Dávid beszéde a néphez és Salamonhoz
28 Dávid összegyűjtötte Jeruzsálembe Izráel összes főemberét, a törzsek vezetőit, a király szolgálatára álló csapatok parancsnokait, az ezredeseket, a századosokat, a király és fiai minden vagyonának és jószágának a kormányzóit, az udvarnokokkal, a testőrökkel és az összes kiváló vitézzel együtt.Ekkor fölállt Dávid király, és így szólt: Hallgassatok meg, testvéreim és népem! Én magam szerettem volna házat építeni az ÚR szövetségládájának, Istenünk lába zsámolyának az elhelyezésére. Elő is készítettem az építést. De Isten így szólt hozzám: Nem építhetsz házat az én nevem tiszteletére, mert háborúskodó ember voltál, és sok vért ontottál. Mégis engem választott ki Izráel Istene, az ÚR atyám egész háza népéből, hogy Izráel királya legyek mindvégig. Mert Júdát választotta ki a fejedelemségre, Júda házából pedig az én atyám háza népét, apámnak a fiai között pedig bennem telt öröme, hogy egész Izráel királyává tegyen. Valamennyi fiam közül – pedig az ÚR sok fiút adott nekem – Salamon fiamat választotta ki, hogy ő üljön az ÚR királyságának a trónjára Izráelben. És ezt mondta nekem: Fiad, Salamon építi majd föl házamat és udvaraimat, mert kiválasztottam őt, hogy fiam legyen, én pedig atyja leszek. Örökre megszilárdítom királyságát, ha állhatatosan teljesíti parancsolataimat és törvényeimet, ahogyan eddig tette. Most azért egész Izráelnek, az ÚR gyülekezetének a szeme láttára és Istenünk füle hallatára mondom: Tartsátok meg és kutassátok Isteneteknek, az ÚRnak minden parancsolatát, hogy birtokotokban maradjon ez a jó föld, és örökségül hagyhassátok utódaitokra örökre!
Te pedig, fiam, Salamon, ismerd meg atyád Istenét, és szolgálj neki teljes szívvel és készséges lélekkel, mert megvizsgál az ÚR minden szívet, és megismer minden szándékot és indulatot. Ha keresed, megtalálhatod. De ha elhagyod őt, akkor félreállít téged végleg. Lásd meg azért, hogy téged választott ki az ÚR, hogy házat építs szentélyül. Légy hát erős, és készítsd el!
Akkor átadta Dávid a fiának, Salamonnak a csarnoknak és épületeinek, a kincstárnak, a felső szobáknak, a belső szobáknak és az engesztelés helyének a tervrajzát, mindazét, amit a Lélek adott neki: az ÚR háza udvarainak és körös-körül valamennyi kamrának meg az Isten háza kincstárainak és a szent ajándékok kincstárainak a tervrajzát, továbbá a papok és léviták beosztásának, az ÚR házában végzendő istentisztelet minden teendőjének és az ÚR házában szükséges összes istentiszteleti fölszerelésnek a tervezetét. Minden egyes istentiszteleti aranyeszközt az arany súlymértéke szerint, minden egyes istentiszteleti ezüsteszközt pedig annak súlymértéke szerint adott meg. Ugyanígy az arany lámpatartók és aranymécsesek súlyát, minden egyes lámpatartónak és mécseseiknek a súlya szerint; az ezüst lámpatartóknál is a lámpatartó és mécsesei súlya szerint, a különböző lámpatartók rendeltetése szerint. Megadta, hogy mennyi legyen az arany súlya a sorba rakott kenyerek asztalánál asztalonként és az ezüsté az ezüstasztaloknál; továbbá a villákhoz, hintőedényekhez és kancsókhoz való színaranynak meg az aranykelyheknek a súlyát kelyhenként meg az ezüstkelyheknek a súlyát kelyhenként, az illatáldozati oltárhoz szükséges tiszta arany súlyát, az aranykerúbok kocsijának a tervrajzát, akik kiterjesztett szárnyakkal befedték az ÚR szövetségládáját. Minderre, a tervrajzban előírt valamennyi munkára az ÚR kezéből származó írás oktatott ki engem.
