2011 Mikor egy nap a templomban tanította a népet és az evangéliumot hirdette, odaléptek hozzá a főpapok, az írástudók és a nép vénei 22 és megkérdezték: „Mondd meg, miféle hatalommal teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat ehhez?” 33 „Én is kérdezek tőletek valamit, válaszolta. 44 Mondjátok meg: János keresztsége a mennyből volt vagy az emberektől?” 55 Azok tanakodni kezdtek egymás közt: „Ha azt mondjuk: a mennyből volt, azt feleli: hát akkor miért nem hittetek neki? 66 Ha pedig azt mondjuk: az emberektől, az egész nép megkövez, mert meg vannak győződve, hogy János próféta.” 77 Ezért azt válaszolták, hogy nem tudják honnan volt. 88 Erre Jézus így felelt: „Akkor én sem mondom meg, milyen hatalommal teszek így.”
Példabeszéd a gonosz szőlőmunkásokról.
99 Azután a következő példabeszédet mondotta a népnek: „Egy ember szőlőt ültetett. Bérbe adta szőlőmunkásoknak és hosszabb időre elutazott. 1010 Mikor eljött az ideje, küldött egy szolgát a szőlőmunkásokhoz, hogy szolgáltassák be a szőlő termését. Ám a szőlőmunkások megverték és üres kézzel elkergették. 1111 Küldött egy másik szolgát, azt is megverték és szitkozódva, üres kézzel elkergették. 1212 Küldött egy harmadikat, de azt is véresre verték és kidobták. 1313 Akkor a szőlő ura így tanakodott magában: Mit tegyek? Elküldöm kedves fiamat, őt csak megbecsülik. 1414 A szőlőmunkások azonban a fiú láttára biztatták egymást: itt az örökös! Öljük meg, és miénk lesz az öröksége. 1515 Kidobták a szőlőből és megölték. Vajon mit tesz erre a szőlő ura? 1616 Elmegy, megöli a szőlőmunkásokat és a szőlőt másoknak adja bérbe.” Ennek hallatára kifakadtak: „Isten mentsen ettől!” Ő azonban végignézett rajtuk és így szólt: 1717 „Mit jelent akkor az Írás: A kő, mit az építők megvetettek, szegletkővé lett? 1818 Aki e kőre esik, összezúzza magát, akire viszont rázuhan, azt szétmorzsolja.” 1919 Az írástudóknak és a főpapoknak az volt a szándékuk, hogy még abban az órában elfogják őt, de féltek a néptől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet.
Szabad-e adót fizetni a császárnak?
2020 Szemmel tartották ezért és cselvetőket küldtek hozzá. Ezek jó szándékúaknak tettették magukat, hogy szaván foghassák és aztán kiszolgáltassák a helytartónak. 2121 „Mester, mondták neki, tudjuk, igazmondó vagy és helyesen tanítasz. Az emberek személyére sem vagy tekintettel, hanem Isten útját az igazság szellemében tanítod. 2222 Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?” 2323 Ő átlátva cselvetésükön így szólt: „(Mit kísértetek engem?) Mutassatok egy dénárt. 2424 Kié ez a kép és a fölírás?” „A császáré”, felelték. 2525 Erre kijelentette: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” 2626 Így egyetlen szavába sem tudtak belekötni, amit a nép előtt mondott, és feleletén meglepődve elhallgattak.
A föltámadás kérdése.
2727 Akkor néhány szadduceus jött hozzá. Ezek azt tartják, hogy nincs föltámadás. 2828 A következő kérdést intézték hozzá: „Mester, Mózes azt parancsolta nekünk: ha valakinek meghal a testvére és asszonyt hagy maga után, de gyermeket nem, a testvér vegye el az özvegyet és támasszon utódot testvérének. 2929 Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. 3030 (Feleségét) elvette a második, (de az is utód nélkül halt meg), 3131 aztán elvette a harmadik és ugyanígy mind a hét. Meghaltak, anélkül hogy utódot hagytak volna hátra. 3232 Utolsónak meghalt az asszony is. 3333 A föltámadáskor tehát melyiküknek lesz a felesége? Hiszen mind a hétnek a felesége volt.” 3434 Jézus így válaszolt: „A világ fiai nősülnek és férjhez mennek, 3535 de akik méltók lesznek arra, hogy eljussanak a jövendő világba és a halálból való föltámadásra, nem nősülnek és nem mennek férjhez. 3636 Hiszen meg sem halhatnak többé, mert hasonlók az angyalokhoz, és mivel a föltámadás fiai, az Isten fiai. 3737 A halottak föltámadásáról Mózes is beszélt a csipkebokorról szóló részben, ahol az Urat Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének nevezi. 3838 Ő nem a holtak Istene, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.” 3939 Erre néhány írástudó megjegyezte: „Mester, helyesen feleltél.” 4040 Ezután nem mertek több kérdést intézni hozzá.
