28
Jaj Efraim részegei kevély koronájának és dicsőséges ékessége hervadó virágának, mely a bortól megverettek kövér völgye fején van.
(Ámós 6,1-6; Hós 5,5)
Ímé, egy erős és hatalmas jő az Úrtól, mint jégfergeteg, veszedelmes szélvész, mint özönlő erős vizeknek áradása: földhöz veri kezével azt!
(Zsolt 83,16; Ezék 20,33; Hós 13,15)
Lábbal tapodtatik meg Efraim részegeinek kevély koronája,
(Siral 1,13;5,16; Zsolt 89,40)
És úgy jár dicsőséges ékességének hervadó virága, a mely a kövér völgynek fején van, mint a korai füge a gyümölcsszedés előtt, a melyet mihelyt valaki meglát, alig veszi kezébe, lenyeli.
(Mik 7,1; Hós 9,10; Jer 24,2)
Ama napon a seregek Ura lesz ékes koronája és dicsőséges koszorúja népe maradékának;
És ítéletnek lelke annak, a ki az ítélőszékben ül, és erősség azoknak, a kik visszanyomják a kapuig az ellenséget.
(2Sám 11,23.2Kir;18,8)
De ezek is tántorognak a bor miatt, és szédülnek a részegítő italtól: pap és próféta tántorog részegítő ital miatt, a bor elnyelte őket, szédülnek a részegítő ital miatt, tántorognak a jövendőlátásban, és inognak az ítéletmondásban;
(Ésa 24,4.7)
Mert minden asztal telve undok okádással, úgy hogy hely sincs a nélkül.
(Ésa,28 17.)
Kit tanít tudományra? A tanítást kivel érteti meg? A tejtől elszakasztottakkal-é és a csecstől elválasztottakkal-é?
(Zsolt 8,3)
Mivel parancsra új parancs, parancsra új parancs, szabályra új szabály, szabályra új szabály; itt egy kicsi, ott egy kicsi.
(Ámós 2,1)
Ezért dadogó ajakkal és idegen nyelven fog szólni e néphez,
(1Kor 14,21)
Ő, a ki ezt mondá nékik: Ez a nyugalom, hogy nyugtassátok meg a megfáradottat, és ez a pihenés! És nem akarták hallani!
(Ésa 31,9; Zsid 12,29.5Móz;4,24;9,3)
És lőn nékik az Úr beszéde parancsra új parancs, parancsra új parancs, szabályra új szabály, szabályra új szabály; itt egy kicsi, ott egy kicsi; hogy járjanak és hátra essenek és összetöressenek és tőrbe jussanak és megfogassanak!
(Ésa 8,14.15)
Ezért halljátok az Úrnak beszédét, csúfoló férfiak, a kik uralkodtok e népen, a mely Jeruzsálemben lakik.
(Zsolt 1,1; Péld 9,7.8;13,1;14,6)
Mert így szóltok: Frigyet kötöttünk a halállal, a sírral meg szövetséget csináltunk; az ostorozó áradat ha jő, nem ér el minket; mert a hazugságot választók oltalmunkul, és csalásba rejtezénk el!
(Jób 21,14; Jer 2,31; Zsolt 12,3-5; Ésa 28,18)
Ezért így szól az Úr Isten: Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, a ki benne hisz, az nem fut!
(Zsolt 118,2; Ésa 8,14.15; Máté 21,42; Róm 9,32)
És a jogosságot mérőkötéllé tevém, és az igazságot színlelővé, és jég söpri el a hazugság oltalmát, és vizek ragadják el a rejteket.
(Ésa 30,30;32,19;28,15)
És eltöröltetik a halállal való frigyetek, és a sírral való szövetségtek meg nem áll; az ostorozó áradat ha eljő, eltapod titeket,
(Zsolt 96,11-13)
S a hányszor eljő, elragad titeket; mert minden reggel eljő, nappal és éjszaka; borzalom megértetni e tanítást;
(Ésa 28,1)
Mert rövid lesz az ágy, hogy benne kinyujtózhassék, és a takaró szűk lesz az elrejtőzéskor.