Ezek után Dávid azt mondta fiának, Salamonnak: Légy erős és bátor, és fogj hozzá! Ne félj, és ne rettegj, mert az ÚRisten, az én Istenem veled van, nem hagy cserben és nem hagy el, amíg be nem fejezed mindazt a munkát, amely az ÚR házában végzett szolgálathoz szükséges. Nézd, itt vannak a papok és a léviták csapatai az Isten házában végzendő mindenféle szolgálatra. Veled vannak, készen bármilyen munkára, értenek mindenféle szolgálathoz. A vezetők meg az egész nép is mindenben a rendelkezésedre áll!
Adományok a templom építésére
29 Dávid király így szólt az egész gyülekezethez: Egyedül Salamon fiamat választotta ki az Isten, de ő még tapasztalatlan ifjú, a munka pedig nagy, mert nem emberé lesz ez a hajlék, hanem az ÚRistené. Ezért minden erőmmel azon voltam, hogy Istenem házához aranyat szerezzek az aranyeszközökhöz, ezüstöt az ezüsteszközökhöz, rezet a rézhez, vasat a vashoz, fát a famunkához, ónixköveket, foglalatba való köveket, sötét és tarka színű köveket, mindenféle drágakövet és fehér márványt bőséggel. Mindezen fölül az én Istenem háza iránti szeretetből a saját aranyamat és ezüstömet is odaadom Istenem házára azon felül, amit a szent ház számára szereztem: háromezer talentum aranyat, mégpedig ófíri aranyat és hétezer talentum tiszta ezüstöt a templom falainak a beborítására, aranyat az aranyeszközökhöz és ezüstöt az ezüsteszközökhöz, a mesteremberek mindenféle munkájához. Ki akar még önként, bőkezűen adakozni ma az ÚRnak?Ekkor a családfők, Izráel törzseinek a vezetői, az ezredesek és a századosok meg a királyi udvartartás vezetői önként adakozni kezdtek. Összeadtak az Isten házának munkálataira ötezer talentum aranyat, tízezer dárikot, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet és százezer talentum vasat. Akinek drágaköve volt, odaadta az ÚR házának a kincseihez, a gérsóni Jehíél felügyelete alá. És örült a nép az önkéntes adakozásnak, mert tiszta szívből, önként adakoztak az ÚRnak. Dávid király is nagyon megörült.
Dávid hálaimája
Dávid ekkor áldotta az URat az egész gyülekezet előtt. Ezt mondta: Áldott vagy te, URam, ősatyánknak, Izráelnek Istene, öröktől fogva mindörökké! Tied, URam, a méltóság, a hatalom és a tisztelet, a hírnév és a fenség, bizony minden, ami a mennyben és a földön van! Tied, URam, az ország, magasztos vagy te, mindenség fejedelme! Tőled ered a gazdagság és a dicsőség, te uralkodsz mindenen. A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé. Most azért, Istenünk, hálát adunk neked, és dicsérjük a te fenséges nevedet. Mert ki vagyok én, és mi az én népem, honnan volt erőnk ennyit adakozni? Bizony, tőled van mindez, és csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk! Mi jövevények és zsellérek vagyunk előtted, mint minden ősünk. Napjaink olyanok a földön, mint a múló árnyék. URunk, Istenünk! Ez az egész halom kincs, amelyet összeadtunk, hogy neked, a te szent neved tiszteletére templomot építsünk, a te kezedből való, és a tied lesz mindez! Tudom, Istenem, hogy te megvizsgálod a szíveket, és az őszinteségben leled gyönyörűségedet. Én mindezt őszinte szívvel, önként adtam, és most örömmel látom, hogy önként adakozott neked néped, amely itt összegyűlt. URam, őseinknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene, tartsd meg örökre néped szívében ezt a szándékot és indulatot, és kösd magadhoz szívüket! Fiamnak, Salamonnak pedig add meg, hogy tiszta szívből tartsa meg parancsolataidat, intelmeidet és rendelkezéseidet, és vigyen véghez mindent, fölépítve azt a hajlékot, amelyet én előkészítettem.Salamon trónra lépése
