23
Jövendölés Tírus ellen.
Jajgassatok Tarsis hajói, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs benne ház és abba bemenet! A Kitteusok földéről jelentetett meg nékik. (2Sám 15,30.2Móz;11,5; Jób 31,10; Náh 3,5; Jer 13,22.26) Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be egykor. (Jer 6,3-6) Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt! (Ésa 8,19) Pirulj Sidon, mert szól a tenger és a tenger erőssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, és nem neveltem szűzeket. (Ésa,23 1. Mik. 7,8. Ésa. 9,2. 50,10.) Mihelyt e hír Égyiptomba eljut, Tírus e híre miatt szenvednek ott is. (Zsolt 83,16; Ésa 28,17;30,30) Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói! (Jel 18,7) Ez-é a ti örvendező várostok? melynek eredete ősidőkből való; és most lábai viszik őt, bujdosni messzire! (Ezék 28,2; Ésa 54,1.4.5.6.7; Siral 1,1; Jel 17,7.8) Ki végezé ezt a koronás Tírus felől? melynek kereskedői fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei. (Ésa 51,17; Jer 13,13) A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsőségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit. (Róm 11,8) Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv! (Dán 12,4.9; Jel 5,1-3) Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt Kanaán felől, hogy elpusztítsák erősségeit; (Dán 2,2) És szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplősített szűz, Sidon leánya; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad! (Máté 15,8.9.1Kor;1,19;Zsolt 78,34.35.36; Ésa 19,11-14; Abd 1,8) Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá őrtornyait, lerombolá Tírus palotáit, rommá tevé azt. (Ésa 29,6;30,30;1,31; Máté 3,12) Jajgassatok Tarsis hajói, mert erősségtek elpusztíttatott! (Zsolt 94,7-9;Máté 23,13.1Kor;4,5) És lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendő multán Tírus sorsa a parázna nő éneke szerint lészen: (Jer 25,11.12;29,10; Dán 9,24) Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jőjj! (Ésa 32,15) És lesz hetven esztendő multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén! (Ezék 29,12.13; Jer 46,26;49,6.39) S lészen az ő nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen. (Mik 1,7; Ésa 60,5-7;18,7) 24 Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit! (1Sám 2,4.5; Mik 2,1) S olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ő ura; a szolgáló, mint asszonya; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, a kinek hitelez; (Ámós 5,10; Jer 18,18) Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet. (1Móz 12,1; Zsid 11,8) Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai. (Ésa 43,5.6;54,1.8.13) A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. (1Móz 4,11.3Móz;26,15) Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg. (3Móz 26,14-16.5Móz;28,15-68; Jer 11,3.4) Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajtnak minden vidám szívűek. (Jóel 1,10.12) Megszünt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a cziterának vídámsága megszünt. (Jóel 1,5; Ésa 5,12) Énekléssel nem isznak bort; keserű a részegítő ital az ívónak; (Ésa 40,26) Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet! Az utczákon panaszkodás hallik a bor miatt; minden öröm alkonyra szállt, a föld vígassága elköltözött. (Ámós 8,10) A városban csak pusztaság maradt és rommá zúzatott a kapu. (Ésa 45,19) Mert így lesz a föld közepette, a népek között, mint az olajfa megrázásakor, mint mezgérléskor, midőn a szüret elmult. (Ésa 17,6) Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől. (Jób 31,28; Péld 30,9) Ezért dícsérjétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izráel Istenének nevét. (Ésa 42,10.12) A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak! S én mondék: végem van, végem van, jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek és hitetlenséggel a hitetlenek