2121 Onnan tovább indulva Jézus Tírusz és Szidon vidékére vonult vissza. 2222 Ott egy kánaáni asszony jött a környékről és így kiáltozott utána: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! Leányomat kegyetlenül gyötri az ördög.” De ő szóra sem méltatta. 2323 Erre odamentek hozzá tanítványai és kérték: „Küldd haza, mert kiabál utánunk.” 2424 Ő így felelt: „Küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól.” 2525 De az odajött és e szavakkal borult le előtte: „Uram, segíts rajtam!” 2626 Ő visszautasította: „Nem helyes, ha elveszik a gyerekek kenyerét s a kutyáknak dobják.” 2727 Az viszont erősítgette: „De bizony Uram! Hiszen a kiskutyák is esznek az uruk asztaláról lehulló morzsákból.” 2828 Erre Jézus így szólt: „Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod.” Még abban az órában meggyógyult a leány.