanjáu, Oziel, Subuél, Jerimót, Hananja, Hanáni, Eliáta, Geddelti, Romemtiézer, Jesbakassa, Mallóti, Ótir és Maháziót; ezek mind Hemánnak, a király látnokának voltak a fiai, Isten azon szavai folytán, hogy növeli hatalmát: tizennégy fiút és három leányt adott ugyanis az Isten Hemánnak. –
Mindezeknek az volt a tisztük, hogy énekeljenek az Úr házában cintányér, hárfa- és lantkísérettel, az Úr házának szolgálatára, a király utasításai szerint atyjuk, tudniillik Ászáf, Iditun és Hemán vezetése alatt. 7Szám szerint azokkal a testvéreikkel együtt, akik az Úr énekét tanították – vagyis a mesterek összesen – kétszáznyolcvannyolcan voltak.
Szolgálati rendjükre sorsot vetettek, az idősebbekre éppúgy, mint a fiatalabbakra, a tanultakra és tanulatlanokra egyaránt. 9Az első sorsvetés Józsefre, Ászáf fiára esett, a második Gedaljára, rá magára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a harmadik Zákurra, fiaira s testvéreire: tizenkettő; a negyedik Iszárira, fiaira és testvéreire: tizenkettő; az ötödik Natanjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a hatodik Bokkjáura, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a hetedik Iszreelára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a nyolcadik Jesajára, fiaira és testvéreire: tizenkettő. A kilencedik Matanjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizedik Semejára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenegyedik Azareélre, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenkettedik Hásabjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenharmadik Subaélre, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizennegyedik Mattitjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenötödik Jerimótra, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenhatodik Hananjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenhetedik Jesbakassára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizennyolcadik Hanánira, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenkilencedik Mellótira, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszadik Eljatára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszonegyedik Ótirra, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszonkettedik Geddeltire, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszonharmadik Maháziótra, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszonnegyedik Romemtiézerre, fiaira és testvéreire: tizenkettő.
A kapuőrök 26 Az ajtónállók osztályaihoz tartoztak:
A kóriták közül Meselemia, az Ászáf fiai közül való Kóré fia. Meselemia fiai: Zakariás, az elsőszülött, Jedjaél a második, Zábadja a harmadik, Jatanaél a negyedik, Élám, az ötödik, Johanán, a hatodik, Elioenáj, a hetedik. – Továbbá Obededom fiai: Semeja, az elsőszülött, Jozábád a második, Jóah a harmadik, Szákár a negyedik, Natanael az ötödik, Ammiel a hatodik, Isszakár a hetedik, Folláti a nyolcadik – mert az Úr megáldotta őt. Fiának, Szemeinek is születtek fiai. Ők elöljárói voltak családjuknak, mert igen derék emberek voltak; Semeja fiai voltak: Otni, Ráfael, Obed és Elzábád és testvérei, akik igen derék emberek voltak, Eliú meg Szamákja. Ezek mind Obededom fiai közül valók voltak, ők maguk is, fiaik is, testvéreik is igen derekasan szolgáltak. Obededomtól hatvanketten voltak. Meselemia fiai és azok testvérei, akik szintén igen derék emberek voltak, tizennyolcan voltak.
Hószától, vagyis Merári fiai közül valók voltak: Semri, a családfő – atyjának ugyanis nem volt már elsőszülöttje s azért őt tette meg családfőnek –, Helkija a második, Tabelja a harmadik, Zakariás a negyedik. Hószának ezek a fiai meg a testvérei összesen tizenhárman voltak.