hitetlenséget cselekesznek. (Ésa 21,2) Rettegés, verem és tőr vár rád földnek lakója! (Ésa 5,19; Jer 48,43.44) És lesz, hogy a ki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és a ki kijő a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai. (1Móz 7,11; Zsolt 82,5; Péld 8,29) Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld; (Ésa 50,4; Jer 1,4) Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba, és reá nehezedik bűne és elesik; és nem kél fel többé! (Jer 1,9.10; Préd 12,13) És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön: És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak. (3Móz 26,8.5Móz;32,8) És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen. (Jóel 2,31; Ésa 60,19.20;30,26)
Jajgassatok Tarsis hajói, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs benne ház és abba bemenet! A Kitteusok földéről jelentetett meg nékik. (2Sám 15,30.2Móz;11,5; Jób 31,10; Náh 3,5; Jer 13,22.26) Némuljatok meg lakosi e partvidéknek, a melyet Sidon kalmárai, a kik tengeren járnak, töltöttek be egykor. (Jer 6,3-6) Melynek sok vizeken át a Sihór veteménye és a Nilus aratása vala jövedelme, úgy hogy népek vására volt! (Ésa 8,19) Pirulj Sidon, mert szól a tenger és a tenger erőssége, mondván: Nem vajudtam, nem is szültem, és nem tápláltam ifjakat, és nem neveltem szűzeket. (Ésa,23 1. Mik. 7,8. Ésa. 9,2. 50,10.) Mihelyt e hír Égyiptomba eljut, Tírus e híre miatt szenvednek ott is. (Zsolt 83,16; Ésa 28,17;30,30) Menjetek át Tarsisba, és jajgassatok ti partvidék lakói! (Jel 18,7) Ez-é a ti örvendező várostok? melynek eredete ősidőkből való; és most lábai viszik őt, bujdosni messzire! (Ezék 28,2; Ésa 54,1.4.5.6.7; Siral 1,1; Jel 17,7.8) Ki végezé ezt a koronás Tírus felől? melynek kereskedői fejedelmek, és kalmárai a földnek tiszteletesei. (Ésa 51,17; Jer 13,13) A seregeknek Ura végezé ezt, hogy meggyalázza minden dicsőségnek kevélységét, és hogy megalázza a föld minden tiszteleteseit. (Róm 11,8) Terülj el földeden, mint a folyóvíz, Tarsis leánya, nincs többé megszorító öv! (Dán 12,4.9; Jel 5,1-3) Kezét kinyujtá a tenger fölé, országokat rettentett meg, az Úr parancsolt Kanaán felől, hogy elpusztítsák erősségeit; (Dán 2,2) És szólt: Nem fogsz többé örvendezni, te megszeplősített szűz, Sidon leánya; kelj és menj át Kittimbe, de ott sem lészen nyugodalmad! (Máté 15,8.9.1Kor;1,19;Zsolt 78,34.35.36; Ésa 19,11-14; Abd 1,8) Ímé, a Káldeusok földe; a nép, mely eddig nem vala; Assiria adá azt a puszta lakosainak; felállítá őrtornyait, lerombolá Tírus palotáit, rommá tevé azt. (Ésa 29,6;30,30;1,31; Máté 3,12) Jajgassatok Tarsis hajói, mert erősségtek elpusztíttatott! (Zsolt 94,7-9;Máté 23,13.1Kor;4,5) És lesz ama napon, hogy Tírus elfelejtetik hetven esztendeig egy király napjai szerint; hetven esztendő multán Tírus sorsa a parázna nő éneke szerint lészen: (Jer 25,11.12;29,10; Dán 9,24) Végy cziterát, járd be a várost, elfeledett parázna nő; pengesd szépen, dalolj sokat, hogy így emlékezetbe jőjj! (Ésa 32,15) És lesz hetven esztendő multán, meglátogatja az Úr Tírust, és az ismét megkapja a maga keresetét, és paráználkodik a föld minden országaival a földnek színén! (Ezék 29,12.13; Jer 46,26;49,6.39) S lészen az ő nyeresége és keresete szent az Úrnak, mely nem halmoztatik fel, sem el nem rejtetik, mert az Úr előtt lakozóké lészen az ő nyeresége, hogy egyenek eleget, és szép ruházatuk legyen. (Mik 1,7; Ésa 60,5-7;18,7) 24 Ímé az Úr megüresíti a földet és elpusztítja azt, és elfordítja színét és elszéleszti lakóit! (1Sám 2,4.5; Mik 2,1) S olyan lesz a nép, mint a pap; a szolga, mint az ő ura; a szolgáló, mint asszonya; a vevő, mint az eladó; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő; a hitelező, mint az, a kinek hitelez; (Ámós 5,10; Jer 18,18) Megüresíttetvén megüresíttetik a föld, és elpusztíttatván elpusztíttatik; mert az Úr szólá e beszédet. (1Móz 