111 Pál, Szilvánusz és Timóteus a tesszalonikaiak egyházának, az Istenben, az Atyában és az Úr Jézus Krisztusban. Kegyelem nektek és békesség.
Köszönet és elismerés.
22 Mindenkor hálát adunk mindnyájatokért Istennek, amikor imádságainkban megemlékezünk rólatok. 33 Szüntelenül gondolunk Istenünk és Atyánk előtt tevékeny hitetekre, áldozatos szeretetetekre és állhatatos reményetekre Urunkban, Jézus Krisztusban. 44 Meg vagyunk győződve, Istentől szeretett testvéreim, hogy választottak vagytok. 55 Evangéliumunk ugyanis nemcsak szóval jutott el hozzátok, hanem hathatósan, a Szentlélek kiáradásával és meggyőző erejével. Hiszen tudjátok, hogyan léptünk fel köztetek, tiértetek. 66 Követőink lettetek, és az Úr követői. A sok nehézség ellenére is a Szentlélek örömével fogadtátok az igét, 77 úgyhogy Makedóniában és Achájában minden hívő példaképévé lettetek. 88 Tőletek terjedt el ugyanis az Úr igéje, nemcsak Makedóniában és Achájában, Istenbe vetett hitetek mindenüvé eljutott, úgyhogy nem is szükséges róla beszélnünk. 99 Hiszen az emberek maguk beszélnek róla, hogyan jutottunk el hozzátok, s hogyan tértetek a bálványoktól Istenhez, hogy az élő és igaz Istennek szolgáljatok, 1010 s hogy várjátok a mennyből a halálból föltámasztott Fiát: Jézust, aki megment minket az eljövendő haragtól.
Az apostol kapcsolata a tesszalonikai hívekkel
Föllépése Tesszalonikában.
211 Magatok is tudjátok, testvérek, hogy megjelenésünk köztetek nem volt eredménytelen. 22 Előzőleg ugyan, mint tudjátok, Filippiben szenvedés és bántalom ért, de Istenünkben bízva a sok nehézség közt is mertük hirdetni Isten evangéliumát. 33 Igehirdetésünk ugyanis nem megtévesztő vagy hamis szándékból ered, és csalással sem jár, hanem úgy beszélünk, mint akiket Isten alkalmasnak ítélt, hogy rájuk bízza az evangélium hirdetését. 44 Nem is keressük emberek tetszését, hanem Istenét, aki szívünket vizsgálja. 55 Amint tudjátok, a hízelgő beszéd soha nem volt szokásunk, s a kapzsi szándékra sem kerestünk ürügyet. Isten a tanúnk rá! 66 Emberi elismerést nem kerestünk, sem a tieteket, sem másokét. 77 Bár mint Krisztus apostolai érvényesíthettük volna tekintélyünket, mégis olyan gyöngédek voltunk hozzátok, mint az anya, aki dajkálja gyermekét. 88 Úgy vonzódtunk hozzátok, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. Ennyire megszerettünk titeket! 99 Emlékezhettek testvérek keserves munkánkra és fáradozásunkra. Éjjel-nappal dolgoztunk, hogy senkit se terheljünk közületek, s úgy hirdettük nektek Isten evangéliumát. 1010 Tanúk vagytok rá ti és az Isten, milyen szentül, becsületesen és kifogástalanul éltünk nálatok, akik a hitre tértetek. 1111 Azt is tudjátok, hogy mint az atya gyermekét, 1212 úgy intettünk, buzdítottunk sőt egyenként rábeszéltünk titeket hogy méltóan éljetek ahhoz az Istenhez, aki meghívott dicsőséges országába.
Az elért eredmény.
1313 Ezért szüntelenül hálát adunk Istennek, hogy az Isten tőlünk hallott igéjét nem emberi tanításként fogadtátok, hanem – amint valóban az – Isten igéjeként, amely bennetek, hívőkben munkálkodik. 1414 Ti, testvéreim, követői lettetek Isten júdeai egyházainak melyek Krisztus Jézusban élnek. Hiszen ugyanazt szenvedtétek el saját népetektől, mint azok a zsidóktól. 1515 Azok az Úr Jézust és a prófétákat is megölték, s minket is üldöztek. Ezért Istennek nem kedvesek, az embereknek pedig ellenségei. 1616 Utunkba állnak, hogy ne hirdethessük az igét a pogányok üdvösségére. Így betöltik mindenkor bűneik mértékét, és rájuk nehezedik (Isten) haragja teljes erejével.
A viszontlátás vágya.
