11
Nyisd meg kapuidat, oh Libánon, hogy tűz emészszen czédrusaid közt!             
            
                (Zak,11 6.)
            
        
        
Jajgass te cziprus, mert esik a czédrus, leomlott, a mi legjava! Jajgassatok ti Básán tölgyei, mert pusztul a rengeteg erdő.             
            
                (Hós 11,1)
            
        
        
Hangzik a pásztorok jajja, mert elpusztult az ő büszkeségök! Hangzik az oroszlán ordítása, mert elpusztult a Jordán kevélysége!             
            
                (Zak 19,21; Luk 12,33; Kol 3,1.2)
            
        
        
Ezt mondja az Úr, az én Istenem: Legeltesd a leölésre szánt juhokat,             
            
                (Luk 12,34)
            
        
        
A melyeket leölnek az ő tulajdonosaik, a nélkül, hogy bűnnek tartanák, eladóik pedig ezt mondják: Áldott az Úr, mert meggazdagodtam! és pásztoraik sem kimélik őket.             
            
                (Ján 16,2)
            
        
        
Bizony nem kimélem többé e föld lakosait, ezt mondja az Úr; sőt ímé odaadok minden embert a felebarátja kezébe és az ő királya kezébe, és megrontják e földet, és nem szabadítom ki kezökből!             
            
                (Luk 17,4)
            
        
        
Legeltetém hát a leölésre szánt juhokat, azaz a megnyomorgatott juhokat, és választék magamnak két pálczát, az egyiket nevezém szépségnek, a másikat nevezém egyességnek; így legeltetém a juhokat.             
            
                (Ezék 34,23)
            
        
        
És három pásztort vertem el egy hónap alatt, mert elkeseredék a lelkem miattok, és az ő lelkök is megútála engem.             
            
                (Luk 12,22-31; Fil 4,6.1Pét;5,7.1Tim;6,6; Zsid 13,5)
            
        
        
És mondám: Nem őrizlek én titeket, haljon meg a halálra való és vágattassék ki a kivágni való, a megmaradottak pedig egyék meg egymásnak húsát.             
            
                (Jer 15,2.3)
            
        
        
És vevém egyik pálczámat, a szépséget, és eltörém azt, hogy felbontsam az én szövetségemet, a melyet az összes népekkel kötöttem.             
            
                (Máté 21,41; Csel 13,46)
            
        
        
És felbomla az azon a napon, és így tudták meg az elsanyargatott juhok, a kik ragaszkodnak vala hozzám, hogy az Úr dolga ez.             
            
                (Luk 1,13;3,2)
            
        
        
És mondám nékik: Ha jónak tetszik néktek, adjátok meg az én béremet; ha pedig nem: hagyjátok abba! És harmincz ezüst pénzt fizettek béremül.             
            
                (Máté 26,15)
            
        
        
És monda az Úr nékem: Vesd a fazekas elé! Nagy jutalom, a melyre becsültek engem. Vevém azért a harmincz ezüst pénzt, és vetém azt az Úrnak házába, a fazekas elé.             
            
                (Ésa 40,3; Ján 1,23)
            
        
        
Majd eltörém a másik pálczámat is, az egyességet, hogy felbontsam a testvérséget Júda között és Izráel között.             
            
                (2Kir 1,8)
            
        
        
És mondá az Úr nékem: Most már szerezz magadnak bolond pásztornak való szerszámot.         
Mert ímé, én pásztort állítok e földre, a ki az elveszetteket meg nem keresi, a gyöngével nem törődik, a megtépettet meg nem gyógyítja, a jó karban levőt nem táplálja, a kövérinek húsát megeszi, és körmeiket széttördeli.             
            
                (Ezék 34,3.4)
            
        
        
Jaj a mihaszna pásztornak, a ki elhagyja a juhokat! Fegyver a karjára és jobb szemére. Karja szárazra száradjon és jobb szeme sötétre sötétedjék.             
            
                (Luk 3,7)
            
        
                    12
Az Úr igéjének terhe Izráel ellen. Így szól az Úr, a ki az egeket kiterjesztette, a földet fundálta, és az ember keblébe lelket alkotott:             
            
                (Préd 12,9)
            
        
        
Ímé, én részegítő pohárrá teszem Jeruzsálemet minden körülte való népnek; Júdának is az lesz, mikor ostromolják Jeruzsálemet.             
            
                (Luk 3,8; Ján 8,39; Róm 2,28.29;4,12)
            
        
        
És azon a napon lesz, hogy nyomtatókővé teszem Jeruzsálemet minden népnek; a ki emelni akarja azt, mind szakadva-szakad meg, noha összegyül ellene a föld minden pogánya.             
            
                (Ésa 8,15)
            
        
        
Azon a napon, így szól az Úr, megverek minden lovat rettegéssel, a lovagját pedig őrültséggel; de a Júda házát nyitott szemmel nézem, a népeknek pedig minden lovát vaksággal verem meg.             
            