(2Kor 6,17; Jel 18,14; Siral 4,11)
Mert mint a Perázim hegyén, felkel az Úr, és mint Gibeon völgyében, megharagszik, hogy megtegye munkáját, a mely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát a mely hallatlan lesz.
(Józs 10,11.12.2Sám;5,20.1Krón;14,11)
És most ne csúfolódjatok, hogy köteleitek szorosabbak ne legyenek; mert elvégzett pusztítást hallottam az Úrtól, a seregek Urától, az egész föld felett.
(Ésa 10,23; Siral 3,7)
Vegyétek füleitekbe és halljátok szavam`, figyeljetek és hallgassátok beszédem`!
Hát mindig szánt-é a szántó, hogy vessen, és barázdálja és boronálja-é földét?
(5Móz 32,22)
Nemde, mikor elegyengette színét, hint fekete köményt, és szór illatos köményt, s vet sorban búzát és árpát a kijelölt földbe, és tönkölyt a szélére?
(2Móz 9,31.32; Ezék 4,9)
Így szoktatá őt rendre és tanítá Istene.
(Ésa 10,22; Zsolt 104,2;102,27; Jóel 2,30.2Pét;3,12; Ésa 13,10; Máté 24,29)
Mert nem cséplő szánkával csépelik a fekete köményt, és nem szekér kerekével tapodják az illatos köményt; a fekete köményt bottal verik ki, és az illatost pálczával;
(Bir 6,11; Ruth 2,17; Mik 4,13)
A búzát csépelik; de nem örökre csépli azt, és bár hajtja rajta szekere kerekét és lovait, de szét nem töreti.
(Jer 46,10;50,27;51,40; Ezék 39,17-19; Jel 19,17.18)
Ez is a seregek Urától származott: Ő ád csodás tanácsot és nagyságos bölcseséget!
(Jer 32,19)
29
Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, a hol Dávid lakott! Esztendőt esztendőhöz adjatok, és forogjanak az ünnepek!
(Abd 1,10-14)
És én megszorítom Árielt, és lesz fájdalom és siralom, és lesz nékem, mint Áriel.
(Jer 49,18)
Körülveszlek táborral, és bezárlak tornyokkal, és erősségeket állatok ellened.
(Jer 6,3-6)
És megaláztatván, a földből szólsz és porból morog beszéded, szavad olyan lesz, mint halottidézőé, a földből, és porból sipog beszéded.
(Ésa 8,19)
Ellenségidnek sokasága olyan lesz, mint az apró por, és mint a repülő polyva az erőszakosok sokasága, és lesz hamar és hirtelen.
(Ésa 44,28)
A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és emésztő tűzi lánggal;
(Zsolt 83,16; Ésa 28,17;30,30)
Mint éjjeli álomlátás, olyan lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Áriel ellen, s a kik hadakoznak ellene és vára ellen, és őt megszorítják.
(Máté 27,28; Luk 23,34; Péld 16,19)
És lesz, mint mikor álmodik az éhező, és ímé eszik, és midőn fölserken, üres a hasa, és mint mikor álmodik a szomjazó, és ímé iszik, és midőn fölserken, ímé szomjas és lelke eped: így lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Sion hegye ellen.
(Gal 4,27; Ésa 49,20;50,1;47,8)
Ámuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, tántorognak, de nem részegítő italtól.
(Ésa 51,17; Jer 13,13)
Mert rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét, és bezárta szemeiteket, a prófétákat, és fejeiteket, a nézőket befedezte;
(Róm 11,8)
És lesz mind e látás néktek, mintegy bepecsételtetett írás beszédei, a melyet oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek, és ő szól: Nem tudom, mert bepecsételtetett.
(Dán 12,4.9; Jel 5,1-3)
És ha e levelet annak adják, a ki nem tud írást, mondván: Olvasd el, kérlek! ő így szól: Nem tudok írást.
(Ésa 40,5.9;60,1)
És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn:
(Máté 15,8.9.1Kor;1,19;Zsolt 78,34.35.36; Ésa 19,11-14; Abd 1,8)
Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik.
(Ésa 40,10;59,20)
Jaj azoknak, a kik az Úrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket és ki ismer minket?
