A templomépítés elrendelése 28
Majd egybehívta Dávid Izrael valamennyi fejedelmét, a törzsek vezéreit, a király szolgálatában álló csapattiszteket, meg az ezredeseket, a századosokat, a királyi jószág- és vagyonfelügyelőket, fiait meg az udvari tiszteket és a sereg erős és vitéz embereit Jeruzsálembe.
Aztán felkelt és felállt a király és így szólt: »Hallgassatok meg, testvéreim és népem! Elhatároztam, hogy házat építek, hogy ott megnyugodhasson az Úr szövetségének ládája, Istenünk lábának zsámolya, és el is készítettem mindent az építéshez.
Ám Isten azt mondta nekem: ‘Ne építs házat nevemnek, mert harcos ember vagy és vért ontottál.’
Az Úr, Izrael Istene azonban engem választott ki atyám egész házából arra, hogy királya legyek Izraelnek mindörökké. Júdából választotta ki ugyanis a vezéreket, Júda házából pedig atyám házát, atyám fiai közül pedig úgy tetszett neki, hogy engem válasszon ki egész Izrael királyává.
Fiaim közül pedig – sok fiút adott ugyanis nekem az Úr – kiválasztotta Salamon fiamat, hogy ő üljön az Úr izraeli királyi trónjára,
s azt mondta nekem: ‘Fiad, Salamon építi fel majd házamat és udvaraimat: őt választottam ki ugyanis fiamnak s én neki atyja leszek
és megszilárdítom királyságát mindörökre, ha kitart parancsaim és rendeleteim teljesítésében, úgy, mint ma.’
Nos tehát, Izrael egész gyülekezete előtt és Istenünk hallatára mondom: tartsátok meg és keressétek az Úr, a mi Istenünk valamennyi parancsát, hogy tulajdonotok legyen és magatok után fiaitokra hagyhassátok ezt a pompás földet mindörökre.
Te pedig, fiam, Salamon, ismerd el atyád Istenét és szolgálj neki teljes szívből és készséges lélekkel, mert az Úr minden szívet megvizsgál s az elmék minden gondolatát ismeri. Ha keresed őt, megtalálod, ha azonban elhagyod őt, elvet téged mindörökre. Nos tehát, mivel téged választott ki az Úr arra, hogy megépítsd a szenthely házát, légy erős és készítsd el!«
Azzal Dávid átadta fiának, Salamonnak az előcsarnok, a templom, a melléktermek, az emeleti terem, a belső termek és az engesztelés házának leírását, valamint mindannak a tervét, amit kigondolt az udvarokra, az Úr házának kincsei és a szent kincsek számára körös-körül építendő kamrákra, a papok s a leviták beosztására meg az Úr házának valamennyi munkájára és az Úr templomának szolgálatához szükséges valamennyi eszközre vonatkozólag, továbbá a megfelelő súlyú aranyat a szolgálat minden egyes eszközére, meg a megfelelő súlyú ezüstöt a különböző tárgyakra és dolgokra, meg az arany mécstartók és mécseseik számára a mindegyik mécstartó és mécses méretének megfelelő aranyat. Hasonlóképpen átadta az ezüst mécstartók és mécseseik számára a megfelelő súlyú ezüstöt, a különböző méreteknek megfelelően. Odaadta az aranyat a kitett kenyerek asztalaihoz is, a különböző fajtájú asztalokhoz, meg az ezüstöt az egyéb ezüstasztalok számára, meg a villák, csészék, tömjénezők és az aranyserlegek számára a színtiszta aranyat, a méretek nagysága szerint számítva a súlyt minden egyes serlegre. Hasonlóképpen odaadta az ezüstserlegekre a különböző súlyú ezüstöt. A füstölő oltár számára színtiszta aranyat adott; ugyanabból kellett készíteni a szárnyaikat kiterjesztő s az Úr szövetségládáját befedő kerubok szekerének szerkezetét is. »Mindez, úgy mond, az Úr kezével írva jutott el hozzám, értésemre adva a terv egész kivitelét.«
