3
Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.             
            
                (Jak 4,7; Eféz 6,12.13; Fil 1,30)
            
        
        
Mert mindnyájan sokképen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.             
            
                (Jak 1,15.1Thess;2,12; Zsid 13,21)
            
        
        
Ímé a lovaknak szájába zabolát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nékünk, és az ő egész testöket igazgatjuk.             
            
                (Eféz 3,16)
            
        
        
Ímé a hajók is, noha mily nagyok, és erős szelektől hajtatnak, mindazáltal igen kis kormánytól oda fordíttatnak, a hová a kormányos szándéka akarja.             
            
                (2Kor 1,19.1Thess;1,1.2Thess;1,1; Csel 17,4; Róm 5,2)
            
        
        
Ezenképen a nyelv is kicsiny tag és nagy dolgokkal hányja magát. Ímé csekély tűz mily nagy erdőt felgyújt!             
            
                (Jak 1,1.1Kor;9,5; Csel 12,12)
            
        
        
A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Úgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától.             
            
                (Mát 15,11.18.19;12,36.37)
            
        
        
Mert minden természet, vadállatoké, madaraké, csúszómászóké és vízieké megszelídíthető és meg is szelidíttetett az emberi természet által:             
            
                (Ján 1,43;21,15-17;1Pét 1,1)
            
        
        
De a nyelvet az emberek közül senki sem szelidítheti meg; fékezhetetlen gonosz az, halálos méreggel teljes.             
            
                (Zsolt 140,4)
            
        
        
Ezzel áldjuk az Istent és Atyát, és ezzel átkozzuk az embereket, a kik az Isten hasonlatosságára teremttettek:             
            
                (Péld 18,21;1Móz 1,27)
            
        
        
Ugyanabból a szájból jő ki áldás és átok. Atyámfiai, nem kellene ezeknek így lenni!             
            
                (1Pét 1,15;Jak 2,18)
            
        
        
Vajjon a forrás ugyan abból a nyílásból csörgedeztet-é édest és keserűt?             
            
                (1Kor 14,1.3)
            
        
        
Avagy atyámfiai, teremhet-é a fügefa olajmagvakat, vagy a szőlőtő fügét? Azonképen egy forrás sem adhat sós és édes vizet.             
            
                (Mát 7,16.18)
            
        
        
Kicsoda köztetek bölcs és okos? Mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedeteit bölcsességnek szelídségével.              
            
                (5Móz 1,13;Jak 2,18)
            
        
        
Ha pedig keserű irígység és czivódás van a ti szívetekben, ne dicsekedjetek és ne hazudjatok az igazság ellen.             
            
                (Eféz 4,31)
            
        
        
Ez nem az a bölcsesség, a mely felülről jő, hanem földi, testi és ördögi.             
            
                (Jak 1,5;3,17; Gal 5,19.21)
            
        
        
Mert a hol irígység és czivakodás van, ott háborúság és minden gonosz cselekedet is van.             
            
                (Zsid 3,14)
            
        
        
A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató.         
Az igazság gyümölcse pedig békességben vettetik azoknak, a kik békességesen munkálkodnak.             
            
                (Ésa 32,17;Mát 5,9)
            
        
                    4
Honnét vannak háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek?             
            
                (1Pét 2,11; Róm 7,23)
            
        
        
Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek.             
            
                (Ján 21,18.19)
            
        
        
Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.              
            
                (Jak 1,6.7; Mát 7,7)
            
        
        
Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.              
            
                (Luk 6,26; Róm 8,7.1Ján;2,15)
            
        
        
Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irígységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?             
            
                (1Móz 6,5.2Móz;20,5.4Móz;11,29; Mát 6,24)
            
        
        
De majd nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.             
            
                (Péld 3,34; Jób 22,29; Mát 23,12.1Pét;5,5)
            
        
        
Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.             
            
                (Eféz 6,12.1Pét;5,6;8,9)
            
        
        
• Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.             
            
                (Ésa 1,16;Zak 1,3)
            
        
        
Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.             
            
                (2Tim 3,16.1Kir;22,14)
            
        
        
Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket.             
            
