Mikor pedig beestveledék, letelepszik vala a tizenkettővel,
(Márk 14,17-26; Luk 22,14-23; Ján 13,21-26)
És a mikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem.
(Mát 10,38)
És felettébb megszomorodva, kezdék mindannyian mondani néki: Én vagyok-é az, Uram?
(Gal 4,4)
Ő pedig felelvén, monda: A ki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem.
(Mát 13,12;25,29; Luk 8,18;19,26)
Az embernek Fia jóllehet elmegyen, a mint meg van írva felőle, de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb volna annak az embernek, ha nem született volna.
Megszólalván Júdás is, a ki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád.
(Jak 5,7)