Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Példabeszéd az ünnepi lakomáról.
Ennek hallatára az asztaltársak egyike fölsóhajtott: „Boldog, aki asztalhoz telepedhet Isten országában!” Erre ő így válaszolt: „Egy ember nagy lakomát rendezett. Sok vendéget hívott. Mikor eljött a lakoma ideje, ezzel az üzenettel küldte szolgáját a meghívottakhoz: jöjjetek, (minden) el van már készítve. De azok sorra mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente: Földet vettem, el kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki. Egy másik azt mondta: öt iga ökröt vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki. Ismét másik: Most nősültem, nem mehetek. A szolga hazatért s mindezt jelentette urának. Erre a házigazda haragjában meghagyta szolgájának: menj ki azonnal a város tereire és utcáira és hozd be ide a koldusokat, bénákat, vakokat és sántákat. A szolga jelentette: Uram, parancsod teljesült, de még mindig van hely. Az úr akkor ráparancsolt a szolgára: menj ki az országútra és a sövények mentére, kényszeríts be mindenkit, hogy megteljék a házam. Mondom nektek: senki sem ízleli meg lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak.”