Ezeket ajtónállóknak osztották be, hogy mint az őrség vezetői, testvéreikhez hasonlóan, szüntelenül az Úr házában szolgáljanak. Majd kisorsolták fiatalnak s idősnek egyaránt, családról-családra a különböző kapukat. A napkeleti rész Selemiára esett, fiának, Zakariásnak, aki igen okos és tapasztalt ember volt, az északi oldal jutott osztályrészül. Obededomnak és fiainak a déli, a háznak az a része, amelyben a vének tanácsa volt. Sefímnek és Hószának pedig a nyugati, a feljárat útjára vivő kapuval együtt, úgyhogy az egyik őrhely a másikkal szemben volt. Kelet felé naponként hat levita állt őrt, észak felé négy, dél felé hasonlóképpen naponként négy, ahol a tanács volt kettő-kettő, nyugat felé, az ajtónállók kamráinál pedig négy az útnál, kettő-kettő a kamráknál. – Ez volt Kóré és Merári ajtónálló fiainak osztályai.
A kincstár felügyelői Isten házának kincseire és a szentelt tárgyakra Áhia ügyelt fel. Ledán fiai, Gersonnak Ledántól származó fiai, a Ledántól és Gersontól származó Jejél család fejei, Jejél fiai: Zátán és Joel, az ő testvérei, az Úr házának kincseire felügyeltek. Az amrámiták, jicháriták, hebroniták és oziheliták élén álló Subaél, Gersomnak, Mózes fiának a fia, volt a főkincstartó. Az ő Eliézertől származó testvérei voltak: Eliézer fia, Rahábia, az ő fia Izajás, az ő fia Jórám, az ő fia Zekri, meg az ő fia Selemit. Ez a Selemit meg a testvérei felügyeltek azokra a szent kincsekre, amelyeket Dávid király, a családfők, az ezredesek, a századosok meg a hadvezérek szenteltek a harcokból és a háborús zsákmányból az Úrnak, ezeket ugyanis ők az Úr templomának fenntartására és felszerelésére szentelték. Mindazt, amit Sámuel látnok szentelt az Úrnak, meg Saul, Kís fia, meg Ábner, Nér fia, meg Joáb, Száruja fia vagy bárki más szentelt az Úrnak, szintén Selemit és testvérei kezelték.
Tisztségviselők a közigazgatásban Elöljárók a jicháriták közül Konenja és fiai voltak. A feladatukat Izrael külső ügyei, tanítása és ítélése alkották. A hebroniták közül Hásabja és testvérei, ezerhétszáz derék férfi, álltak a Jordánon túl, a nyugati oldalon lakó Izrael élén, az Úr valamennyi ügyében és a király szolgálatában. A hebroniták feje, nemzetségeik és családjaik szerint, Jeria volt. Ezeket Dávid uralkodásának negyvenedik esztendejében számlálták meg, és Jázer-Gileádban igen vitéz emberek akadtak közülük. Kétezer-hétszáz felnőtt korú testvére családfő volt. Ezeket Dávid a rúbenitáknak, a gáditáknak és Manassze fél törzsének élére állította, Istennek és a királynak minden ügyében.
Dávid hadvezérei 27 Izrael fiai, a családfők, az ezredesek, a századosok, az elöljárók, akik csapataik szerint szolgáltak a királynak, s az esztendő egy-egy hónapjában vonultak ki és be, és egyenkint huszonnégyezer ember élén álltak, számuk szerint a következők voltak. Az első csapat élén, az első hónapban, Jesboám, Zábdiel fia állt; huszonnégyezer embere volt. Fáresz fiai közül való volt, s ő volt a sereg valamennyi vezérének vezére az első hónapban. A második hónap csapatát az áhohita Dúdia vezérelte; helyettesét Miklótnak hívták. Huszonnégyezer emberből álló seregrésznek parancsolt. A harmadik seregnek, a harmadik hónapban Benája, Jojáda pap fia volt a vezére; csapatában huszonnégyezer ember volt. Ez a Benája igen vitéz volt a harminc között, sőt a harminc felett volt; csapatának élén fia, Amizábád állt. A negyediknek a vezére, a negyedik hónapban Aszaél, Joáb testvére, utána pedig fia, Zábadja volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. Az ötödik vezér, az ötödik hónapban, a jézerita Samhut volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A hatodik, a hatodik hónapban, a tekoai Híra, Ákkes fia volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A hetedik, a hetedik hónapban, az Efraim fiai közül való fállonita Helesz volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A nyolcadik, a nyolcadik hónapban, a Zaráhi nemzetségből való husáti Szibbekáj volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A kilencedik, a kilencedik hónapban, a Jemini fiai közül való, anatóti Abiézer volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A tizedik, a tizedik hónapban, a netofáti Maráj volt. Ő is a Zaráhi nemzetségből való volt, csapatában huszonnégyezer ember volt. A tizenegyedik, a tizenegyedik hónapban, az Efraim fiai közül való, fárátoni Benája volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A tizenkettedik, a tizenkettedik hónapban, a Gotoniel nemzetségéből való, netofáti Holdáj volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.
