11
És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevekedik.
(Ésa 6,13; Zak 6,12; Csel 13,22.23; Jel 5,5)
A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.
(Máté 3,16)
És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik:
Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent.
(Zsolt 72,2-14; Jób 4,9.2Thess;2,8; Jel 2,16)
Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője a hűség.
(Ésa 59,17)
És lakozik a farkas a báránynyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat;
(Ésa 65,25)
A tehén és medve legelnek, és együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik;
És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstől elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét:
Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.
(Ezék 34,25;Jer 31,34)
És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, a ki a népek zászlója lészen, eljőnek a pogányok, és az ő nyugodalma dicsőség lészen.
(Ésa 2,2.3; Mik 4,1.2; Róm 15,12.1Móz;49,5.6; Ésa 42,6)
És lesz ama napon: az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitől.
És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt leányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól.
(Ésa 43,5;66,18; Jer 30,10;5,26)
Megszünik Efraimnak irígysége, és Júdából a gyűlölködők kivágattatnak; Efraim nem irígykedik Júdára, és Júda sem támad többé Efraimra.
(Ésa 9,21; Hós 1,11.12; Mik 5,3)
És repülnek a Filiszteusoknak hátára napnyugot felé, és kelet fiaiban együtt vetnek zsákmányt, és kezet vetnek Edomra és Moábra, és az Ammoniták engednek nékik.
És az Úr megátkozza Égyiptom tengerének nyelvét, és kezét felemeli az Eufráth fölé erős száraztó szélben, és hét patakra csapja azt, és népét sarus lábbal vezeti át,
És csinált út lészen népe maradékának, a mely megmaradt Assiriától, a mint volt Izráelnek, mikor kijött Égyiptomnak földéből.
(2Móz 14,29)
12
És így szólsz ama napon: Hálákat adok néked, oh Uram! mert jóllehet haragudtál reám, de elfordult haragod, és megvígasztaltál engemet!
(Ésa 54,7.8;25,1;26,1;51,22)
Ímé, az Isten az én szabadítóm! bízom és nem félek; mert erősségem és énekem az Úr, az Úr, és lőn nékem szabadítóm!
(2Móz 15,2; Zsolt 118,14)
S örömmel merítetek vizet a szabadító kútfejéből,
És így szólotok ama napon: Adjatok hálát az Úrnak, magasztaljátok az Ő nevét, hirdessétek a népek közt nagyságos dolgait, mondjátok, hogy nagy az Ő neve.
(Zsolt 66,1-5;118,1;106,1.1Krón;16,8-10)
Mondjatok éneket az Úrnak, mert nagy dolgot cselekedett; adjátok tudtára ezt az egész földnek!
(5Móz 6,13)
Kiálts és örvendj, Sionnak lakosa, mert nagy közötted Izráelnek Szentje!
(Malak 1,11)
13
Jövendölés Babilonia ellen, a melyet látott Ésaiás, Ámós fia.
(Ésa 46,47)
Emeljetek zászlót kopasz hegyen, kiáltsatok nékik, kézzel intsetek, hogy bevonuljanak a fejedelmek kapuin!
(Ésa 5,26; Jer 50,1-3)
Én parancsoltam felszentelt vitézeimnek, és elhívtam erősimet haragomnak véghezvitelére, a kik én bennem büszkén örvendenek.
(Ésa,13 17. 19.)
Hah! zsibongás a hegyeken, mint nagy néptömegé; hah! összegyűlt népek országainak zúgása; a seregek Ura harczi sereget számlál.
(Róm 11,34; Jób 11,7;28,12.21-28.1Kor;2,16)
Jőnek messze földről, az égnek végéről, az Úr, és haragjának eszközei, elpusztítani mind az egész földet.
(Jer 50,25; Ésa 10,5.6.7)
Jajgassatok, mert közel van az Úrnak napja, mint pusztító hatalom jő a Mindenhatótól.
(Jóel 1,15; Jel 6,17)
Ezért megerőtlenülnek minden kezek, és elolvad minden embernek szíve;
(Józs 5,1;7,5;22,15; Ezék 7,17)
És megrémülnek, kínok és fájdalmak fogják el őket, és szenvednek, mint a szülőasszony; egyik a másikon csodálkozik, és arczuk lángba borul.
(Ésa 21,3; Zsolt 48,7; Jer 49,24;50,43)
Ímé az Úrnak napja jő kegyetlen búsulással és felgerjedt haraggal, hogy a földet pusztasággá tegye, és annak bűnöseit elveszesse arról.
(Ésa 26,21)
Mert az ég csillagai és csillagzatai nem ragyogtatják fényöket, sötét lesz a nap támadásakor, és a hold fényét nem tündökölteti.
(Ésa 34,4; Jóel 2,10; Ámós 8,9; Máté 24,29)
És meglátogatom a földön a bűnt, és a gonoszokon vétküket, és megszüntetem az istentelenek kevélységét, és az erőszakoskodóknak gőgjét megalázom.
(Ésa 10,12; Jer 50,29; Dán 4,27)
Drágábbá teszem az embert a színaranynál, és a férfit Ofir kincsaranyánál.
Ezért az egeket megrendítem, és megindul helyéről a föld is, a seregek Urának búsulása miatt, és felgerjedett haragjának napján,
(Agge 2,6)
És mint az űzött zerge, és mint a pásztor nélkül való nyáj, kiki népéhez tér meg, és kiki az ő földére fut;
(Ésa 33,1)
Valaki ott találtatik, átveretik, és valaki megfogatik, fegyver miatt hull el,
(Zsolt 69,24)
Kisdedeiket szemök előtt zúzzák szét, házaikat elzsákmányolják, és feleségeiket megszeplősítik.
(Zsolt 137,9; Hós 10,14;14,1)
Ímé, én feltámasztom ellenök a Médiabelieket, a kik ezüsttel nem gondolnak, és aranyban nem gyönyörködnek;
(Ésa 45,1-4; Jer 51,28)
Kézíveik szétzúznak ifjakat, és nem könyörülnek a méh gyümölcsén, a fiaknak nem irgalmaz szemök:
(2Kir 8,12;15,16)
És olyan lesz Babilon, a királyságok ékessége, a Khaldeusok dicsekvésének dísze, mint a hogyan elpusztítá Isten Sodomát és Gomorát;
(1Móz 19,25; Ésa 1,9)
Nem ülik meg soha, és nem lakják nemzetségről nemzetségre, nem von sátort ott az arábiai, és pásztorok sem tanyáznak ott;
(Jer 50,39; Ésa 34,13)
Hanem vadak tanyáznak ott, és baglyok töltik be házaikat, és struczok laknak ott, és bakok szökdelnek ott;
(3Móz 17,7.2Krón;11,15)
És vad ebek üvöltenek palotáikban, és mulató házaikban sakálok; és ideje nem sokára eljő, és napjai nem késnek.
(Zsolt 103,5.2Sám;1,23)