(Zsolt 94,7-9;Máté 23,13.1Kor;4,5)
Mily együgyűek vagytok! Avagy a fazekas olyan, mint az agyag, hogy így szóljon a csinálmány csinálójának: Nem csinált engem! és az alkotmány ezt mondja alkotójának: Értelmetlen!
(Róm 9,20)
Nemde kevés idő multán a Libánon termőfölddé lesz, és a termőföld erdőnek tartatik?
(Ésa 32,15)
És meghallják ama napon a siketek az írás beszédeit, és a homályból és sötétből a vakoknak szemei látni fognak.
(Ésa,29 9. 24. Ésa 35,5. Máté 11,5. 6.)
És nagy örömük lesz a szenvedőknek az Úrban, és a szegény emberek vígadnak Izráel Szentjében.
(Zsolt 22,27-30;25,9;37,11)
Mert a kegyetlen elveszett, és a csúfoló elpusztult, és kivágattak a hamisságnak minden őrei,
(1Sám 2,4.5; Mik 2,1)
Kik az embert elítélik egy szóért, és tőrt vetnek annak, a ki őket a kapuban megfeddi, és elejtik csalárdul az igazat.
(Ámós 5,10; Jer 18,18)
Ezért így szól az Úr Jákób házáról, Ő, a ki megváltá Ábrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób, és nem sáppad meg többé az ő orczája.
(1Móz 12,1; Zsid 11,8)
Ha látni fogják gyermekei kezeim munkáját közöttük, megszentelik nevemet, megszentelik Jákób Szentjét, és félik Izráel Istenét.
(Ésa 43,5.6;54,1.8.13)
És megismerik a tévelygő lelkűek az értelmet, és a kik zúgolódnak, tanulságot tanulnak.
(Ésa 29,18)
1
Az Úr igéje, a melyet szólt Sofóniásnak, a Kusi fiának, a ki Gedáliás fia, a ki Amariás fia, a ki Ezékiás fia, Jósiásnak az Amon fiának idejében.
(2Kir 21,23.24;22,1)
Elvesztek, mindent elvesztek e föld színéről, azt mondja az Úr.
(Márk 3,7-12)
Elvesztek embert és barmot; elvesztem az ég madarait, és a tenger halait és a botránkoztatás eszközeit a hitetlenekkel együtt; az embert is kiirtom a föld színéről, azt mondja az Úr.
(Zsolt 16,4)
És kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakója ellen, és kiirtom e helyről a Baál maradékát, a bálványpapok nevét a papokkal együtt;
(5Móz 18,20)
Azokat is, a kik a háztetőkön az ég seregének hajlonganak; és azokat, a kik hajlonganak, esküdvén az Úrra, de esküsznek az ő Molokjokra is;
(2Kir 23,12.13; Jer 19,13)
Azokat is, a kik elfordultak az Úr követésétől, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felőle.
(Ezék 8,16)
Hallgass az Úr Isten orczája előtt, mert közel van az Úrnak napja, mert áldozatot készíttetett az Úr, megszentelte az ő hivatalosait.
(Ezék 39,17-20)
És lészen az Úr áldozatának napján: megfenyítem majd a fejedelmeket és a királyok fiait és mindazokat, a kik idegen öltözetbe öltöztek.
(Máté 26,31)
És megfenyítem mindazt, a ki a küszöbön ugrál ama napon, a kik erőszakkal és csalárdsággal töltik meg az ő uroknak házát.
(Sof 9,34; Márk 3,22-30; Luk 11,14-26.29-32)
És lészen azon a napon, azt mondja az Úr, kiáltó szózat a hal-kaputól fogva, és jajgatás az alsó városból, és nagy recsegés a halmok felől.
(1Pét 1,6.7)
Jajgassatok, ti, a kik a völgyben laktok, mert elpusztul az egész kalmár nép, kivágattatik minden, a ki ezüstöt mér.
(Hós 12,7)
És lészen az időben, megmotozom majd Jeruzsálemet szövétnekkel, és megfenyítem azokat, a kik saját seprejökön hevernek, a kik ezt mondják szívökben: sem jót, sem rosszat nem cselekszik az Úr.