A törzsek vezetői Izrael törzseinek élén álltak: a rúbeniták élén Eliézer vezér, Zekri fia, a simeoniták élén Safátja vezér, Maáka fia, a leviták élén Hásabja, Kámuel fia, az ároniták élén Szádok, Júda élén Eliú, Dávid fivére, Isszakár élén Ámri, Mikaél fia, a zebuloniták élén Jesmaja, Abdiás fia, a naftaliták élén Jerimót, Ozriel fia, Efraim fiainak élén Ózeás, Ozáziu fia, Manassze fél törzsének élén Joel, Fadája fia, Manassze gileádi fél törzsének élén Jaddó, Zakariás fia, Benjamin élén Jásziel, Ábner fia, Dán élén pedig Ezriél, Jerohám fia. Ezek voltak Izrael fiainak vezetői. A húszesztendősnél fiatalabbakat Dávid nem akarta megszámláltatni, mert az Úr azt mondta, hogy úgy megsokasítja Izraelt, mint az ég csillagait. 24Joáb, Száruja fia megkezdte a számlálást, de be nem végezte, mert emiatt harag zúdult Izraelre. Éppen azért a megszámláltak száma nem került be Dávid király jegyzékeibe.
A királyi vagyon kezelői A király kincseinek felügyelője Azmót, Adiél fia volt, a városokban, a falvakban, a tornyokban levő kincseknek a gondviselője pedig Jonatán, Ozija fia volt. A falusi munkák és a földművelő mezei munkások élén Ezri, Kelub fia állt. A szőlőművesek élén a romátita Semeja állt, a borosházak felügyelője pedig az áfonita Zabdiás volt. A Mezőségen elterülő olaj- és fügefa-kertek felügyelője a gederita Balanám volt, az olajtárházak felett pedig Joás állt. A Sáronon legelő csordák felügyelője a sároni Setráj volt, a völgyekben levő szarvasmarhák felett Sáfát, Ádli fia volt, a tevék felett az izmaelita Ubil, a szamarak felett a meronátita Jehdeja, a juhok felett pedig az agarita Jáziz. Ez volt Dávid király jószágának összes felügyelője.
A legfőbb tisztviselők Jonatán, Dávid atyai nagybátyja tanácsos volt, értelmes és írástudó ember. Ő és Jáhiel, Hakámoni fia voltak a király fiai mellett. Ahitófel szintén tanácsosa volt a királynak, az arákita Húsáj pedig a király barátja. Ahitófel után Jojáda, Benája fia és Abjatár következett. A király hadseregének vezére Joáb volt.
Ászáf fiai közül: Szakkur, József, Natanja és Aszáréla, Ászáf fiai, Ászáf vezetése alatt, aki a király utasítása szerint prófétált. Idituntól: Iditun fiai: Gedalja, Szóri, Jesaja, Hásabja és Mattitja, hatan, atyjuk, Iditun vezetése alatt, aki lanttal prófétált azok élén, akik dicsérték és magasztalták az Urat. Hemántól: Hemán fiai: Bokkjáu, Matanjáu, Oziel, Subuél, Jerimót, Hananja, Hanáni, Eliáta, Geddelti, Romemtiézer, Jesbakassa, Mallóti, Ótir és Maháziót; ezek mind Hemánnak, a király látnokának voltak a fiai, Isten azon szavai folytán, hogy növeli hatalmát: tizennégy fiút és három leányt adott ugyanis az Isten Hemánnak. –
Mindezeknek az volt a tisztük, hogy énekeljenek az Úr házában cintányér, hárfa- és lantkísérettel, az Úr házának szolgálatára, a király utasításai szerint atyjuk, tudniillik Ászáf, Iditun és Hemán vezetése alatt. 7Szám szerint azokkal a testvéreikkel együtt, akik az Úr énekét tanították – vagyis a mesterek összesen – kétszáznyolcvannyolcan voltak.