Azután ezt mondta Dávid az egész gyülekezetnek: Áldjátok az URat, a ti Isteneteket! És az egész gyülekezet áldotta az URat, ősei Istenét, meghajolt és leborult az ÚR előtt és a király előtt. Másnap reggel véresáldozatokat mutattak be, és égőáldozatokat áldoztak az ÚRnak: ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzájuk tartozó italáldozatokkal együtt, és tömérdek véresáldozatot egész Izráelért. Ettek és ittak az ÚR színe előtt azon a napon nagy örömmel. Azután másodszor is királlyá tették Salamont, Dávid fiát, és fölkenték az ÚR fejedelmévé; Cádókot pedig pappá. Így ült Salamon az ÚR trónjára apja, Dávid után. Eredményesen uralkodott, és egész Izráel hallgatott rá. A vezérek, a testőrök és Dávid király fiai is mind kezet adtak, hogy Salamon király alattvalói lesznek. Az ÚR pedig igen naggyá tette Salamont egész Izráel szemében, és olyan királyi méltóságot adott neki, amilyen nem volt előtte egy királynak sem Izráelben.Dávid halála – (Vö. 1Kir 2,10-11)
Dávid, Isai fia egész Izráel királya volt. Negyven évig uralkodott Izráelben. Hebrónban hét évig, Jeruzsálemben pedig harminchárom évig uralkodott. És meghalt késő vénségében, betelve az élettel, gazdagsággal és dicsőséggel. Utána a fia, Salamon lett a király.Dávid király dolgai elejétől a végéig meg vannak írva Sámuel látó, Nátán próféta és Gád látnok történetében egész uralkodásával, hőstetteivel és mindazokkal az eseményekkel együtt, amelyek vele, Izráellel és a többi ország királyságaival végbementek.
Salamon Gibeónban
1 Salamonnak, Dávid fiának a királyi hatalma megerősödött, mert Istene, az ÚR vele volt, és egyre nagyobbá tette. Összehívta Salamon egész Izráelt, az ezredeseket, a századosokat, a bírákat és egész Izráel minden főemberét, a családfőket, és elment Salamon az egész gyülekezettel együtt a gibeóni áldozóhalomra, mert ott volt Isten kijelentésének a sátra, amelyet Mózes, az ÚR szolgája készíttetett a pusztában. Az Isten ládáját Dávid már fölvitette Kirjat-Jeárímból, amikor helyet készített annak, ugyanis egy sátrat állíttatott föl neki Jeruzsálemben, a rézoltár azonban, amelyet Becalél, Úrí fia, Húr unokája készített, még ott állt az ÚR hajléka előtt. Ezt kereste föl Salamon és a gyülekezet. Fölment tehát Salamon az ÚR színe előtt álló rézoltárhoz, amely a kijelentés sátránál volt, és ezer égőáldozatot mutatott be rajta.Azon az éjszakán megjelent Isten Salamonnak, és ezt mondta neki: Kérj valamit, én megadom neked! Salamon ezt felelte Istennek: Te nagy szeretettel bántál apámmal, Dáviddal, és engem tettél utána királlyá. Most pedig, URam, Istenem, váljék valóra apámnak, Dávidnak adott ígéreted, mert te tettél engem e nép királyává, akik oly sokan vannak, mint a föld pora. Adj azért nekem bölcsességet és értelmet, hogy tudjam ennek a népnek az ügyeit intézni. Különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?
Isten ezt felelte Salamonnak: Mivel ez a szíved vágya, és nem gazdagságot, vagyont vagy dicsőséget kértél, nem is gyűlölőid életét vagy hosszú életet, hanem bölcsességet és értelmet, hogy kormányozni tudd népemet, amelynek a királyává tettelek, ezért megadom neked a bölcsességet és az értelmet, sőt olyan gazdagságot, vagyont és dicsőséget is adok neked, amelyhez fogható nem volt és nem is lesz egy királynak sem, sem előtted, sem utánad.
Azután visszament Salamon Jeruzsálembe a gibeóni áldozóhalomról, a kijelentés sátra elől, és uralkodott Izráelen.