                (Márk 1,8; Ján 1,26.27.33;Csel 1,5)
            
        
        
És azt mondják szívökben Júda fejedelmei: Az én erősségem Jeruzsálemnek lakói, az ő Istenökkel, a Seregek Urával.             
            
                (Zak 13,30)
            
        
        
Azon a napon olyanokká teszem Júda fejedelmeit, mint a milyen a tüzes serpenyő a fák között, és a milyen a tüzes fáklya a kévék között: megemésztenek jobb és bal felől minden körülvaló népet; de Jeruzsálem tovább is a helyén marad Jeruzsálemben!             
            
                (Márk 1,9.10; Luk 3,21)
            
        
        
És megoltalmazza az Úr Júdának sátrait, mint azelőtt, hogy ne legyen nagyobb Dávid házának dicsősége és Jeruzsálem lakosának dicsősége, mint a Júdáé.             
            
                (Márk 11,24; Luk 11,5-13; Jer 29,13.14)
            
        
        
Azon a napon oltalma lészen az Úr Jeruzsálem lakosának, és azon a napon olyan lesz köztök a legalábbvaló, mint Dávid, a Dávid háza pedig, mint az Isten, mint az Úrnak angyala ő előttök.             
            
                (1Kor 7,10.11)
            
        
        
És azon a napon lesz, hogy kész leszek elveszteni minden pogányt, a kik Jeruzsálemre támadnak;             
            
                (Márk 1,10; Luk 3,21.22; Ján 1,32)
            
        
        
A Dávid házára és Jeruzsálem lakosaira pedig kiöntöm a kegyelemnek és könyörületességnek lelkét, és reám tekintenek, a kit átszegeztek, és siratják őt, a mint siratják az egyetlen fiút, és keseregnek utána, a mint keseregnek az elsőszülött után.             
            
                (Ezék 37,14;Ámós 8,10)
            
        
        
Azon a napon nagy siralom lesz Jeruzsálemben, a milyen volt a hadadrimmoni siralom a Megiddo völgyében.             
            
                (2Kir 23,10.2Krón;35,22-25)
            
        
        
És sír a föld: nemzetségek és nemzetségek külön; külön a Dávid házának nemzetsége, feleségeik is külön; külön a Nátán házának nemzetsége, és feleségeik is külön;             
            
                (2Móz 34,28.1Kir;19,8)
            
        
        
Külön a Lévi házának nemzetsége, és feleségeik is külön; külön a Sémei nemzetsége, feleségeik is külön.             
            
                (1Móz 3,17)
            
        
        
A többi nemzetségek mind; nemzetségek és nemzetségek külön, feleségeik is külön.             
            
                (5Móz 8,3)
            
        
                    13
Azon a napon kútfő fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság ellen.             
            
                (Zak 27,53)
            
        
        
És lészen azon a napon, így szól a Seregeknek Ura: Kivesztem a bálványok neveit e földről, és emlegetni sem fogják többé; sőt a prófétákat és a fertelmes lelket is kiszaggatom e földről.             
            
                (Zsolt 16,4)
            
        
        
És úgy lesz, ha prófétálni fog még valaki, azt mondják annak az ő apja és anyja, az ő szülői: Ne élj, mert hazugságot szóltál az Úr nevében! És általverik őt az ő apja és anyja, az ő szülői, az ő prófétálása közben.             
            
                (5Móz 18,20)
            
        
        
És azon a napon megszégyenülnek a próféták, kiki az ő látása miatt az ő prófétálásaik közben, és nem öltözködnek szőrös ruhába, hogy hazudjanak.             
            
                (Márk 10,17-31; Luk 18,18-30)
            
        
        
Hanem ezt mondja kiki: Nem vagyok én próféta, szántóvető ember vagyok én, sőt más szolgájává lettem én gyermekségem óta.             
            
                (Zak 3,10; Ján 15,2.6)
            
        
        
És ha mondja néki valaki: Micsoda ütések ezek a kezeiden? azt mondja: A miket az én barátaim házában ütöttek rajtam.             
            
                (5Móz 6,13)
            
        
        
Fegyver, serkenj fel az én pásztorom ellen és a férfiú ellen, a ki nékem társam! így szól a Seregeknek Ura. Verd meg a pásztort és elszélednek a juhok, én pedig a kicsinyek ellen fordítom kezemet.             
            
                (Máté 26,31)
            
        
        
És lészen az egész földön, így szól az Úr: a két rész kivágattatik azon és meghal, de a harmadik megmarad rajta.             
            
                (Zak 14,3; Márk 1,14)
            
        
        
És beviszem a harmadrészt a tűzbe, és megtisztítom őket, a mint tisztítják az ezüstöt és megpróbálom őket, a mint próbálják az aranyat; ő segítségül hívja az én nevemet és én felelni fogok néki; ezt mondom: Népem ő! Ő pedig ezt mondja: Az Úr az én Istenem!             
            
                (1Pét 1,6.7)
            
        
                    14
Ímé, eljön az Úrnak napja, és a te prédádat felosztják benned.             
            
