Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a szántóföldben elrejtett kincshez, a melyet megtalálván az ember, elrejté azt; és a felett való örömében elmegy és eladván mindenét a mije van, megveszi azt a szántóföldet.
(Mát 19,29; Luk 14,33; Fil 3,7)
Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, a ki igazgyöngyöket keres;
(Luk 19,10)
A ki találván egy drágagyöngyre, elméne, és mindenét eladván a mije volt, megvevé azt.
(Péld 8,10.11)
Szintén hasonlatos a mennyeknek országa a tengerbe vetett gyalomhoz, a mely mindenféle fajtát összefogott;
(Mát 22,9.10)
Melyet, minekutána megtelt, a partra vontak a halászok, és leülvén, a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványakat pedig kihányták.
(Luk 7,29)
Így lesz a világ végén is: Eljőnek majd az angyalok, és kiválasztják a gonoszokat az igazak közül.
(Mát 25,32)
És a tüzes kemenczébe vetik őket; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
(5Móz 19,15)
Monda nékik Jézus: Megértettétek-é mindezeket? Mondának néki: Megértettük Uram.
(1Kor 5,13)
Ő pedig monda nékik: Annakokáért minden írástudó, a ki a mennyeknek országa felől megtaníttatott, hasonlatos az olyan gazdához, a ki ót és újat hoz elő az ő éléstárából.
(Mát 16,19; Ján 20,23)