Majd azt mondta Dávid a fiának, Salamonnak: »Légy férfi s erős és kezdj hozzá! Ne félj és ne rettegj, mert az Úr, az én Istenem veled lesz és nem hagy magadra s nem hagy cserben téged, amíg az Úr házának szolgálatához szükséges minden dolgot el nem készítesz. Íme, a papok s a leviták csapatai itt vannak melletted az Úr házának minden szolgálatára, és készen vannak, és meg tudják tenni minden parancsodat a főemberek is, meg a nép is.«
Adományok a templom építéséhez 29 Majd így szólt Dávid király az egész gyülekezethez: »Egyedül fiamat, Salamont, aki még gyermek és gyenge, választotta ki Isten, pedig a munka nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készül hajlék. Én minden erőmmel előkészítettem a szükségeseket Istenem házához. Szereztem aranyat az arany-, ezüstöt az ezüst-, rezet a réz-, vasat a vas-, fát a fatárgyakhoz, ónix, stíbiumszerű és mindenféle színű köveket s mindenféle drágakövet és pároszi márványt bőségben. Ezenkívül, amit az én Istenem házára felajánlottam, a saját vagyonomból is adok aranyat és ezüstöt az én Istenem templomához: azonfelül amit a szent épület céljaira előkészítettem, háromezer talentum aranyat Ofír aranyából s hétezer talentum finom ezüstöt, hogy be lehessen vonni arannyal a templom falait és ahol aranyra van szükség, aranyból, ahol ezüstre van szükség, ezüstből el lehessen készíttetni a dolgokat a mesteremberek keze által. Ha valaki önként akar még áldozni valamit, töltse meg ma a tenyerét és hozza el, amit az Úrnak szán.«
Fogadalmat tettek erre a nemzetségek vezetői, meg Izrael törzseinek elöljárói, meg az ezredesek, a századosok és a királyi vagyonfelügyelők, és az Isten házának műveire adtak ötezer talentum aranyat, tízezer szolidust, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet, meg százezer talentum vasat. Akinek drágaköve volt, odaadta az Úr házának kincsei közé, a gersonita Jáhiel kezébe. A nép örvendezett, amikor ők fogadalmi ajándékaikat önként megígérték, – teljes szívvel ajánlották fel ugyanis azokat az Úrnak, – s Dávid király is örvendezett nagy örömmel.
Dávid hálaimája 10Majd áldotta az Urat az egész sokaság előtt és mondta:
20Majd megparancsolta Dávid az egész gyülekezetnek: »Áldjátok az Urat, a mi Istenünket!« Erre áldotta az egész gyülekezet az Urat, atyái Istenét és meghajolva hódolt Isten, majd a király előtt.
Salamon trónralépése Másnap aztán vágóáldozatokat vágtak az Úrnak és egészen elégő áldozatul bemutattak ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzátartozó italáldozattal és sok minden szertartással együtt egész Izraelért. Aztán ettek és ittak az Úr előtt azon a napon nagy örömmel. Majd másodszor is felkenték Salamont, Dávid fiát: felkenték őt az Úrnak, fejedelmül, Szádokot pedig főpapul. Salamon bele is ült az Úr trónusába, mint király, atyja, Dávid helyett, és tetszett mindenkinek s engedelmeskedett neki egész Izrael. A fejedelmek s a hatalmasok, sőt Dávid király valamennyi fia is mind kezüket adták s hódoltak Salamon királynak. Az Úr felmagasztalta Salamont egész Izrael előtt és olyan királyi dicsőséget adott neki, amilyen semmiféle királynak sem volt előtte Izraelben.