1717 Testvéreim, mi egy időre ugyan külsőleg elváltunk tőletek, de szívünkben nem. Sőt még nagyobb vágyódással szeretnénk titeket szemtől szembe látni. 1818 Ezért el akartunk menni hozzátok, én Pál, ismételten is, de a sátán megakadályozott. 1919 Ki volna ugyanis a mi reményünk, örömünk és dicsekvésünk koronája Urunk Jézus (Krisztus) előtt eljövetele napján, ha nem ti? 2020 Hiszen ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk. 311 Ezért, mivel már nem bírtuk tovább, elhatároztuk, hogy egyedül maradunk Athénben, 22 és elküldtük hozzátok Timóteus testvérünket, Krisztus hirdetésében Isten szolgáját. 33 Erősítsen meg hitetekben és buzdítson, hogy senki meg ne tántorodjék a jelen szenvedések közt. Hiszen tudjátok, hogy ez a rendeltetésünk. 44 Amikor ugyanis még nálatok voltunk, előre megmondtuk, hogy megpróbáltatás vár ránk. 55 Tudjátok, hogy úgy is történt. Ezért, mivel már nem bírtam tovább, elküldtem hozzátok, hogy hírt halljak hitetekről: vajon nem vitt-e kísértésbe a kísértő, és fáradságunk nem veszett-e kárba?
Timóteus jó hírei.
66 Most azonban Timóteus visszatért tőletek és jó hírt hozott hitetekről, szeretetetekről, s arról, hogy szívesen emlékeztek ránk, sőt látni vágytok minket, mint ahogy mi is titeket. 77 Ezért minden baj és szenvedés közt is megvigasztalt a ti hitetek, testvérek, 88 s most az a gondolat éltet minket, hogy ti szilárdan álltok az Úrban. 99 Hogyan is róhatnók le hálánkat Istennek azért a nagy örömért, amellyel miattatok örvendünk Isten előtt? 1010 Éjjel-nappal buzgón imádkozunk, hogy szemtől szembe láthassunk titeket és pótolhassuk hitetek hiányait. 1111 Isten, a mi Atyánk, Urunk Jézus (Krisztus) vezesse hozzátok utunkat! 1212 Titeket pedig gyarapítson és gazdagítson az Úr a szeretetben, egymás és mindenki iránt, mint ahogy mi is szeretünk titeket. 1313 Tegye állhatatossá szíveteket, hogy feddhetetlen szentségben állhassatok Istenünk és Atyánk elé, amikor Urunk Jézus eljön összes szentjeivel. (Amen.)
Intések és tanítások
Istennek tetsző élet.
411 Egyébként, testvérek, kérünk és intünk titeket az Úr Jézusban: amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző életet élnetek, úgy is éljetek, hogy egyre előbbre haladjatok. 22 Hiszen tudjátok, hogy az Úr Jézus nevében milyen utasításokat adtunk nektek. Isten akarata ugyanis az, hogy szentekké legyetek. 33 Tartózkodjatok a paráznaságtól. 44 Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen feleségével, 55 s ne szenvedélyes érzékiségben, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent. 66 Senki üzletkötésben meg ne károsítsa és meg ne csalja testvérét, mert az Úr megtorolja mindezt, amint már előbb megmondtuk és szentül állítottuk. 77 Hiszen az Úr nem bűnös életre hívott minket, hanem szentségre. 88 Aki tehát ezeket megveti, nem embert vet meg, hanem az Istent, aki ránk árasztotta Szentlelkét.
Felebaráti szeretet.
99 A testvéri szeretetről nem szükséges írnom nektek, hiszen Isten maga oktatott ki, hogy szeressétek egymást. 1010 Sőt gyakoroljátok is egész Makedóniában minden testvér iránt. Ám arra kérünk testvérek, hogy gyarapodjatok is benne. 1111 Igyekezzetek békében élni, törődjetek a magatok dolgával, dolgozzatok saját kezetekkel, amint meghagytuk nektek. 1212 Viselkedjetek tisztességesen a kívülállókkal szemben és ne szoruljatok rá senkire.
Az elhunytak sorsa.
1313 Nem akarjuk testvérek, hogy az elhunytak felől tájékozatlanok legyetek, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs reményük. 1414 Ha Jézus, mint ahogy hisszük, meghalt és föltámadt, akkor Isten azokat is, akik Jézusban hunytak el, vele együtt föltámasztja. 1515 Az Úr tanítása alapján ugyanis ezt mondjuk nektek: mi élők, akik az Úr eljöveteléig megmaradunk, nem előzzük meg az elhunytakat. 1616 A parancsszóra, a főangyal kiáltására, Isten harsonazengésére az Úr maga száll le a mennyből, s először a Krisztusban elhunytak támadnak fel. 1717 Azután mi élők, akik megmaradtunk, a felhőkön velük együtt elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így mindenkor az Úrral leszünk. 1818 Vigasztaljátok tehát egymást ezzel a tanítással.