                (1Pét 5,6)
            
        
        
Ne szóljátok meg egymást atyámfiai. A ki megszólja atyjafiát, és a ki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt kárhoztatja. Ha pedig a törvényt kárhoztatod, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.             
            
                (1Tim 4,1)
            
        
        
Egy a törvényhozó, a ki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?              
            
                (Mát 7,1;10,28; Róm 2,1;14,4)
            
        
        
Nosza immár ti, a kik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kalmárkodunk, és nyerünk;              
            
                (Péld 27,1)
            
        
        
A kik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.              
            
                (Luk 12,20)
            
        
        
Holott ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni.             
            
                (Csel 18,21)
            
        
        
Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz.             
            
                (1Móz 19,12.16-22)
            
        
        
A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.             
            
                (Luk 12,47)
            
        
                    5
Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, a melyek elkövetkeznek reátok.              
            
                (Luk 6,24)
            
        
        
Gazdagságotok megrothadt, és a ruháitokat moly ette meg;              
            
                (Mát 6,19)
            
        
        
Aranyotokat és ezüstötöket rozsda fogta meg, és azok rozsdája bizonyság ellenetek, és megemészti a ti testeteket, mint a tűz. Kincset gyűjtöttetek az utolsó napokban!             
            
                (Júd 1,9)
            
        
        
Ímé a ti mezőiteket learató munkások bére, a mit ti elfogtatok, kiált. És az aratók kiáltásai eljutottak a Seregek Urának füleihez.              
            
                (3Móz 19,13.5Móz;24,14.15)
            
        
        
Dőzsöltetek e földön és dobzódtatok; szívetek legeltettétek mint áldozás napján.             
            
                (Luk 16,19.25;Jer 12,3)
            
        
        
Elkárhoztattátok, megöltétek az igazat; nem áll ellent néktek.             
            
                (Mát 5,28)
            
        
        
Legyetek azért, atyámfiai, béketűrők az Úrnak eljöveteléig. Ímé a szántóvető várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel várja, míg reggeli és estveli esőt kap.             
            
                (Luk 21,19; Zsid 10,36)
            
        
        
Legyetek ti is béketűrők, és erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van.             
            
                (4Móz 22,24)
            
        
        
Ne sóhajtozzatok egymás ellen, atyámfiai, hogy el ne ítéltessetek: ímé a Bíró az ajtó előtt áll.             
            
                (Júd 1,12)
            
        
        
Például vegyétek, atyámfiai, a szenvedésben és béketűrésben a prófétákat, a kik az Úr nevében szólottak.              
            
                (Mát 5,12)
            
        
        
Ímé, boldogoknak mondjuk a tűrni tudókat. Jóbnak tűrését hallottátok, és az Úrtól való végét láttátok, hogy igen irgalmas az Úr és könyörületes.             
            
                (Jób 1,21)
            
        
        
Mindeneknek előtte pedig ne esküdjetek, atyámfiai, se az égre, se a földre, se semmi más esküvéssel. Hanem legyen a ti igenetek igen, és a nem nem; hogy kárhoztatás alá ne essetek.              
            
                (Mát 5,34.37)
            
        
        
Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? Dícséretet énekeljen.             
            
                (Zsolt 50,15;Eféz 5,19; Kol 3,16)
            
        
        
Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében.              
            
                (Márk 6,13)
            
        
        
És a hitből való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik néki.             
            
                (Márk 16,18)
            
        
        
Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése.             
            
                (Eféz 6,18;Zsolt 145,18)
            
        
        
Illés ember volt, hozzánk hasonló természetű; és imádsággal kéré, hogy ne legyen eső, és nem volt eső a földön három esztendeig és hat hónapig:             
            
                (1Kir 17,1; Luk 4,25)
            
        
        
És ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld megtermé az ő gyümölcsét.             
            
                (Ján 14,3; Ezék 12,22)
            
        
        
Atyámfiai, hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki,              
            
                (Gal 6,1)
            
        
        
Tudja meg, hogy a ki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bűnt elfedez.             
            
                (Zsolt 51,15;Péld 10,12.1Pét;4,8)