Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
1 Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, a kik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak Jézus Krisztusnak igazságában: (Ján 1,43;21,15-17;1Pét 1,1) Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak a mi Urunknak megismerésében. (Ján 1,4) Mivelhogy az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, a mi az életre és kegyességre való, Annak megismerése által, a ki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott; (1Pét 1,5;2,9) A melyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket; hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek, kikerülvén a romlottságot, a mely a kívánságban van e világon. (1Pét 1,15;2Pét 2,18) Ugyanerre pedig teljes igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, (1Kor 14,1.3) A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, (Jak 1,27) A kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet. (Róm 13,8.10.1Ján;2,9) Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve. (2Pét 3,4) Mert a kiben ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezvén a régi bűneiből való megtisztulásáról. (2Pét,1 5. 8.;Eféz 2,1-5.12.13) Annakokáért, atyámfiai, igyekezzetek inkább a ti elhívatástokat és kiválasztatásotokat erőssé tenni; mert ha ezeket cselekszitek, nem ütköztök meg soha. (Zsid 3,14) Mert ekképen gazdagon adatik majd néktek a mi Urunknak és megtartónknak, a Jézus Krisztusnak örök országába való bemenetel. (Ján 17,3;Róm 9,5) Annakokáért nem mulasztom el, hogy mindenkor emlékeztesselek titeket ezekre, hogy tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban. (1Kor 6,9;10,14.1Pét;4,3) Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket; (2Pét 3,1) Mint a ki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, a miképen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem. (Ján 21,18.19) De igyekezni fogok azon, hogy ti az én halálom után is mindenkor megemlékezhessetek ezekről. (2Pét 7,13) Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélői voltunk az ő nagyságának. (1Kor 1,17;Luk 9,28-35; Ján 21,14.15) Mert a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm: (Mát 17,5) Ezt az égből jövő szózatot mi hallottuk, együtt lévén vele a szent hegyen. (1Ján 5,3) És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; (Malak 4,2;Zsolt 119,105) Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. (2Pét 1,10) Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei. (2Tim 3,16.1Kir;22,14) 2 Valának pedig hamis próféták is a nép között, a miképen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, a kik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és az Urat, a ki megváltotta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet hoznak. (Ezék 13,2.3; Mát 25,11;1Ján 2,22) És sokan fogják követni azoknak romlottságát; a kik miatt az igazság útja káromoltatni fog. (1Tim 4,1) És a telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek; kiknek kárhoztatásuk régtől fogva nem szünetel, és romlásuk nem szunnyad. (5Móz 32,35) Mert ha nem kedvezett az Isten a bűnbe esett angyaloknak, hanem mélységbe taszítván, a sötétség lánczaira adta oda őket, hogy fenntartassanak az ítéletre; (Júd 1,6) És ha a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolczad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát; (1Móz 7,17-23) És ha Sodoma és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, a kik istentelenkedni fognak; (1Móz 19,24.25) És ha megszabadította az igaz Lótot, a ki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt; (1Móz 19,12.16-22) (Mert amaz igaz, azok között lakván, a gonosz cselekedeteket látva és hallva, napról-napra gyötri vala az ő igaz lelkét): Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani. (1Kor 10,13) Főképen pedig azokat, a kik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerők, magoknak kedveskedők, a kik a méltóságokat káromolni nem rettegnek: (Júd 1,4.7.8.10.16.18;Róm 13,1.2) Holott az angyalok, a kik erőre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló ítéletet. (Júd 1,9) De ezek, mint oktalan természeti állatok, a melyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, a miket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni, (Júd 1,10) Megkapván gonoszságuk díját, mint a kik gyönyörűségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és