Salamon gazdagsága – (Vö. 1Kir 10,26-29)
Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lova lett, amelyeket a harci kocsik városaiba rendelt és a király mellé, Jeruzsálembe. A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst és az arany, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi vadfügefa van az alföldön. Salamonnak Egyiptomból, méghozzá Kevéből hozták a lovakat, a király kereskedői szerezték azokat Kevéből megszabott áron: egy harci kocsit hatszáz sekel ezüstért hoztak Egyiptomból, egy lovat pedig százötvenért. Ugyancsak az ő közvetítésükkel szállították tovább ezeket a hettita királyoknak és az arám királyoknak.Előkészületek a templomépítéshez
Salamon megparancsolta, hogy építsenek házat az ÚR nevének tiszteletére, neki magának pedig egy királyi palotát. 2 Kirendelt Salamon a hegyekbe hetvenezer teherhordót és nyolcvanezer kőfejtőt, és melléjük háromezer-hatszáz felügyelőt. Majd ezt üzente Salamon Hírámnak, Tírusz királyának: Apámnak, Dávidnak is megtetted, hogy küldtél neki cédrusfát palotája építésére, hogy abban lakjék. Lásd, én meg templomot akarok építeni az én Istenem, az ÚR nevének a tiszteletére, és azt neki szentelem, hogy jó illatú füstölőszereket áldozzanak neki, és a sorba rakott kenyerek állandóan ott legyenek előtte, és égőáldozatot mutassanak be reggel és este, minden szombaton, újholdkor és Istenünknek, az ÚRnak az ünnepein. Örök kötelessége lesz ez Izráelnek. A templomnak, amelyet építeni akarok, nagynak kell lennie, mert a mi Istenünk nagyobb minden istennél. De kinek is lenne ereje ahhoz, hogy templomot építsen neki? Hiszen az ég és az egek egei sem tudják magukba fogadni őt! És ki vagyok én, hogy templomot akarok építeni? Csak azért teszem, hogy ott áldozhassanak neki. Küldj azért hozzám egy olyan embert, aki ért az arany, az ezüst, a réz és a vas megmunkálásához, a piros bíborhoz, a karmazsinhoz és a kék bíborhoz, és el tudja készíteni a véseteket azokkal a mesterekkel együtt, akik nálam, Júdában és Jeruzsálemben vannak, akiket apám, Dávid alkalmazott. Küldj cédrust, ciprust és ébenfát a Libánonról, mert tudom, hogy szolgáid értenek a libánoni fák kivágásához. Az én szolgáim is ott lesznek szolgáid mellett, mert sok fát kell előkészíteniük, hiszen nagynak és csodálatosnak kell lennie annak a templomnak, amelyet építek. Én viszont adok szolgáidnak, a favágóknak, akik a fákat kidöntik, húszezer kór csépelt búzát, húszezer kór árpát, húszezer bat bort és húszezer bat olajat.Hírám kedvező választ ad Salamonnak – (Vö. 1Kir 5,21-32)
Hírám, Tírusz királya így felelt erre abban a levélben, amelyet Salamonnak küldött: Mivel szerette népét az ÚR, azért tett téged királyukká. És Hírám így folytatta: Áldott legyen az ÚR, Izráel Istene, aki az eget és a földet alkotta, hogy ilyen bölcs fiat adott Dávid királynak, aki okos és értelmes, aki az ÚRnak templomot, magának pedig királyi palotát akar építeni. Ezért küldök egy hozzáértő és értelmes mestert, Hírámot, egy Dánból származó asszony fiát, akinek tíruszi az apja. Ő ért az arany, az ezüst, a réz, a vas, a kő, a fa, a piros és kék bíbor, a len és a karmazsin feldolgozásához, a különféle vésetek készítéséhez és mindenféle terv megvalósításához, amivel csak megbízzák, a te mestereiddel és az én uramnak, apádnak, Dávidnak a mestereivel együtt. Most azért küldje el az én uram szolgáinak azt a búzát, árpát, olajat és bort, amelyet megígért, mi pedig annyi fát vágunk a Libánonon, amennyire csak szükséged lesz, és tutajokon elszállítjuk azt a tengeren Jáfóba; te aztán vitesd el Jeruzsálembe!Salamon számba vette mindazokat az embereket, akik jövevények voltak Izráel országában – miután apja, Dávid egyszer már számba vette őket –, százötvenháromezer-hatszáz ilyen embert találtak. Hetvenezret teherhordónak tett meg közülük, nyolcvanezret kőfejtőnek a hegyekben, háromezer-hatszázat pedig felügyelőnek, hogy dolgoztassák a népet.