Szolgálati rendjükre sorsot vetettek, az idősebbekre éppúgy, mint a fiatalabbakra, a tanultakra és tanulatlanokra egyaránt. 9Az első sorsvetés Józsefre, Ászáf fiára esett, a második Gedaljára, rá magára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a harmadik Zákurra, fiaira s testvéreire: tizenkettő; a negyedik Iszárira, fiaira és testvéreire: tizenkettő; az ötödik Natanjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a hatodik Bokkjáura, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a hetedik Iszreelára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a nyolcadik Jesajára, fiaira és testvéreire: tizenkettő. A kilencedik Matanjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizedik Semejára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenegyedik Azareélre, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenkettedik Hásabjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenharmadik Subaélre, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizennegyedik Mattitjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenötödik Jerimótra, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenhatodik Hananjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenhetedik Jesbakassára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizennyolcadik Hanánira, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a tizenkilencedik Mellótira, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszadik Eljatára, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszonegyedik Ótirra, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszonkettedik Geddeltire, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszonharmadik Maháziótra, fiaira és testvéreire: tizenkettő; a huszonnegyedik Romemtiézerre, fiaira és testvéreire: tizenkettő.
A kapuőrök 26 Az ajtónállók osztályaihoz tartoztak:
A kóriták közül Meselemia, az Ászáf fiai közül való Kóré fia. Meselemia fiai: Zakariás, az elsőszülött, Jedjaél a második, Zábadja a harmadik, Jatanaél a negyedik, Élám, az ötödik, Johanán, a hatodik, Elioenáj, a hetedik. – Továbbá Obededom fiai: Semeja, az elsőszülött, Jozábád a második, Jóah a harmadik, Szákár a negyedik, Natanael az ötödik, Ammiel a hatodik, Isszakár a hetedik, Folláti a nyolcadik – mert az Úr megáldotta őt. Fiának, Szemeinek is születtek fiai. Ők elöljárói voltak családjuknak, mert igen derék emberek voltak; Semeja fiai voltak: Otni, Ráfael, Obed és Elzábád és testvérei, akik igen derék emberek voltak, Eliú meg Szamákja. Ezek mind Obededom fiai közül valók voltak, ők maguk is, fiaik is, testvéreik is igen derekasan szolgáltak. Obededomtól hatvanketten voltak. Meselemia fiai és azok testvérei, akik szintén igen derék emberek voltak, tizennyolcan voltak.
Hószától, vagyis Merári fiai közül valók voltak: Semri, a családfő – atyjának ugyanis nem volt már elsőszülöttje s azért őt tette meg családfőnek –, Helkija a második, Tabelja a harmadik, Zakariás a negyedik. Hószának ezek a fiai meg a testvérei összesen tizenhárman voltak.
Ezeket ajtónállóknak osztották be, hogy mint az őrség vezetői, testvéreikhez hasonlóan, szüntelenül az Úr házában szolgáljanak. Majd kisorsolták fiatalnak s idősnek egyaránt, családról-családra a különböző kapukat. A napkeleti rész Selemiára esett, fiának, Zakariásnak, aki igen okos és tapasztalt ember volt, az északi oldal jutott osztályrészül. Obededomnak és fiainak a déli, a háznak az a része, amelyben a vének tanácsa volt. Sefímnek és Hószának pedig a nyugati, a feljárat útjára vivő kapuval együtt, úgyhogy az egyik őrhely a másikkal szemben volt. Kelet felé naponként hat levita állt őrt, észak felé négy, dél felé hasonlóképpen naponként négy, ahol a tanács volt kettő-kettő, nyugat felé, az ajtónállók kamráinál pedig négy az útnál, kettő-kettő a kamráknál. – Ez volt Kóré és Merári ajtónálló fiainak osztályai.