Dávid történetének lezárása Így uralkodott Dávid, Izáj fia egész Izraelen. Az idő, amíg Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt: Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig. Aztán meghalt, jó öregségben, betelve éltével, gazdagságával s a dicsőséggel, és fia, Salamon lett a király helyette. Dávid király dalait pedig, az elsőtől az utolsókig megírták Sámuel látnok könyvében, Nátán próféta könyvében, és Gád látnok könyvében, egész uralkodásával, vitézségével és az ő idejében vele, Izraellel, és a föld minden országával történtekkel együtt.
Te pedig, fiam, Salamon, ismerd el atyád Istenét és szolgálj neki teljes szívből és készséges lélekkel, mert az Úr minden szívet megvizsgál s az elmék minden gondolatát ismeri. Ha keresed őt, megtalálod, ha azonban elhagyod őt, elvet téged mindörökre. Nos tehát, mivel téged választott ki az Úr arra, hogy megépítsd a szenthely házát, légy erős és készítsd el!«
Azzal Dávid átadta fiának, Salamonnak az előcsarnok, a templom, a melléktermek, az emeleti terem, a belső termek és az engesztelés házának leírását, valamint mindannak a tervét, amit kigondolt az udvarokra, az Úr házának kincsei és a szent kincsek számára körös-körül építendő kamrákra, a papok s a leviták beosztására meg az Úr házának valamennyi munkájára és az Úr templomának szolgálatához szükséges valamennyi eszközre vonatkozólag, továbbá a megfelelő súlyú aranyat a szolgálat minden egyes eszközére, meg a megfelelő súlyú ezüstöt a különböző tárgyakra és dolgokra, meg az arany mécstartók és mécseseik számára a mindegyik mécstartó és mécses méretének megfelelő aranyat. Hasonlóképpen átadta az ezüst mécstartók és mécseseik számára a megfelelő súlyú ezüstöt, a különböző méreteknek megfelelően. Odaadta az aranyat a kitett kenyerek asztalaihoz is, a különböző fajtájú asztalokhoz, meg az ezüstöt az egyéb ezüstasztalok számára, meg a villák, csészék, tömjénezők és az aranyserlegek számára a színtiszta aranyat, a méretek nagysága szerint számítva a súlyt minden egyes serlegre. Hasonlóképpen odaadta az ezüstserlegekre a különböző súlyú ezüstöt. A füstölő oltár számára színtiszta aranyat adott; ugyanabból kellett készíteni a szárnyaikat kiterjesztő s az Úr szövetségládáját befedő kerubok szekerének szerkezetét is. »Mindez, úgy mond, az Úr kezével írva jutott el hozzám, értésemre adva a terv egész kivitelét.«
Majd azt mondta Dávid a fiának, Salamonnak: »Légy férfi s erős és kezdj hozzá! Ne félj és ne rettegj, mert az Úr, az én Istenem veled lesz és nem hagy magadra s nem hagy cserben téged, amíg az Úr házának szolgálatához szükséges minden dolgot el nem készítesz. Íme, a papok s a leviták csapatai itt vannak melletted az Úr házának minden szolgálatára, és készen vannak, és meg tudják tenni minden parancsodat a főemberek is, meg a nép is.«
Adományok a templom építéséhez 29 Majd így szólt Dávid király az egész gyülekezethez: »Egyedül fiamat, Salamont, aki még gyermek és gyenge, választotta ki Isten, pedig a munka nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készül hajlék. Én minden erőmmel előkészítettem a szükségeseket Istenem házához. Szereztem aranyat az arany-, ezüstöt az ezüst-, rezet a réz-, vasat a vas-, fát a fatárgyakhoz, ónix, stíbiumszerű és mindenféle színű köveket s mindenféle drágakövet és pároszi márványt bőségben. Ezenkívül, amit az én Istenem házára felajánlottam, a saját vagyonomból is adok aranyat és ezüstöt az én Istenem templomához: azonfelül amit a szent épület céljaira előkészítettem, háromezer talentum aranyat Ofír aranyából s hétezer talentum finom ezüstöt, hogy be lehessen vonni arannyal a templom falait és ahol aranyra van szükség, aranyból, ahol ezüstre van szükség, ezüstből el lehessen készíttetni a dolgokat a mesteremberek keze által. Ha valaki önként akar még áldozni valamit, töltse meg ma a tenyerét és hozza el, amit az Úrnak szán.«
Fogadalmat tettek erre a nemzetségek vezetői, meg Izrael törzseinek elöljárói, meg az ezredesek, a századosok és a királyi vagyonfelügyelők, és az Isten házának műveire adtak ötezer talentum aranyat, tízezer szolidust, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet, meg százezer talentum vasat. Akinek drágaköve volt, odaadta az Úr házának kincsei közé, a gersonita Jáhiel kezébe. A nép örvendezett, amikor ők fogadalmi ajándékaikat önként megígérték, – teljes szívvel ajánlották fel ugyanis azokat az Úrnak, – s Dávid király is örvendezett nagy örömmel.