(Mik 3,11.12)
És gazdagságuk prédává lesz, házaik pedig pusztává. Építnek házakat, de nem lakják, és plántálnak szőlőket, de nem iszszák azoknak borát.
(5Móz 28,30.39)
Közel van az Úrnak nagy napja, közel van és igen siet; az Úr napjának szava keserves, kiáltoz azon a hős is.
(Jer 39,1.2)
Haragnak napja az a nap, szorongatásnak és nyomorúságnak napja; pusztításnak és pusztulásnak napja; sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borúnak napja.
(Ámós 5,18)
Kürtnek és tárogatónak napja a megerősített városok ellen és a büszke tornyok ellen!
(Ésa 49,24)
És megszorongatom az embereket és járnak, mint a vakok, mert vétkeztek az Úr ellen, és kiontatik vérök, mint a por, és testök, mint szemét.
(Ésa 30,26)
Sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján, és az ő féltő szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának.
(Jer 39,9)
2
Térjetek eszetekre, s eszméljetek fel, ti, arczátlan nemzet,
(Márk 3,29; Luk 12,10.1Tim;1,13)
Mielőtt szűlne a végzés (mint a polyva száll tova az a nap!); míg rátok nem jön az Úr haragjának tüze, míg rátok nem jön az Úr haragjának napja!
(Sof 7,17)
Keressétek az Urat mindnyájan e föld alázatosai, a kik az ő ítélete szerint cselekesztek; keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján!
Mert elhagyottá lesz Gáza, Askelon pedig pusztasággá; Asdódot délben űzik el, és Ekron kiirtatik.
(Nehem 1,1)
Jaj a tenger vidékén lakóknak, a Kereteusok nemzetségének! Az Úr igéje ellened van, te Kanaán, Filiszteusok földje; elpusztítalak téged, lakatlanná leszel.
(Jer 47,4-7)
És a tenger vidéke legelőkké, pásztorok tanyáivá és juhoknak aklaivá lészen.
És az a vidék a Júda házának maradékáé lesz, ők legeltetnek azon; estére Askelon házaiban heverésznek, mert meglátogatja őket az Úr, az ő Istenök, és visszahozza az ő foglyaikat.
(Sof 16,1)
Hallottam Moáb gyalázkodását és Ammon fiainak szidalmait, a melyekkel gyalázták népemet, és felfuvalkodtak az ő határok ellen.
(5Móz 16,13)
Azért élek én, mond a Seregeknek Ura, Izráelnek Istene, hogy Moáb olyanná lészen, mint Sodoma, Ammon fiai pedig, mint Gomora: tövistermő föld, só-telep és pusztaság örökre; népem maradéka prédálja fel őket, és nemzetségem ivadékai bírják majd őket.
(Ésa 16,6-12)
Ez esik meg rajtok az ő kevélységökért, a miért gyalázkodtak és felfuvalkodtak a Seregek Urának népe ellen.
(Luk 11,32; Jón 3,5)
Rettenetes lesz az Úr ellenök, mert elfogyatja a földnek minden istenét, és néki hódol majd kiki a maga lakhelyén, a pogányoknak is minden szigete.
(Luk 11,31.1Kir;10,1-10)
Ti is, kúsiak! Fegyverem öli meg őket.
(Ésa 20,3-5)
És kinyújtja kezét észak felé, és elveszti Assiriát, Ninivét pusztasággá teszi, kietlenné, mint egy sivatag.
(2Móz 22,21; Ésa 1,23)
És nyájak heverésznek bensejében, mindenféle állatok serege: pelikán és sündisznó hálnak párkányain, az ablakban azoknak szava hangzik, a küszöbön omladék lészen, mert lefosztatott a czédrus!
(2Pét 2,20)
Ímé, a víg város, a bátorságban lakozó, a mely ezt mondja vala szívében: Én vagyok és nincs kívülem más! milyen pusztasággá lőn, vadak tanyájává, a ki átmegy rajta, mind süvöltöz és csapkodja kezét.
(1Móz 25,23; Róm 9,13)
Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
(Péld 17,15)
Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
(Zsolt 42,8.9)
Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
(Luk 14,23-30)