Dávid fia.
4141 Akkor ő kérdezte meg: „Hogyan állíthatják, hogy a Messiás Dávid fia? 4242 Hiszen Dávid maga mondja a zsoltárok könyvében: Így szól az Úr az én Uramhoz: jobbom felől foglalj helyet, 4343 míg lábod alá zsámolyul alázom valamennyi ellenségedet. 4444 Ha tehát Dávid Urának hívja őt, hogyan lehet az ő fia?”
Óvakodjatok az írástudóktól.
4545 Az egész nép hallatára így szólt tanítványaihoz: 4646 „Óvakodjatok az írástudóktól, akik szívesen járnak hosszú köntösben és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik őket. Szívesen foglalják el az első székeket a zsinagógákban és a főhelyeket a lakomákon. 4747 Föleszik az özvegyek házát és színleg nagyokat imádkoznak. Ezért súlyosabb ítélet vár rájuk.”
A szegény asszony két fillérje.
2111 Aztán föltekintett és figyelte, hogyan dobják a gazdagok alamizsnájukat a templom perselyébe. 22 Észrevette, hogy egy szegény özvegyasszony két fillért dobott be. 33 Erre megjegyezte: „Bizony mondom nektek: ez a szegény özvegy többet dobott be, mint bárki a többiek közül. 44 A többiek ugyanis abból adtak alamizsnát Istennek, amiben bővelkednek, ez azonban mindent odaadott, ami szegénységéből telt: egész megélhetését.”
Jövendölés a világ végéről.
55 Amikor néhányan megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és fogadalmi ajándékokkal van díszítve a templom, így szólt: 66 „Jönnek napok, amikor mindabból, amit itt láttok, kő kövön nem marad, mit le nem rombolnának.” 77 Azok megkérdezték: „Mester, mikor lesz mindez? S mi lesz a jele annak, hogy ez beteljesül?” 88 Ő így válaszolt: „Vigyázzatok, hogy valaki félre ne vezessen titeket. Sokan jönnek majd az én nevemben és azt mondják: én vagyok, és: eljött az idő. Ne menjetek utánuk! 99 Amikor háborúról és lázadásról hallotok, ne rémüldözzetek. Ennek előbb mind meg kell történnie, de ezzel még nem lesz itt a vég.” 1010 Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. 1111 Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek föl az égen. 1212 De mindezek előtt kezet emelnek rátok és üldözni fognak titeket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé is hurcolnak miattam. 1313 Mindez alkalom lesz arra, hogy tanúságot tegyetek. 1414 Véssétek szívetekbe: ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. 1515 Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek, amelynek egy ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani. 1616 Elárulnak szüleitek és testvéreitek, rokonaitok és barátaitok, sőt lesznek, akiket meg is ölnek. 1717 Miattam mindenki gyűlölni fog titeket. 1818 De egy hajszál sem vész el fejetekről. 1919 Állhatatossággal fogjátok megőrizni lelketeket.
Előképe: Jeruzsálem pusztulása.
2020 Mikor pedig azt látjátok, hogy Jeruzsálemet hadsereg veszi körül, tudjátok meg, hogy elérkezett a pusztulása. 2121 Akkor, aki Júdeában van, fusson a hegyekbe, aki a városban van, költözzék ki és aki vidéken van, vissza ne térjen. 2222 A bosszúállás napjai ezek, hogy beteljesedjék mindaz, amit az Írás mond. 2323 Jaj a várandós és szoptató asszonyoknak azokban a napokban! Nagy gyötrelem lesz e földön és az ítélet haragja e népen. 2424 Lesznek, akik kardélen hullnak el, másokat rabságba hurcolnak a pogány népek közé. Jeruzsálemet pedig a pogányok fogják tiporni, amíg be nem teljesedik az idejük.
Krisztus második eljövetele.
2525 Jelek lesznek a Napban, Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek között a tenger zúgása és háborgása miatt. 2626 Az emberek megdermednek annak szorongó várásában, ami az egész világra következik. 2727 A világmindenséget összetartó erők megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. 2828 Amikor mindez beteljesül, tekintsetek föl és emeljétek föl fejeteket! Elérkezett a megváltástok.”
Hasonlat a fügefáról.
2929 Hasonlatot is mondott nekik: „Nézzétek a fügefát és a többi fákat. 3030 Amikor látjátok, hogy már kihajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. 3131 E történtek láttára tudjátok meg, hogy közel van Isten országa. 3232 Bizony mondom nektek: el nem múlik ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. 3333 Ég és föld elmúlik, de az én igéim el nem múlnak.
Virrasszatok!
