Kis türelmet
12 És lőn az Úrnak szava énhozzám, mondván: (Ezék 19,12; Hós 13,15) Embernek fia! pártos ház közepette lakol, kiknek szemeik vannak a látásra, de nem látnak, füleik vannak a hallásra, de nem hallanak, mert ők pártos ház. (Ésa 6,9;42,20; Csel 28,26.27) És te, embernek fia, készíts magadnak vándorútra való eszközöket, és vándorolj ki nappal szemeik előtt, és vándorolj ki helyedről más helyre szemök láttára; talán meglátják! mert ők pártos ház. (Jer 18,12) És vidd ki eszközeidet, úgy, mint vándorútra való eszközöket, nappal szemök láttára, te pedig menj ki estve szemök láttára, úgy a hogy a vándorok szoktak. (2Kir 24,8-16) Szemök láttára lyukaszd át a falat, és azon át vidd ki. (2Kir 7,19-21) Szemök láttára emeld válladra, a sötétben vidd ki, orczádat fedd be, hogy ne lásd a földet, mert csodajelül rendeltelek az Izráel házának. (Jer 37,5.11) Úgy cselekedtem azért, a mint parancsolva vala nékem; eszközeimet kihordám nappal, mint vándorútra való eszközöket, és este átlyukasztám a falat kezemmel; a sötétben kivivém, vállamra emelém szemök láttára. (Jer 32,5;2Kir 24,17.18) És lőn az Úr beszéde én hozzám reggel, mondván: (Jer 37,5.10;39,1-8) Embernek fia! Nem mondta-é néked Izráel háza, ez a pártos ház: mit cselekszel? (Jer 42,2.5.6;43,1-5;44,15.17) Mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: a fejedelemnek szól ez a próféczia, ki Jeruzsálemben van, és Izráel egész házának, a mely ott lakozik. (Ezék 22,17;Ezék 4,4;6,9-13) Mondjad: Én csodajeletek vagyok; a mint én cselekedtem, úgy történik velök: fogságba, rabságra mennek. (2Kir 25,5.7) És a fejedelem, ki közöttök van, vállát megrakván a sötétben, kimegyen; a falat átlyukasztják, hogy így vigyék ki őt, orczáit befedi, hogy ne lássa szemeivel épen ő a földet. (2Kir 25,4-7) És kiterjesztem hálómat ellene, és megfogatik varsámban, és elviszem őt Bábelbe a Káldeusok földére, de azt nem fogja látni, és ott fog meghalni. (2Kir 25,7) És mindeneket, kik körülte vannak az ő segítségére, és minden seregeit szélnek szórom mindenfelé, és kardot vonok utánok. (Jer 43,5-11) És megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor eloszlatom őket a pogányok közé, és szétszórom őket a tartományokba. (4Móz 13,33) De meghagyok közülök kevés férfiakat a fegyvertől, éhségtől s döghaláltól, hogy elbeszéljék minden útálatosságukat a pogányok közt, a kik közé mennek, s hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. (Ezék 5,1-5;6,8) És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: (Jer 31,29) Embernek fia! kenyeredet rettegéssel egyed, és vizedet reszketéssel és félelemmel igyad. (Ezék 17,15-21) És szólj a föld népének: Ezt mondja az Úr Isten Jeruzsálem lakóiról, Izráel földjéről: kenyeröket félelemmel eszik és vizöket ájulással iszszák, hogy pusztaságra vetkőzzék földje bőségéből minden lakói álnoksága miatt. (2Kir 17,15-19;21,15.16;3Móz 12,2) És a lakott városok elpusztulnak s a föld pusztaság lesz és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. (2Kir 25,1-11) És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: (Zsolt 106,28;Ésa 57,7.3Móz;18,19.20) Embernek fia! micsoda közmondástok van néktek Izráel földjén? hogy azt mondják: a napok csak haladnak, ám semmivé lesz minden látás. (Ésa. 5,19. Jer. 7,4. Ezék,12 26. 27.) Ezokért mondd nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Megszüntetem e közmondást és nem mondogatják azt többé Izráelben, sőt inkább mondd nékik: elközelgettek a napok, és minden látás teljesül. (2Móz 22,25) Mert nem lesz többé semmi hiábavaló látás és hizelgő jövendölgetés Izráel házának közepette. (3Móz 18,5) Mert én szólok, az Úr; s a mely szót szólok, meglészen, nem halad tovább. Mert a ti napjaitokban, pártos ház, szólok egy szót és megcselekszem, ezt mondja az Úr Isten! (Ezék,12 11-13. 5 Móz. 28,15.) És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: (Ezsdr 1,1-11;3,10.11) Embernek fia! ímé, Izráel háza ezt mondja: A látás, melyet ez lát, sok napra való, és messze időkre prófétál ő. (Ezék,12 22. Hós. 6,3.) Ezokért mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Nem halad tovább semmi én beszédem; a mit szólok, az a szó meglészen, ezt mondja az Úr Isten. (Siral 2,17)

Minden fejezet...