811 Mikor a hetedik pecsétet feltörte, mintegy félóráig tartó csend lett a mennyben. 22 Akkor láttam, hogy az Isten színe előtt álló hét angyalnak hét harsonát adtak. 33 Jött egy másik angyal aranytömjénezővel, s megállt az oltár előtt. Sok tömjént adtak neki, hogy tegye az összes szentek imádságával a trón előtt álló aranyoltárra. 44 A tömjénáldozat füstje a szentek imádságával fölszállt az angyal kezéből Isten színe elé. 55 Ezután az angyal fogta a tömjénezőt, megtöltötte az oltár parazsával és lehajította a földre. Erre dübörgő mennydörgés, villámlás és földrengés támadt.
Második látomás: A hét harsona
66 A hét angyal pedig, akinél a hét harsona volt, fölkészült, hogy megfújja harsonáját.
Az első négy harsonaszó.
77 Az első angyal megfújta harsonáját. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz támadt s a földre zuhogott. A föld harmadrésze elégett, a fák harmadrésze elhamvadt és a zöldellő fű mind leperzselődött. 88 A második angyal is megfújta harsonáját. Erre mint egy tűzben izzó nagy hegy, valami a tengerbe zuhant. 99 A tenger harmadrésze vérré vált, a tengerben élő állatok harmadrésze elpusztult és a hajók harmadrésze elsüllyedt. 1010 A harmadik angyal is megfújta harsonáját. Erre nagy csillag hullott le az égből, s mint égő fáklya lobogott. A folyók és vízforrások harmadrészébe zuhant. 1111 A csillag neve Üröm volt. A vizek harmadrésze ürömmé változott és sok ember meghalt a víztől, mert megkeseredett. 1212 A negyedik angyal is megfújta harsonáját. Erre a nap, a hold és a csillagok harmadrészét érte csapás, úgyhogy harmadrészük elhomályosodott, a nappal és az éjszaka világossága pedig harmadrészével csökkent.
Az ötödik harsonaszó és az első jaj.
1313 Látomásom folytatódott. Hallottam, hogy egy sas az ég magasán röpülve, nagy szóval kiáltja: „Jaj, jaj, jaj a föld lakóinak a többi harsonaszó miatt, melyet a három angyal hallatni fog!” 911 Az ötödik angyal is megfújta harsonáját. Erre láttam egy égről földre hulló csillagot. Nála volt az alvilág kulcsa. 22 Megnyitotta az alvilágot, mire füstje fölszállt, mint egy nagy kemence füstje, és elsötétült tőle a nap és a levegő. 33 A füstből sáskák lepték el a földet. Olyan erejük volt, mint a föld skorpióinak. 44 Azt a parancsot kapták, hogy ne bántsák a föld füvét, se a zöldellő növényt, se a fákat, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokán nincs az Isten jele. 55 Ne öljék meg őket, csak kínozzák öt hónapon keresztül. Kínzásuk olyan, mint mikor skorpiómarás éri az embert. 66 Azokban a napokban az emberek keresni fogják a halált, de nem találják; vágyódni fognak a halál után, de a halál futni fog előlük. 77 A sáskák alakja harcra kész paripákhoz hasonlított. Fejükön aranynak tetsző koronát viseltek, arcuk olyan volt, mint az emberarc. 88 Hajuk mint asszonyok haja, foguk mint az oroszláné. 99 Vaspáncélhoz hasonló vértezet borította őket, szárnyuk csattogása pedig olyan volt, mint a nagyszámú, csatába száguldó harci szekér dübörgése. 1010 Farkuk és fullánkjuk mint a skorpióé, s farkukban oly erő volt, hogy öt hónapon keresztül árthattak az embereknek. 1111 Királyuk a mélység angyala volt, akinek héber neve Abaddón, görög neve pedig Apollión. 1212 Így múlt el az első jaj, de jön még két másik.
A hatodik harsonaszó és a második jaj.
1313 A hatodik angyal is megfújta harsonáját. Erre szózatot hallottam az Isten színe előtt álló aranyoltár négy sarka közül. 1414 Így szólt a hatodik harsonás angyalhoz: „Oldozd föl a négy angyalt, aki a nagy Eufrátesz folyónál meg van kötözve.” 1515 Akkor fölszabadult a négy angyal, s órára, napra, hónapra, meg esztendőre készen állt, hogy megölje az emberek harmadrészét. 1616 A lovassereg száma húszezerszer tízezer volt. Ezt a számot hallottam. 1717 Látomásomban a paripákat és lovasaikat így láttam: Tűzvörös, sötétkék és kénsárga vértezet borította őket, a paripák feje oroszlánéhoz hasonlított, szájukból tűz, füst és kénkő tört elő. 1818 E három csapás: a szájukból előtörő tűz, füst és kénkő megölte az emberek harmadrészét. 1919 A lovak ereje ugyanis szájukban és farkukban rejlett. Farkuk kígyószerű volt, s feje volt, amellyel marni tudtak. 2020 A többi ember, aki nem pusztult el ezekben a csapásokban, nem fordult el gonosz tetteitől, hanem tovább imádta a gonosz lelkeket, az aranyból, ezüstből, rézből, kőből és fából készült bálványokat, amelyek nem látnak, nem hallanak és nem is mozognak. 2121 Nem fordultak el gyilkosságaiktól, varázslataiktól, paráznaságuktól és tolvajlásaiktól.