3434 Vigyázzatok magatokra, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegségben és az evilági gondok között, hogy ne váratlanul lepjen meg titeket az a nap. 3535 Mint a csapda, úgy fog lecsapni mindazokra, akik a föld színén laknak. 3636 Virrasszatok tehát szüntelenül és imádkozzatok; így lesztek méltók arra, hogy megmeneküljetek mindattól, ami bekövetkezik és hogy megálljatok az Emberfia előtt.” 3737 Napközben a templomban tanított, éjszakára azonban kiment az Olajfák hegyére és ott tartózkodott. 3838 Kora reggel az egész nép a templomba tódult, hogy hallgassák.
Jézus szenvedése és halála
Az utolsó vacsora
A főtanács határozata.
2211 Közeledett a kovásztalan kenyér ünnepe, a húsvét. 22 A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan ölhetnék meg őt. Féltek ugyanis a néptől.
Júdás eladja Mesterét.
33 Akkor a sátán megszállta karióti Júdást, egyiket a tizenkettő közül. 44 Elment, hogy tárgyaljon a főpapokkal és az elöljárókkal, hogyan szolgáltathatná ki nekik. 55 Azok örömmel fogadták és megígérték, hogy pénzt adnak neki. 66 Ő beleegyezett, és csak a kedvező alkalmat kereste, hogy a nép tudta nélkül kiszolgáltassa nekik.
A húsvéti vacsora.
77 Eljött a kovásztalan kenyér napja, amikor meg szokták ölni a húsvéti bárányt. 88 Jézus elküldte Pétert és Jánost ezzel a megbízatással: „Menjetek, készítsétek el a húsvéti vacsorát, hogy elfogyaszthassuk.” 99 „Hol készítsük el?” – kérdezték. 1010 „Menjetek a városba, felelte, találkoztok ott egy vizeskorsót vivő emberrel. Menjetek utána abba a házba, ahová belép, 1111 és mondjátok a házigazdának: a Mester kérdezteti: hol az a terem, ahol tanítványaimmal elfogyaszthatom a húsvéti vacsorát? 1212 Ő mutatni fog nektek egy tágas, étkezésre berendezett termet, ott készítsétek el.” 1313 Ők elmentek és úgy találtak mindent, ahogy mondta. El is készítették a húsvéti vacsorát. 1414 Mikor eljött az ideje, asztalhoz telepedett tizenkét apostolával. 1515 Így szólt hozzájuk: „Vágyva vágytam arra, hogy elfogyasszam veletek ezt a húsvéti vacsorát, mielőtt szenvedek. 1616 Mondom nektek, soha többé nem eszem ezt, amíg be nem teljesedik Isten országában.” 1717 Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és így szólt: „Vegyétek és osszátok el magatok közt. 1818 Mondom nektek: nem iszom a szőlő terméséből addig a napig, amíg el nem jön Isten országa.”
Az eukarisztia alapítása.
1919 Aztán kenyeret vett kezébe, hálát adott, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: „Ez az én testem, amelyet értetek adok. Ezt cselekedjétek emlékezetemre.” 2020 Ugyanígy a vacsora után fogta a kelyhet és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amit értetek ontok. 2121 De nézzétek, az áruló keze velem van az asztalon. 2222 Az Emberfia ugyan elmegy, amint el van rendelve, de jaj annak az embernek, aki elárulja.” 2323 Erre kérdezgetni kezdték egymást, vajon melyikük az, aki ezt megteszi.
A tanítványok vetélkedése.
2424 Versengés is támadt köztük, hogy melyikük nagyobb. 2525 Ő azonban így szólt hozzájuk: „Az uralkodók zsarnokoskodnak népükön, s akik hatalmat gyakorolnak rajtuk, jótevőiknek hívatják magukat. 2626 Köztetek ne így legyen, hanem a legnagyobb legyen olyan, mint a legkisebb, és az elöljáró olyan, mint a szolga. 2727 Ki nagyobb: aki asztalnál ül, vagy aki fölszolgál? Ugye, az asztalnál ülő? Én mégis úgy vagyok köztetek, mint a szolga. 2828 Ti viszont kitartotok velem megpróbáltatásaimban. 2929 Ezért nektek adom az országot, mint ahogy Atyám nekem adta, 3030 hogy asztalomnál egyetek és igyatok országomban, és trónon ülve ítéljétek Izrael tizenkét törzsét.”
Imádság Péterért.