fertelmek, a kik kéjelegnek az ő csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek; (Júd 1,12) A kiknek szemei paráznasággal telvék, bűnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívök gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei; (Mát 5,28) A kik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte. (4Móz 22,7-21.32) De megfeddetett az ő törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét. (4Móz 22,24) Ezek víztelen kútfők, széltől hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre. (Júd 1,12) Mert hiábavalóság kevély szavait szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől, (Júd 1,16) Szabadságot ígérvén azoknak, holott ők magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett. (2Pét,2. 10-15. Ján. 8,34.) Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotjuk gonoszabbá lett az elsőnél. (Fil 3,7.8;Zsid 10,26.27) Mert jobb volna rájok nézve, ha meg sem ismerték volna az igazság útját, mint hogy megismervén, elpártoljanak a nekik adott szent parancsolattól. (Luk 12,47-48) De betelt rajtok az igaz példabeszéd szava: Az eb visszatért a saját okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe. (Péld 28,11) 3 Ez immár második levélírásom néktek, szeretteim, amelylyel a ti tiszta gondolkozástokat emlékeztetés által serkentgetem; (2Pét 1,13.15) Hogy megemlékezzetek a szent prófétáktól ezelőtt mondott beszédekről, és az Úrnak és Megtartónak általunk, az apostolok által közölt parancsolatjáról: (2Pét 1,19;2Pét 1,1) Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolkodók támadnak, a kik saját kívánságaik szerint járnak, (1Tim 4,1) És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert a mióta az atyák elhunytak, minden azonképen marad a teremtés kezdetétől fogva. (Ján 14,3; Ezék 12,22) Mert kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld, mely vízből és víz által állott elő az Isten szavára; (1Móz 1,6-8; Zsolt 24,2) A melyek által az akkori világ vízzel elboríttatván elveszett: (1Móz 7,11.12.23) A mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek, tűznek tartatván fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára. (2Pét,3 10.;2Thess 1,6-8) Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő mint egy nap. (Zsolt 90,4) Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elveszszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. (Ján 14,3;Jel 22,12-20) Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj, a mikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek. (Mát 24,37.42-44;2Pét,3 7. 12.) Mivelhogy azért mindezek felbomlanak, milyeneknek kell lennetek néktek szent életben és kegyességben, (2Pét,3 14.;Jak 1,27) A kik várjátok és sóvárogjátok az Isten napjának eljövetelét, a melyért az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! (1Thess 1,10;4,14-17) De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, a melyekben igazság lakozik. (Ésa 65,17;66,22; Jel 21,1) Annakokáért szeretteim, ezeket várván , igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben. (2Pét,3 10. 13.;Kol 1,32.1Thess;3,13) És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint. (2Pét,3 9. Róm. 2,4.) Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére. (Ésa 2,19) Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek; (2Pét,3 3. 4.;2Pét,3 3. 9. 1 Pét. 1,19.) Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké. Ámen. (Ján 17,3)

4 Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai, és intünk az Úr Jézusban, hogy a szerint, a mint tőlünk tanultátok, mimódon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek: mindinkább gyarapodjatok. (2 Thess. 3,12. 2 Kor. 5,20. 1Thess 2,12. Eféz. 4,1. 1 Kor. 15,58.) Mert tudjátok, milyen parancsolatokat adtunk néktek az Úr Jézus által. (2Thess 3,6) Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok; (1Thess,4 7. Zsid. 12,14. Eféz. 5,3.) Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, (2Kor 4,7.1Sám;21,5) Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, a kik nem ismerik az Istent; (Róm 1,24; Eféz 2,12) Hogy senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát: mert bosszút áll az Úr mindezekért, a mint elébb is mondottuk néktek és bizonyságot tettünk. (3Móz 19,11; Gal 5,21) Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten. (1Thess,4 3. 