A nyitott kis könyvtekercs.
1011 Akkor láttam, hogy egy másik hatalmas angyal száll le az égből. Felhő övezte, fején szivárvány volt, arca ragyogott, mint a nap, és lábai izzottak, mint a tűzoszlopok. 22 Kezében kibontott kis könyvtekercset tartott. Jobb lábát a tengerre tette, a balt pedig a földre. 33 Harsány hangon kiáltott, úgy amint az oroszlán ordít. Kiáltására hangját hallatta a hét mennydörgés is. 44 Mikor a hét mennydörgés elhangzott, írni akartam. De az égből ezt a szózatot hallottam: „Jegyezd meg, amit a hét mennydörgés hirdetett, de ne írd föl!” 55 Akkor láttam, hogy az angyal, aki a tenger és a föld fölött állt, 66 égre emelte kezét és megesküdött az örökkön-örökké élőre, aki az eget és a benne lévőket, a földet és a rajta élőket, a tengert és a benne élőket teremtette: „Nem lesz több haladék, 77 hanem azon a napon, amikor a hetedik angyal megfújja harsonáját, beteljesedik Isten örök titka, amint tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak.” 88 Erre az égből hallott hang ismét szólt hozzám: „Menj, vedd át a kibontott könyvtekercset az angyal kezéből, aki a tenger és a föld fölött áll.” 99 Odamentem az angyalhoz és kértem, hogy adja át a könyvtekercset. Ő hozzám fordult: „Fogd a könyvtekercset és nyeld le! Gyomrodban ugyan keserű lesz, de szádban olyan édes, mint a méz.” 1010 Átvettem a könyvtekercset az angyal kezéből és lenyeltem. Számban édes volt, mint a méz, de amikor lenyeltem, gyomrom keserű lett tőle. 1111 Aztán ezt az utasítást kaptam: „Erről jövendölnöd kell ismét népnek, nemzetnek, nyelvnek és királynak.”
Két tanú a szent városban.
1111 Akkor vesszőhöz hasonló nádszálat adtak és azt mondták: „Rajta, mérd föl Isten templomát, az oltárt és az ott imádkozókat. 22 A templom előcsarnokát azonban hagyd ki, ne mérd föl. A nemzetek prédája lesz: negyvenkét hónapig fogják a szent várost taposni. 33 Két tanúmnak pedig meghagyom, hogy szőrzsákba öltözve ezerkétszázhatvan napig hirdessen bűnbánatot.” 44 Ez a két olajfa és a két gyertyatartó, mely a föld Urának színe előtt áll. 55 Ha valaki bántja őket, tűz csap ki szájukból, és fölemészti az ellenséget. És ha bárki is árt nekik, a halál fia. 66 Hatalmuk van arra, hogy bezárják az eget, hogy ne essék eső küldetésük napjaiban. Hatalmuk van arra is, hogy a vizet vérré változtassák és annyi csapással sújtsák a földet, amennyivel csak akarják. 77 Mikor tanúságukat befejezik, a mélységből fölbukkanó vadállat harcra kél ellenük, legyőzi és megöli őket. 88 Holttestük a nagy város utcáján fog heverni, ahol Urukat is keresztre feszítették. Ez szellemi értelemben Szodoma és Egyiptom. 99 A népekből, törzsekből, nyelvekből és nemzetekből sokan fogják nézni holttestüket három és fél napon keresztül és nem engedik, hogy holttestüket sírba tegyék. 1010 A föld lakói ujjongani fognak emiatt s örömükben ajándékot küldenek egymásnak, mert a két próféta terhére volt a föld lakóinak. 1111 De három és fél nap múlva Istentől az élet lelke szállt beléjük és talpra álltak mindazoknak nagy félelmére, akik nézték őket. 1212 Az égből hangos szózatot hallottak, így szólt hozzájuk: „Jöjjetek föl ide!” Erre ellenségeik szeme láttára egy felhőben fölszálltak a mennybe. 1313 Abban az órában nagy földrengés támadt, a város tizedrésze összeomlott, és a földrengésben hétezer ember vesztette életét. A többieket félelem szállta meg és dicsőíteni kezdték Istent a mennyben. 1414 Így múlt el a második jaj, de hamarosan eljön a harmadik.
A hetedik harsonaszó és a harmadik jaj.
1515 A hetedik angyal is megfújta harsonáját. Erre nagy üdvrivalgás hangzott föl az égben: „Urunké és Fölkentjéé a világ uralma: ő uralkodik örökkön-örökké. (Amen.)” 1616 Az Isten színe előtt trónoló huszonnégy vén arcra borult és e szavakkal áldotta Istent: 1717 „Hálát adunk neked mindenható Úristen, aki vagy, aki voltál (és aki eljössz), mert átvetted a főhatalmat és uralkodol. 1818 A nemzetek ugyan háborogtak, de eljött a megtorlásnak és a holtak megítélésének ideje. Jutalmazd meg szolgáidat: a prófétákat, a szenteket és akik nevedet félik, kicsinyeket, nagyokat; azok pedig, akik megrontották a földet, pusztuljanak.” 1919 Erre a mennyben megnyílt Isten temploma és a templomban láthatóvá lett a szövetség szekrénye. Villámlás, csattogás, mennydörgés, földrengés és nagy jégeső támadt.