Dávid hálaimája 10Majd áldotta az Urat az egész sokaság előtt és mondta:
»Áldott légy Uram, atyánknak, Izraelnek Istene
mindörökkön örökké.
Tiéd Uram a fenség, a hatalom,
a dicsőség és a győzelem: tiéd a dicséret,
mert minden, ami az égben s a földön van, a tiéd,
tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett.
Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség,
te uralkodsz mindenen,
a te kezedben van az erő s a hatalom,
a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen.
Ezért most hálát adunk neked,
Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet.
20Majd megparancsolta Dávid az egész gyülekezetnek: »Áldjátok az Urat, a mi Istenünket!« Erre áldotta az egész gyülekezet az Urat, atyái Istenét és meghajolva hódolt Isten, majd a király előtt.
Salamon trónralépése Másnap aztán vágóáldozatokat vágtak az Úrnak és egészen elégő áldozatul bemutattak ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzátartozó italáldozattal és sok minden szertartással együtt egész Izraelért. Aztán ettek és ittak az Úr előtt azon a napon nagy örömmel. Majd másodszor is felkenték Salamont, Dávid fiát: felkenték őt az Úrnak, fejedelmül, Szádokot pedig főpapul. Salamon bele is ült az Úr trónusába, mint király, atyja, Dávid helyett, és tetszett mindenkinek s engedelmeskedett neki egész Izrael. A fejedelmek s a hatalmasok, sőt Dávid király valamennyi fia is mind kezüket adták s hódoltak Salamon királynak. Az Úr felmagasztalta Salamont egész Izrael előtt és olyan királyi dicsőséget adott neki, amilyen semmiféle királynak sem volt előtte Izraelben.
Dávid történetének lezárása Így uralkodott Dávid, Izáj fia egész Izraelen. Az idő, amíg Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt: Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig. Aztán meghalt, jó öregségben, betelve éltével, gazdagságával s a dicsőséggel, és fia, Salamon lett a király helyette. Dávid király dalait pedig, az elsőtől az utolsókig megírták Sámuel látnok könyvében, Nátán próféta könyvében, és Gád látnok könyvében, egész uralkodásával, vitézségével és az ő idejében vele, Izraellel, és a föld minden országával történtekkel együtt.
Jegyzetek
29,10 Dávid, lemondva a Templom felépítéséről, hálát ad Istennek, hogy megadta neki azt, hogy megtegye a nagy előkészületeket. Az imák egyik legszebbikét mondja, amelyet emberi szív valaha is Istenhez intézett.
29,18 A hála és a köszönet után kéri Istent, hogy őrizze meg népében ezt a bőkezűséget és szeretetet azáltal, hogy magához vonzza gondolataikat és érzéseiket.
29,20 A vallásos lelkesedés ebben az ünnepélyes és nyilvános dicsőítésben jut csúcspontjára, amely az egész nép ajkáról hangzik fel.