12,1; Zsid 11,8) Gyászol és megromol a föld, elhervad és megromol a földnek kereksége, elhervadnak a föld népének nagyjai. (Ésa 43,5.6;54,1.8.13) A föld megfertőztetett lakosai alatt, mert áthágták a törvényeket, a rendelést megszegték, megtörték az örök szövetséget. (1Móz 4,11.3Móz;26,15) Ezért átok emészti meg a földet, és lakolnak a rajta lakók; ezért megégnek a földnek lakói, és kevés ember marad meg. (3Móz 26,14-16.5Móz;28,15-68; Jer 11,3.4) Gyászol a must, elhervad a szőlő, és sóhajtnak minden vidám szívűek. (Jóel 1,10.12) Megszünt a dobok vidámsága, elcsöndesült az örvendők zajgása, a cziterának vídámsága megszünt. (Jóel 1,5; Ésa 5,12) Énekléssel nem isznak bort; keserű a részegítő ital az ívónak; (Ésa 40,26) Rommá lőn az álnokság városa, bezároltatott minden ház, senki be nem mehet! Az utczákon panaszkodás hallik a bor miatt; minden öröm alkonyra szállt, a föld vígassága elköltözött. (Ámós 8,10) A városban csak pusztaság maradt és rommá zúzatott a kapu. (Ésa 45,19) Mert így lesz a föld közepette, a népek között, mint az olajfa megrázásakor, mint mezgérléskor, midőn a szüret elmult. (Ésa 17,6) Ők felemelik szavokat, ujjongnak, az Úr nagyságáért rivalgnak a tenger felől. (Jób 31,28; Péld 30,9) Ezért dícsérjétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izráel Istenének nevét. (Ésa 42,10.12) A föld széléről énekeket hallánk: dicsőség az igaznak! S én mondék: végem van, végem van, jaj nékem! A hitetlenek hitetlenül cselekesznek és hitetlenséggel a hitetlenek hitetlenséget cselekesznek. (Ésa 21,2) Rettegés, verem és tőr vár rád földnek lakója! (Ésa 5,19; Jer 48,43.44) És lesz, hogy a ki fut a rettegésnek szavától, verembe esik, és a ki kijő a veremből, megfogatik a tőrben, mert az egek csatornái megnyílnak, és megrendülnek a föld oszlopai. (1Móz 7,11; Zsolt 82,5; Péld 8,29) Romlással megromol a föld, töréssel összetörik a föld, rengéssel megrendül a föld; (Ésa 50,4; Jer 1,4) Inogva meging a föld, miként a részeg, és meglódul, mint a kaliba, és reá nehezedik bűne és elesik; és nem kél fel többé! (Jer 1,9.10; Préd 12,13) És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön: És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak. (3Móz 26,8.5Móz;32,8) És elpirul a hold, és megszégyenül a nap, mikor a seregek Ura uralkodik Sion hegyén és Jeruzsálemben: s vénei előtt dicsőség lészen. (Jóel 2,31; Ésa 60,19.20;30,26)
1
A teher, a melyet Habakuk próféta látott.
(Jel 6,4.5)
Meddig kiáltok még oh Uram, és nem hallgatsz meg! Kiáltozom hozzád az erőszak miatt, és nem szabadítasz meg!
(Zsolt 13,2)
Miért láttatsz velem hamisságot, és szemléltetsz nyomorgatást? Pusztítás és erőszak van előttem, per keletkezik és versengés támad!
Azért inog a törvény, és nem érvényesül az igaz ítélet; mert gonosz hálózza be az igazat, azért származik hamis ítélet!
(Jób 21,7; Jer 12,1)
Nézzetek szét a népek között, vizsgálódjatok és csodálkozással csodálkozzatok, mert oly dolgot cselekszem a ti napjaitokban, mit el sem hinnétek, ha beszélnék!
(Jer 25,12)
Mert ímé, feltámasztom a Káldeusokat, a kegyetlen és vakmerő nemzetet, a mely eljárja a földet széltében, hogy hajlékokat foglaljon el, a melyek nem az övéi.
(Ésa 62,11.12; Máté 21,5)
Rettenetes és iszonyatos ez, maga szerzi törvényét és hatalmát.
(Mik 5,4.5; Zsolt 2,8)
És lovai serényebbek a párduczoknál, és gyorsabbak az estveli farkasoknál, és előtörtetnek az ő lovasai; és az ő lovasai messziről jőnek, repülnek, mint a zsákmányra siető keselyű.
(Jer 5,6)
Mindnyája ragadományért jön, arczuk előre néz, és annyi foglyot gyűjt, mint a föveny.
(Hab 16,24.25; Márk 8,34; Luk 9,23;14,27)
Kaczag ez a királyokon, és a fejedelmek néki nevetség, minden erősséget csak nevet, töltést emel és megostromolja azt.
(Hab 16,25; Márk 8,35; Luk 9,24;17,33; Ján 12,25)
Majd tovaszáll viharként és elvonul és bűnbe esik; ő kinek istene az ő hatalma.
