Kis türelmet
Isten örök terveinek könyve.
5 Akkor a trónon ülő jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset pillantottam meg, mely hét pecséttel volt lepecsételve. Aztán láttam egy hatalmas angyalt, aki harsány hangon hirdette: „Ki méltó arra, hogy kibontsa a könyvtekercset és feltörje pecsétjeit?” De senki sem volt képes rá sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt, hogy kinyissa a könyvet és beletekintsen. Erre keserves sírásra fakadtam, mert senki sem volt méltó rá, hogy kinyissa a könyvet és beletekintsen. A vének egyike így szólt hozzám: „Ne sírj! Nézd, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja. Ő nyitja ki a könyvet és töri fel hét pecsétjét.”
A Bárány átveszi a könyvet.
Akkor láttam, hogy a trón, a négy élőlény és a vének között ott áll a Bárány, mintegy megölve. Hét szarva és hét szeme volt: ezek Istennek az egész földre szétküldött hét szelleme. Odament és átvette a trónon ülő jobbjából a könyvet. Amint átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt. Hárfája és tömjénnel telt aranycsészéje volt mindegyiknek: ezek a szentek imádságai. Új éneket énekeltek: „Méltó vagy (Uram), hogy átvedd a könyvet és feltörd pecsétjeit. Hiszen megöltek, de véreddel népet váltottál meg Istennek minden törzsből, nyelvből, népből, és nemzetből. Istenünk országává és papjaivá tetted őket és uralkodni fognak a földön!” Amint néztem, sok angyal szavát hallottam a trón, az élőlények és a vének körül. Számuk meghaladta az ezerszer ezret és a tízezerszer tízezret. Harsány hangon kiáltottak: „Méltó a Bárány, akit megöltek, hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság, a bölcsesség, az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás.” Erre hallottam, hogy minden teremtmény, mely a mennyben, a földön és a föld alatt, a tengeren és a tengerben van, így kiáltott: „A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztelet, dicsőség és hatalom örökkön-örökké.” A négy élőlény ráfelelte: „Amen”, a (huszonnégy) vén pedig arcra borult és imádta (az örökkön-örökké élőt).
Az első négy pecsét feltörése.
6 Akkor láttam, hogy a Bárány feltöri a hét pecsét közül az elsőt. Erre hallottam, hogy a négy élőlény egyike mennydörgő hangon így kiáltott: „Jöjj (és nézd)!” Egy fehér lovat pillantottam meg. A rajta ülőnek kezében íj volt. Koronát nyújtottak neki, és ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson. Mikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élőlény kiáltja: „Jöjj (és nézd)!” Egy tűzvörös ló vágtatott elő. Lovasa hatalmat kapott, hogy megbontsa a békét a földön, hogy öldököljék egymást az emberek. Hosszú kardja volt. Mikor a harmadik pecsétet feltörte, hallottam, hogy a harmadik élőlény kiáltja: „Jöjj (és nézd)!” Erre egy fekete lovat pillantottam meg. Lovasának kezében mérleg volt. A négy élőlény között szózat hallatszott: „Egy mérő gabona egy dénár, három mérő árpa is egy dénár, de az olajban és a borban ne tégy kárt.” Mikor a negyedik pecsétet feltörte, hallottam a negyedik élőlény szavát: „Jöjj (és nézd)!” Erre egy fakó lovat láttam. Lovasának halál a neve, nyomában az alvilág járt. Hatalmat kapott a föld negyedrésze fölött, hogy karddal és éhínséggel, halállal és fenevadakkal öldököljön.
Az ötödik pecsét feltörése.
Mikor az ötödik pecsétet feltörte, láttam az oltár alatt azoknak a lelkét, akiket Isten igéje és tanúságtételük miatt öltek meg. Nagy szóval kiáltották: „Urunk, te szent és igaz, meddig nem tartasz még ítéletet és nem állsz bosszút vérünkért a föld lakóin?” Erre mindegyiküknek hosszú fehér ruhát adtak és azt mondták nekik, maradjanak nyugodtan még egy rövid ideig, amíg betelik bajtársaik és testvéreik száma, akiket meg fognak ölni, akárcsak őket.
A hatodik pecsét feltörése.
Mikor a hatodik pecsétet feltörte, láttam, hogy nagy földrengés támad. A nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák és az egész hold olyan, mint a vér. Az ég csillagai a földre hulltak, mint ahogy a fügefa hullatja éretlen gyümölcsét, ha erős szél rázza. Az ég eltűnt, mint egy felgöngyölt könyvtekercs, és minden hegy és sziget elmozdult helyéről. A föld királyai, nagyjai és hadvezérei, a gazdagok és hatalmasok, minden rabszolga és szabad hegyi barlangokba és sziklák közé rejtőztek. Így kiáltottak a hegyeknek és szikláknak: „Omoljatok ránk és rejtsetek el a trónon ülőnek színe elől és a Bárány haragja elől! Eljött haragjuk nagy napja: ugyan ki tudna helytállni?”
A kiválasztottak megjelölése.
7 Ezután négy angyalt láttam, amint a föld négy sarkán állt és föltartóztatta a föld négy szelét, hogy ne fújjon a földön, sem a tengeren és semmiféle fán. Akkor láttam, hogy napkelet felől egy másik angyal száll föl, akinél az élő Isten pecsétje volt. Hangosan rákiáltott a négy angyalra, akinek az volt a dolga, hogy ártson a földnek és tengernek: „Ne ártsatok a földnek, se a tengernek, se a fáknak, amíg meg nem jelöljük Isten szolgáinak homlokát!” Hallottam a megjelöltek számát is: száznegyvennégyezren voltak Izrael fiainak valamennyi törzséből: Júda törzséből tizenkétezer,
Rúben törzséből tizenkétezer,
Gád törzséből tizenkétezer,
Áser törzséből tizenkétezer,
Neftali törzséből tizenkétezer,
Manasszesz törzséből tizenkétezer,
Simeon törzséből tizenkétezer,
Lévi törzséből tizenkétezer,
Iszakár törzséből tizenkétezer,
Zabulón törzséből tizenkétezer,
József törzséből tizenkétezer,
Benjamin törzséből tizenkétezer.
A szentek Isten színe előtt.
Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből. Ott álltak a trón és a Bárány színe előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaágakkal. Nagy szóval kiáltották: „Üdv Istenünknek, aki a trónon ül, és a Báránynak!” Erre az angyalok mind körülfogták a trónt, a véneket és a négy élőlényt, arcra borultak a trón előtt és imádták Istent: „Amen! Áldás és dicsőség, bölcsesség, hála és tisztelet, hatalom és erő Istenünknek örökkön-örökké. Amen!” Ekkor az egyik vén azt kérdezte tőlem: „Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek és honnan jöttek?” „Te tudod Uram”, feleltem. Ő megmondta: „Ezek a nagy üldöztetésből jöttek és fehérre mosták ruhájukat a Bárány vérében. Ezért is állnak Isten trónja előtt és éjjel-nappal szolgálnak templomában. A trónon ülő közöttük lakik. Nem éheznek és nem szomjaznak többé, nap nem égeti őket, sem másfajta forróság. A Bárány, aki középen, a trónnál áll, legelteti és az élővizek forrásához tereli őket, Isten pedig letöröl szemükről minden könnyet.”

Minden fejezet...
1 0