A kincstár felügyelői Isten házának kincseire és a szentelt tárgyakra Áhia ügyelt fel. Ledán fiai, Gersonnak Ledántól származó fiai, a Ledántól és Gersontól származó Jejél család fejei, Jejél fiai: Zátán és Joel, az ő testvérei, az Úr házának kincseire felügyeltek. Az amrámiták, jicháriták, hebroniták és oziheliták élén álló Subaél, Gersomnak, Mózes fiának a fia, volt a főkincstartó. Az ő Eliézertől származó testvérei voltak: Eliézer fia, Rahábia, az ő fia Izajás, az ő fia Jórám, az ő fia Zekri, meg az ő fia Selemit. Ez a Selemit meg a testvérei felügyeltek azokra a szent kincsekre, amelyeket Dávid király, a családfők, az ezredesek, a századosok meg a hadvezérek szenteltek a harcokból és a háborús zsákmányból az Úrnak, ezeket ugyanis ők az Úr templomának fenntartására és felszerelésére szentelték. Mindazt, amit Sámuel látnok szentelt az Úrnak, meg Saul, Kís fia, meg Ábner, Nér fia, meg Joáb, Száruja fia vagy bárki más szentelt az Úrnak, szintén Selemit és testvérei kezelték.
Tisztségviselők a közigazgatásban Elöljárók a jicháriták közül Konenja és fiai voltak. A feladatukat Izrael külső ügyei, tanítása és ítélése alkották. A hebroniták közül Hásabja és testvérei, ezerhétszáz derék férfi, álltak a Jordánon túl, a nyugati oldalon lakó Izrael élén, az Úr valamennyi ügyében és a király szolgálatában. A hebroniták feje, nemzetségeik és családjaik szerint, Jeria volt. Ezeket Dávid uralkodásának negyvenedik esztendejében számlálták meg, és Jázer-Gileádban igen vitéz emberek akadtak közülük. Kétezer-hétszáz felnőtt korú testvére családfő volt. Ezeket Dávid a rúbenitáknak, a gáditáknak és Manassze fél törzsének élére állította, Istennek és a királynak minden ügyében.
Dávid hadvezérei 27 Izrael fiai, a családfők, az ezredesek, a századosok, az elöljárók, akik csapataik szerint szolgáltak a királynak, s az esztendő egy-egy hónapjában vonultak ki és be, és egyenkint huszonnégyezer ember élén álltak, számuk szerint a következők voltak. Az első csapat élén, az első hónapban, Jesboám, Zábdiel fia állt; huszonnégyezer embere volt. Fáresz fiai közül való volt, s ő volt a sereg valamennyi vezérének vezére az első hónapban. A második hónap csapatát az áhohita Dúdia vezérelte; helyettesét Miklótnak hívták. Huszonnégyezer emberből álló seregrésznek parancsolt. A harmadik seregnek, a harmadik hónapban Benája, Jojáda pap fia volt a vezére; csapatában huszonnégyezer ember volt. Ez a Benája igen vitéz volt a harminc között, sőt a harminc felett volt; csapatának élén fia, Amizábád állt. A negyediknek a vezére, a negyedik hónapban Aszaél, Joáb testvére, utána pedig fia, Zábadja volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. Az ötödik vezér, az ötödik hónapban, a jézerita Samhut volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A hatodik, a hatodik hónapban, a tekoai Híra, Ákkes fia volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A hetedik, a hetedik hónapban, az Efraim fiai közül való fállonita Helesz volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A nyolcadik, a nyolcadik hónapban, a Zaráhi nemzetségből való husáti Szibbekáj volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A kilencedik, a kilencedik hónapban, a Jemini fiai közül való, anatóti Abiézer volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A tizedik, a tizedik hónapban, a netofáti Maráj volt. Ő is a Zaráhi nemzetségből való volt, csapatában huszonnégyezer ember volt. A tizenegyedik, a tizenegyedik hónapban, az Efraim fiai közül való, fárátoni Benája volt; csapatában huszonnégyezer ember volt. A tizenkettedik, a tizenkettedik hónapban, a Gotoniel nemzetségéből való, netofáti Holdáj volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.