KRÓNIKÁK MÁSODIK KÖNYVE
SALAMON TÖRTÉNETE: 1,1-9,31
Salamon bölcsességet kér Istentől 1 Salamon, Dávid fia meg is erősödött királyságában s az Úr, az ő Istene, vele volt és igen naggyá tette őt. Ekkor Salamon felszólította egész Izraelt, az ezredeseket, a századosokat, a hadnagyokat, s a bírákat egész Izraelben meg a családfőket 3és elment az egész sokasággal a gibeoni magaslatra. Ott volt ugyanis az Isten szövetségének sátra, amelyet Mózes, Isten szolgája csinált a pusztában. Az Isten ládáját ugyan Dávid Kirját-Jearimból arra a helyre vitette, amelyet számára készített és ahol számára sátrat állított, azaz Jeruzsálembe, de a rézoltár, amelyet Beszeleél, Húr fiának, Úrinak a fia készített, ott volt az Úr sátra előtt. Felkereste tehát ezt Salamon és az egész gyülekezet, és felment Salamon az Úr szövetségének sátra előtt levő rézoltárhoz s ezer egészen elégő áldozatot mutatott be rajta.Éjszaka aztán íme, megjelent neki Isten és mondta: »Kérj, amit akarsz s megadom neked.« Salamon erre így válaszolt Istennek: »Te az én atyámmal, Dáviddal, nagy irgalmasságot cselekedtél és helyébe engem tettél királlyá. Nos tehát, Uram Istenem, teljesedjék ígéreted, amelyet atyámnak, Dávidnak, tettél. Mivel te tettél engem néped királyává, amely oly sok s annyira megszámlálhatatlan, mint a föld pora, adj nekem bölcsességet és értelmet, hogy tudjak ki- és bejárni néped előtt: hiszen ki tudná helyesen kormányozni ezt a te nagy népedet?« Isten erre így felelt Salamonnak: »Mivel ez tetszett leginkább szívednek és nem kértél gazdagságot, vagyont s dicsőséget, sem azoknak az életét, akik gyűlölnek téged, sőt még hosszú életet sem, hanem bölcsességet és tudományt kértél, hogy kormányozni tudd népemet, amelynek királyává tettelek: megadom neked a bölcsességet és a tudományt, sőt olyan gazdagságot, vagyont és dicsőséget is adok majd neked, hogy nem akad hozzád hasonló sem előtted, sem utánad a királyok között.« Salamon aztán visszatért a gibeoni magaslatról, a szövetség sátra elől Jeruzsálembe, és uralkodott Izraelen.
Salamon gazdagsága Szerzett magának szekereket és lovasokat is, úgyhogy ezernégyszáz szekere és tizenkétezer lovasa lett. Ezeket a szekeres városokban és a király körül, Jeruzsálemben helyezte el. Az ezüstöt és az aranyat olyan bőségessé tette a király Jeruzsálemben, mint a követ, a cédrusfát pedig mint a vadfügefát, amely nagy tömegben nő az alföldön. Lovat Egyiptomból és Koából hoztak neki a királyi kereskedők, akik odajártak és szabott áron vásároltak: egy-egy szekeret hatszáz, egy-egy lovat százötven sékelért. Ugyanígy vásároltak a hetiták összes királyságától és Szíria királyaitól is. Majd elhatározta Salamon, hogy házat épít az Úr nevének és palotát önmagának.
A templomépítés előkészületei 2 Éppen azért kirendelt hetvenezer embert, hogy hordják a terhet a vállukon, és nyolcvanezret, hogy vágják a követ a hegyekben, s hozzájuk háromezer-hatszáz felügyelőt.