(Hab 18,5; Luk 9,48; Ján 13,20)
Avagy nem te vagy-é Uram, öröktől fogva az én Istenem, Szentem? Nem veszünk el! Ítéletre rendelted őt, oh Uram, fenyítőül választottad őt, én erősségem!
Tisztábbak szemeid, hogysem nézhetnéd a gonoszt, és a nyomorgatást nem szemlélheted: miért szemléled hát a hitszegőket? és hallgatsz, mikor a gonosz elnyeli a nálánál igazabbat?!
(Jób 34,12)
Olyanokká teszed az embert, mint a tenger halai, és mint a csúszómászó állatok, a melyeknek nincsen vezérök?
Mindnyáját kivonsza horoggal, gyalomjába keríti, és hálójába takarítja be őket; ezért örül és vígad.
(Zsolt 68,10; Ésa 43,19)
Ezért áldozik gyalomjának, és füstöl az ő hálójának, mert ezekkel kövér az ő része, és zsíros az ő eledele.
(Jer 10,8.9)
Vajjon azért ürítheti-é gyalmát, és szüntelen ölheti-é a nemzeteket kímélet nélkül?! 2
Őrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.
(Hab 1,12-17)
És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel e látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.
(Ésa 4,4.5)
Mert e látomás bizonyos időre szól, de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jőni, nem marad el!
(Ezék 37,16-22)
Ímé, felfuvalkodott, nem igaz ő benne az ő lelke; az igaz pedig az ő hite által él.
(Róm 1,17)
És bizony, a bor is megcsal: felgerjed a férfiú és nincsen nyugalma; ő, a ki tátja száját, mint a Seol, és olyan ő, mint a halál: telhetetlen, és magához ragad minden népet és magához csatol minden nemzetet.
(Péld 20,1)
Avagy nem költenek-é ezek mindnyájan példabeszédet róla, és találós mesét reá, mondván: Jaj annak, a ki rakásra gyűjti, a mi nem övé! De meddig? És a ki adóssággal terheli magát!
(Zsolt 44,15)
Avagy nem támadnak-é hirtelen, a kik téged mardossanak, és nem serkennek-é fel, a kik háborgassanak téged? És zsákmányul esel nékik.
(Hab 13,17)
Mivelhogy kifosztogattál sok nemzetet, kifosztanak téged mind a többi népek az emberek véréért, és az országok, városok és minden bennök lakozók ellen való erőszaktételért.
(Ésa 33,1; Jer 46,2.13)
Jaj annak, a ki bűnös szerzeményt szerez házának, hogy magasra rakhassa fészkét, hogy megszabadulhasson a gonosz hatalma elől.
(Mik 4,5)
Házadnak gyalázatára tervezted a sok nép kiirtását, és bűnössé tetted lelkedet.
(Hab 2,20)
Mert a kő is ellened kiált a falból, és a gerenda a fa-alkotmányból visszhangoz néki.
(Zsolt 109,6)
Jaj annak, a ki várost épít vérengzéssel, és a ki várat emel álnoksággal.
(Ámós 4,11; Júd 1,9)
Avagy ímé, nem a Seregek Urától van-é ez, hogy a népek tűznek építenek, és a nemzetek a hiábavalóságnak fáradoznak?
Mert az Úr dicsőségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert.
(Ésa 61,10)
Jaj annak, a ki megitatja felebarátját, epédet keverve belé, hogy megrészegítsed őt, hogy láthassad az ő szemérmöket!
(2Móz 28,4)
Gyalázattal telsz meg dicsőség helyett; igyál te is és láttassék szemérmed; reád fordul az Úr jobbjának pohara, és gyalázat borítja el dicsőségedet.
(Jer 25,27.28)
Bizony, a libanoni erőszakoskodás gyászba borít téged, és a vadak pusztítása, a mely rettegteté őket, az emberek véréért és az országon, a városon és annak minden lakosán űzött erőszakosságért.
(Ésa 33,1)
Mit használ a faragott kép, hogy a faragója kifaragta azt? vagy az öntött kép és a mely hazugságot tanít, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat?
(Ésa 11,1; Jer 23,5; Luk 1,78)
Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel! néma kőnek: Ébredj fel! Taníthat-é ez? Ímé, borítva van aranynyal és ezüsttel, lélek pedig nincs benne semmi!
(Zsolt 118,22)
Ellenkezőleg az Úr az ő szent templomában, hallgasson előtte az egész föld!
(Zsolt 11,4)
11
Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
(5Móz 25,13-16)
Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
(Péld 18,12)
Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
(Péld 15,33;18,12)
Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
(Sof 1,18; Ezék 7,19)