4
Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai, és intünk az Úr Jézusban, hogy a szerint, a mint tőlünk tanultátok, mimódon kell forgolódnotok és Istennek tetszenetek: mindinkább gyarapodjatok.
(2 Thess. 3,12. 2 Kor. 5,20. 1Thess 2,12. Eféz. 4,1. 1 Kor. 15,58.)
Mert tudjátok, milyen parancsolatokat adtunk néktek az Úr Jézus által.
(2Thess 3,6)
Mert ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok;
(1Thess,4 7. Zsid. 12,14. Eféz. 5,3.)
Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét,
(2Kor 4,7.1Sám;21,5)
Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, a kik nem ismerik az Istent;
(Róm 1,24; Eféz 2,12)
Hogy senki túl ne lépjen és meg ne károsítsa valamely dologban az ő atyjafiát: mert bosszút áll az Úr mindezekért, a mint elébb is mondottuk néktek és bizonyságot tettünk.
(3Móz 19,11; Gal 5,21)
Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten.
(1Thess,4 3. 2 Tim. 1,9. Róm. 12,2.)
A ki azért megveti ezeket, nem embert vet meg, hanem az Istent, a ki Szent Lelkét is közlé velünk.
(Csel 5,4; Eféz 4,30)
Az atyafiúi szeretetről pedig nem is szükség írnom néktek: mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek;
(1Thess 1,8;5,1.1Ján;2,27; Ján 6,45)
Sőt gyakoroljátok is azt mindamaz atyafiak iránt, a kik egész Maczedóniában vannak. Kérünk azonban titeket atyámfiai, hogy mindinkább gyarapodjatok;
(1Thess 1,7;3,12)
És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, a miként rendeltük néktek;
(2Thess 3,12;2,9; Eféz 4,28; Csel 20,35)
Hogy a kívülvalók iránt tisztességesen viselkedjetek, és semmi szükséget ne érezzetek.
(Róm 13,13; Kol 4,5.1Tim;3,7)
Nem akarom továbbá, atyámfiai, hogy tudatlanságban legyetek azok felől, a kik elaludtak, hogy ne bánkódjatok, mint a többiek, a kiknek nincsen reménységök.
(1Kor 10,1;15,18.20; Eféz 2,12.2Thess;2,16)
Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt.
(1Kor 6,14;15,23; Róm 8,11;14,9)
Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával, hogy mi, a kik élünk, a kik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, a kik elaludtak.
(1Thess 2,13.1Kor;15,23.51)
Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először a kik meghaltak volt a Krisztusban;
(Mát 25,31.2Thess;1,7.1Kor;15,52.1Kor;15,23)
Azután mi, a kik élünk, a kik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk.
(1Thess 5,10; Jel 11,12; Ján 14,3; Róm 8,17)
Annakokáért vígasztaljátok egymást e beszédekkel.
(1Thess 5,11)