Elküldött ugyanis Hírámhoz, Tírusz királyához, ezzel az üzenettel: »Ahogy atyámmal, Dáviddal, cselekedtél, amikor cédrusfát küldtél neki, hogy megépíthesse magának azt a házat, amelyben aztán lakott is, úgy cselekedj velem is, mert házat akarok építeni az Úr, az én Istenem nevének s azt arra akarom szentelni, hogy előtte jó illatot gyújtsanak, fűszereket égessenek, Eléje állandóan kenyereket tegyenek, s reggel és este, továbbá szombaton, a hónapok első napján s az Úrnak, a mi Istenünknek ünnepein állandóan bemutassák azokat az egészen elégő áldozatokat, amelyeket Izraelnek megparancsolt az Úr. 4A ház ugyanis, amelyet építeni akarok, nagy lesz, hiszen a mi Istenünk nagyobb minden istennél. 5Éppen azért kinek volna annyi ereje, hogy neki méltó házat építsen? Ha az ég s az egek ege sem bírják őt befogadni, ki vagyok én, hogy házat tudjak építeni neki, hacsak nem arra, hogy jó illatú áldozatot mutassanak be előtte. Küldj tehát nekem valami ügyes embert, aki tud aranyból, ezüstből, rézből, vasból, bíbor, karmazsin, és kékszínű fonalból alkotni s tud metszeteket vésni azokkal a mesteremberekkel, akik nálam, Júdeában és Jeruzsálemben vannak s akiket atyám Dávid szerzett. Küldj továbbá cédrus- jegenye- és fenyőfát is nekem a Libanonról, hiszen tudom, hogy szolgáid hozzáértéssel vágják a Libanon fáját, és az én szolgáim is ott lesznek szolgáid mellett, hogy sok fát készítsenek nekem, mert a ház, amelyet építeni akarok, igen nagy és dicső lesz. Egyébként a favágó munkásoknak, szolgáidnak élelmezésére húszezer kór búzát, ugyanannyi kór árpát, húszezer bát bort s húszezer bát olajat adok.«
Erre Hírám, Tírusz királya abban a levélben, amelyet Salamonnak küldött, így felelt: »Mivel az Úr szereti népét, azért tett téged népe királyává!« Majd így folytatta: »Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, aki az eget és a földet teremtette és aki Dávid királynak bölcs, tudós, értelmes és okos fiút adott, hogy házat építsen az Úrnak és palotát önmagának. Éppen azért elküldök hozzád egy okos és tudós embert, Hírámot, az én mesteremet, aki egy Dán leányai közül való asszonynak a fia, és akinek az atyja tíruszi volt. Ő tud alkotni aranyból, ezüstből, rézből, vasból, márványból, fából, bíbor- és kékszínű fonalból, bisszusból és karmazsinból és tud mindenféle metszetet vésni, és okosan megtervezni mindent, amire a munkában szükség van a te kézműveseiddel s uramnak, atyádnak, Dávidnak, kézműveseivel együtt. Azért tehát csak küldd el azt a búzát, árpát, olajat és bort, amelyet ígértél, uram, szolgáidnak. Mi pedig majd vágunk fát a Libanonról, amennyire csak szükséged van, s eltutajozzuk a tengeren Joppéba: Jeruzsálembe szállítani a te dolgod lesz.«
Erre Salamon megszámoltatott valamennyi idegen férfit, aki Izrael földjén volt, az után a számlálás után, amelyet atyja, Dávid végeztetett, és százötvenháromezer-hatszázat talált. Ezekből hetvenezret arra rendelt, hogy vállukon terhet hordjanak, nyolcvanezret arra, hogy követ fejtsenek a hegységben, háromezer-hatszázat pedig arra, hogy a nép munkafelügyelői legyenek.
Jegyzetek
1,3 Egy szent sátor a ládával Jeruzsálemben volt, a Mózes által készített szent sátor a rézoltárral, amit Bezéleel készített, Gibeonban maradt. Salamon, hogy megnyerje a nép vezető embereit, először Gibeonba megy, és aztán Jeruzsálembe.
2,4 Maga a szentély nem volt nagy, de a szent épületegyüttessel együtt, amely körülvette, valóban lenyűgöző volt.
2,5 Salamon Isten végtelen nagyságát magasztalja, és megjegyzi, hogy nem szándékozik Istennek, akit még az egek sem tudnak befogadni, házat építeni, csak istentiszeteleti helyet akar építeni számára.