3131 (Az Úr így folytatta:) „Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát. 3232 Én azonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy te egykor megtérve megerősítsd testvéreidet.” 3333 „Uram, tört ki az, készen vagyok, hogy börtönbe, sőt halálba menjek veled.” 3434 Ő azonban így válaszolt: „Péter, mondom neked, mielőtt ma a kakas szól, háromszor fogod tagadni, hogy ismersz.” 3535 Aztán tovább beszélt hozzájuk: „Mikor erszény, tarisznya és saru nélkül küldtelek titeket, szenvedtetek-e hiányt valamiben?” „Semmiben” – felelték. 3636 „Most azonban, folytatta, akinek erszénye van, vigye magával, ugyanúgy tarisznyáját is. Akinek nincs, adja el köntösét és vegyen kardot. 3737 Mondom nektek: meg kell valósulnia annak, amit az Írás mond: és a gonosztevők közé számították. Sorsom ugyanis beteljesedik.”
Jézus szenvedése
3838 „Uram, kiáltották, nézd itt van két kard.” Ő csak annyit mondott: „Elég.”
Jézus halálfélelme.
3939 Ezután kiment és szokása szerint az Olajfák hegyére tartott. Tanítványai követték. 4040 Mikor odaért, így szólt hozzájuk: „Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” 4141 Aztán mintegy kőhajításnyira tovább ment és térdre borulva így imádkozott: 4242 „Atyám, ha lehetséges, vedd el tőlem ezt a kelyhet, de ne az én akaratom teljesedjék, hanem a tiéd.” 4343 Akkor megjelent egy angyal a mennyből és megerősítette. 4444 Majd halálfélelem vett erőt rajta és még állhatatosabban imádkozott. Verejtéke, mint megannyi vércsepp hullott a földre. 4545 Aztán abbahagyta imádságát és tanítványaihoz ment, de a szomorúságtól kimerülten, alva találta őket. 4646 „Mit alusztok? – szólt rájuk, keljetek föl és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!”
Jézust elfogják.
4747 Még beszélt, amikor megjelent egy csapat. Júdás vezette, egy a tizenkettő közül. Jézushoz lépett és megcsókolta. 4848 Jézus erre megkérdezte: „Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát?” 4949 Mikor tanítványai látták, hogy mi készül, így kiáltottak: „Uram, vágjunk közéjük karddal?” 5050 Egyikük máris rásújtott a főpap szolgájára és levágta jobb fülét. 5151 „Hagyjátok abba” – szólt rájuk Jézus. Aztán megérintette a fülét és meggyógyította. 5252 Az ellene kivonuló főpapoknak, a templomőrség elöljáróinak és a véneknek pedig ezt mondta Jézus: „Mint valami rabló ellen, úgy vonultatok ki kardokkal és dorongokkal! 5353 Naphosszat együtt voltam veletek a templomban, mégsem emeltetek rám kezet. De ez a ti órátok: a sötétség hatalmáé.”
Péter tagadása.
5454 Akkor elfogták és a főpap házába kísérték. Péter messziről követte. 5555 Ott az udvar közepén tüzet raktak és körülülték. Péter is közéjük ült. 5656 Egy cselédlány meglátta, hogy ott ül a tűznél, szemügyre vette és megjegyezte: „Ez is vele volt.” 5757 De ő tagadta: „Asszony, nem ismerem őt.” 5858 Röviddel ezután meglátta őt egy másik: „Te is közéjük tartozol” – szólt rá. „Ember, tagadta Péter, nem tartozom közéjük.” 5959 Alig telt el egy óra, ismét bizonygatta valaki: „De bizony, ez is vele volt, hiszen galileai.” 6060 „Ember, tagadta Péter újra, nem tudom mit beszélsz.” Még beszélt máris megszólalt a kakas. 6161 Az Úr erre megfordult és rátekintett Péterre. Péter akkor visszaemlékezett, hogy mit mondott neki az Úr: „Mielőtt ma a kakas szól, háromszor fogsz megtagadni engem.” 6262 Kiment és keserves sírásra fakadt.
Jézus a főtanács előtt.
6363 Az emberek, akik őrizték, csúfot űztek belőle és bántalmazták. 6464 Szemét bekötötték, (arcul ütötték) és így gúnyolták: „Találd el, ki ütött meg?” 6565 Aztán mindenféle szidalommal illették. 6666 Amint megvirradt, összegyűltek a nép vénei, a főpapok és az írástudók, és gyülekezetük elé állították őt. „Ha te vagy a Messiás, szólították föl, mondd meg nekünk.” 6767 Ő azonban így felelt: „Ha állítom, nem hiszitek el. 6868 Ha kérdezlek titeket, nem feleltek (és nem engedtek szabadon). 6969 Mostantól fogva azonban az Emberfia a mindenható Isten jobbján fog ülni.” 7070 Erre egyhangúlag közbevágtak: „Tehát te vagy az Isten fia?” 7171 „Jól mondjátok: én vagyok” – felelte. „Mi szükségünk van még tanúkra, kiáltották, hiszen magunk hallottuk, saját szájából.”