2 Tim. 1,9. Róm. 12,2.) A ki azért megveti ezeket, nem embert vet meg, hanem az Istent, a ki Szent Lelkét is közlé velünk. (Csel 5,4; Eféz 4,30) Az atyafiúi szeretetről pedig nem is szükség írnom néktek: mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek; (1Thess 1,8;5,1.1Ján;2,27; Ján 6,45) Sőt gyakoroljátok is azt mindamaz atyafiak iránt, a kik egész Maczedóniában vannak. Kérünk azonban titeket atyámfiai, hogy mindinkább gyarapodjatok; (1Thess 1,7;3,12) És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, a miként rendeltük néktek; (2Thess 3,12;2,9; Eféz 4,28; Csel 20,35) Hogy a kívülvalók iránt tisztességesen viselkedjetek, és semmi szükséget ne érezzetek. (Róm 13,13; Kol 4,5.1Tim;3,7) Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök. (1Kor 10,1;15,18.20; Eféz 2,12.2Thess;2,16) Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. (1Kor 6,14;15,23; Róm 8,11;14,9) Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak. (1Thess 2,13.1Kor;15,23.51) Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban; (Mát 25,31.2Thess;1,7.1Kor;15,52.1Kor;15,23) Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk. (1Thess 5,10; Jel 11,12; Ján 14,3; Róm 8,17) Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel. (1Thess 5,11) 5 Az időkről és időszakokról pedig, atyámfiai, nem szükség, hogy írjak néktek; (Csel. 1,7. Mát. 24,3. 36. 1Thess 4,9.) Mert igen jól tudjátok ti magatok, hogy az Úrnak napja úgy jő el, mint a tolvaj éjjel. (2Pét 3,10; Csel 3,3; Luk 12,39.40) Mert a mikor ezt mondják: Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájok, mint a szülési fájdalom a terhes asszonyra; és semmiképen meg nem menekednek. (Jer 6,14; Luk 21,34; Ezék 13,8; Mát 24,43) De ti, atyámfiai, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvaj módra lephetne meg titeket. (Eféz 5,8;4,17; Róm 13,11) Ti mindnyájan világosság fiai vagytok és nappal fiai; nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé! (Róm 13,12) Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok. (1Thess 4,7.1Pét;5,8; Luk 21,36) Mert a kik alusznak, éjjel alusznak; és a kik részegek, éjjel részegednek meg. (Mát 24,49; Eféz 5,18) Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe. (1Thess,5 5. Róm. 13,12. 14. Eféz. 6,14-17. Luk. 21,18.) Mert nem haragra rendelt minket az Isten, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által, (Róm 9,22.1Tim;2,4) A ki meghalt érettünk, hogy akár ébren vagyunk, akár aluszunk, együtt éljünk ő vele. (2Kor 5,15; Róm 14,8.9;4,17) Vígasztaljátok azért egymást, és építse egyik a másikat, a miképen cselekeszitek is. (1Thess 4,18; Zsid 10,24; Júd 1,20) Kérünk továbbá titeket atyámfiai, hogy becsüljétek azokat, a kik fáradoznak közöttetek, és előljáróitok az Úrban, és intenek titeket; (1Kor 16,18.1Tim;5,17; Zsid 13,7.17) És az ő munkájokért viseltessetek irántok megkülönböztetett szeretettel. Egymással békességben éljetek. (Márk 9,50.2Kor;13,11) Kérünk továbbá titeket, atyámfiai, intsétek a rendetleneket, bátorítsátok a félelmes szívűeket, gyámolítsátok az erőteleneket, türelmesek legyetek mindenki iránt. (2Thess 3,15; Zsid 12,12; Gal 6,1.2) Vigyázzatok, hogy senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek úgy egymás iránt, mint mindenki iránt. (Róm. 12,17. 19. 1 Pét. 3,9. 1Thess 3,12.) Mindenkor örüljetek. (Fil 4,4) Szüntelen imádkozzatok. (Kol 4,2; Róm 12,12; Luk 18,1-8) Mindenben hálákat adjatok; mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által ti hozzátok. (Eféz 5,20; Kol 3,17;2,7) A Lelket meg ne oltsátok. (1Kor 14,30) A prófétálást meg ne vessétek, (1Kor 14,1.3.32.39) Mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok! (1Ján 4,1; Fil 1,10) Mindentől, a mi gonosznak látszik, őrizkedjetek! (Róm 12,9.17) Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. (1Thess 3,13; Róm 15,33; Zsid 13,20.2Kor;5,10; Fil 4,9) Hű az, a ki elhivott titeket és ő meg is cselekszi azt. (1Kor 1,9.2Kor;10,13.2Thess;3,3) Atyámfiai, imádkozzatok érettünk. (2Thess 3,1; Kol 4,3) Köszöntsétek az összes atyafiakat szent csókolással. (Róm 16,16) Kényszerítlek titeket az Úrra, hogy olvastassék fel e levél minden szent atyafi előtt. (Kol 4,16.2Thess;2,2;3,17) A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme veletek! Ámen. (Róm 16,24; Fil 4,23)

A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak. (Zsolt 9,11;37,3-7.34;40,5) E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom: A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.