A törzsek vezetői Izrael törzseinek élén álltak: a rúbeniták élén Eliézer vezér, Zekri fia, a simeoniták élén Safátja vezér, Maáka fia, a leviták élén Hásabja, Kámuel fia, az ároniták élén Szádok, Júda élén Eliú, Dávid fivére, Isszakár élén Ámri, Mikaél fia, a zebuloniták élén Jesmaja, Abdiás fia, a naftaliták élén Jerimót, Ozriel fia, Efraim fiainak élén Ózeás, Ozáziu fia, Manassze fél törzsének élén Joel, Fadája fia, Manassze gileádi fél törzsének élén Jaddó, Zakariás fia, Benjamin élén Jásziel, Ábner fia, Dán élén pedig Ezriél, Jerohám fia. Ezek voltak Izrael fiainak vezetői. A húszesztendősnél fiatalabbakat Dávid nem akarta megszámláltatni, mert az Úr azt mondta, hogy úgy megsokasítja Izraelt, mint az ég csillagait. 24Joáb, Száruja fia megkezdte a számlálást, de be nem végezte, mert emiatt harag zúdult Izraelre. Éppen azért a megszámláltak száma nem került be Dávid király jegyzékeibe.
A királyi vagyon kezelői A király kincseinek felügyelője Azmót, Adiél fia volt, a városokban, a falvakban, a tornyokban levő kincseknek a gondviselője pedig Jonatán, Ozija fia volt. A falusi munkák és a földművelő mezei munkások élén Ezri, Kelub fia állt. A szőlőművesek élén a romátita Semeja állt, a borosházak felügyelője pedig az áfonita Zabdiás volt. A Mezőségen elterülő olaj- és fügefa-kertek felügyelője a gederita Balanám volt, az olajtárházak felett pedig Joás állt. A Sáronon legelő csordák felügyelője a sároni Setráj volt, a völgyekben levő szarvasmarhák felett Sáfát, Ádli fia volt, a tevék felett az izmaelita Ubil, a szamarak felett a meronátita Jehdeja, a juhok felett pedig az agarita Jáziz. Ez volt Dávid király jószágának összes felügyelője.
A legfőbb tisztviselők Jonatán, Dávid atyai nagybátyja tanácsos volt, értelmes és írástudó ember. Ő és Jáhiel, Hakámoni fia voltak a király fiai mellett. Ahitófel szintén tanácsosa volt a királynak, az arákita Húsáj pedig a király barátja. Ahitófel után Jojáda, Benája fia és Abjatár következett. A király hadseregének vezére Joáb volt.
Jegyzetek
25,7 Ászáf, Iditun és Hemán 24 fia alkotott más levitákkal együtt egy 288 főből álló csoportot. Ezt 24 csoportra osztották, mindegyikbe 12 főt soroltak. Ezeket a csoportokat vezette Iditun, Ászáf és Hemán 24 fia. A 288 választott énekes vezette a többi 3712 énekest. Összesen négyezren voltak.
25,9 A levita énekesek első osztálya nem volt külön, szám szerint megszabva, hozzá kell adnunk a mindig újra ismétlődő számot, a tizenkettőt.
27,24 Dávid végrehajtotta a népszámlálást, ami a háborúságot elindította. Látva azonban, hogy Istennek nem tetszett ez (1 Krón 21), végülis nem akarta, hogy a népszámlálás eredménye bekerüljön a jegyzékbe.