                (Luk 6,47-49)
            
        
        
Mert minden népet ütközetre gyűjtök Jeruzsálemhez, és megszállják a várost, és kirabolják a házakat, megszeplősítik az asszonyokat; és a város fele számkivetésbe megy, de a nép maradéka nem gyomláltatik ki a városból.         
Mert eljön az Úr, és harczol azok ellen a népek ellen, a mint harczolt vala ama napon, a harcznak napján.             
            
                (Ésa 42,13.2Móz;14,19-27)
            
        
        
És azon a napon az Olajfák hegyére veti lábait, a mely szemben van Jeruzsálemmel napkelet felől, és az Olajfák hegye közepén ketté válik, kelet felé és nyugot felé, igen nagy völgygyé, és a hegynek fele észak felé, fele pedig dél felé szakad.             
            
                (Zak 3,2; Márk 1,15)
            
        
        
És az én hegyem völgyébe futtok, mert a hegyközi völgy Azálig nyúlik, és úgy futtok, a mint futottatok a földindulás elől Uzziásnak, Júda királyának napjaiban. Bizony eljő az Úr, az én Istenem, és minden szent vele.             
            
                (Márk 1,16-18)
            
        
        
És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak.             
            
                (Zak 13,47; Ezék 47,10)
            
        
        
De lesz egy nap, a melyet az Úr tud, se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az estvének idején.             
            
                (Ésa 30,26)
            
        
        
És e napon lesz, hogy élő vizek jőnek ki Jeruzsálemből, felerészök a napkeleti tenger felé, felerészök pedig a nyugoti tenger felé, és nyárban és télben is úgy lesz.             
            
                (Zsid 10,3.4)
            
        
        
És az Úr lesz az egész földnek királya, e napon egy Úr lészen, és a neve is egy.             
            
                (Zak 20,16; Márk 10,31; Luk 13,30)
            
        
        
Az egész föld síksággá változik Gebától kezdve Rimmonig, déli irányban Jeruzsálem felé, és felmagasztaltatik és a maga helyén marad a Benjámin kapujától az első kapu helyéig, a szegletkapuig, és a Hananéel tornyától a király sajtójáig.             
            
                (Márk 1,39; Luk 4,15.44; Csel 10,38)
            
        
        
És lakni fognak benne, és nem éri többé pusztulás, és bátorságban lakoznak Jeruzsálemben.             
            
                (Márk 6,55)
            
        
        
És ez lesz a csapás, a melylyel megcsapkod az Úr minden népet, a melyek Jeruzsálem ellen gyülekeznek: Megsenyved a húsok és pedig a míg lábaikon állnak, szemeik is megsenyvednek gödreikben, nyelvök is megsenyved szájokban.             
            
                (Márk 3,7-8; Luk 6,17-19)
            
        
        
És azon a napon lesz, hogy az Úr nagy háborúságot támaszt közöttök, úgy, hogy kiki a maga társának kezét ragadja meg, és a maga társának keze ellen emeli fel kezét.         
Sőt még Júda is harczolni fog Jeruzsálem ellen, és összegyűjtetik a köröskörül lakó népek minden gazdagsága: arany, ezüst és igen sok ruha.         
És éppen olyan csapás lesz a lovakon, öszvéreken, tevéken, szamarakon és mindenféle barmokon, a melyek e táborban lesznek, a milyen ez a csapás.             
            
                (Luk 6,20; Ésa 57,15)
            
        
        
És lészen, hogy a kik megmaradnak mindama népek közül, a melyek Jeruzsálem ellen jőnek: esztendőről esztendőre mind felmennek, hogy hódoljanak a királynak, a Seregek Urának, és megünnepeljék a sátorok ünnepét.             
            
                (5Móz 16,13)
            
        
        
És lészen, hogy a ki nem megy fel e föld nemzetségei közül Jeruzsálembe, hogy hódoljon a királynak, a Seregek Urának: nem lészen azokra eső.             
            
                (Zsolt 37,11)
            
        
        
És ha nem megy fel, vagy nem jön fel az égyiptomi nemzetség, ő rájok sem lészen; de lészen az a csapás, a melylyel megcsapkodja az Úr a népeket, a kik nem mennek fel a sátorok ünnepét megünnepelni.             
            
                (Luk 6,21)
            
        
        
Ez lészen Égyiptomnak büntetése, és mindama népek büntetése, a kik nem mennek fel a sátorok ünnepét megünnepelni.             
            
                (Jak 2,13)
            
        
        
Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: Az Úrnak szenteltetett. És a fazekak az Úrnak házában olyanokká lesznek, mint az oltár előtt való medenczék.             
            
                (Zsolt 51,12.1Ján;3,2.3)
            
        
        
És Jeruzsálemben és Júdában minden fazék a Seregek Urának szenteltetik, és eljőnek mind, a kik áldozni akarnak, és választanak közülök és főznek azokban; és nem lészen többé Kananeus a Seregek Urának házában e napon.             
            
                (Ésa 35,8)