Siratóének Izrael főembereiről.
19 Te meg mondj siratóéneket Izrael főembereiről! Ezt mondd: Mi volt anyád? Nőstényoroszlán az oroszlánok között. Oroszlánkölykök között tanyázott és fölnevelte kicsinyeit. Fölnevelte az egyik kölykét, és az fiatal oroszlánná fejlődött, megtanult zsákmányt szerezni és felfalta az embereket. A népek összefogtak ellene, s megfogták a barlangjában. Karikát tettek az orrába, és Egyiptom földjére vitték. Amikor látta, hogy amit várt, meghiúsult és reménye szétfoszlott, fogott egy másikat a kölykei közül, s fiatal oroszlánná nevelte. Ez jött-ment az oroszlánok között, fiatal oroszlánná fejlődött, megtanult zsákmányt szerezni és felfalta az embereket. Lerombolta palotáikat, elpusztította városaikat. Az ország és lakói megborzadtak iszonyú bömbölésétől. A körülötte élő népek csapdát állítottak neki, kivetették rá hálójukat és megfogták barlangjában. Karikával az orrában ketrecbe tették, és elvitték Babilon királyához, egy erődbe zárták, hogy többé ne lehessen hallani bömbölését Izrael hegyein. Anyád hasonló volt a víz partjára ültetett szőlőhöz, termékeny és dús lombozata volt a bőséges víztől. Erős ágat hozott, amely kormánypálcává lett. Felnövekedett és a felhőkig ért, megcsodálták nagyságát és dús lombozatát. Aztán kitépték és a földre vetették, a keleti szél kiszárította gyümölcseit, és tönkrement. Erős hajtása elszáradt, és megemésztette a tűz. Akkor a sivatagba ültették, száraz és kietlen földbe. Tűz csapott ki hajtásából és megemésztette gyümölcsét. Nincs többé erős hajtása, kormánypálcája. Siratóének ez, siratóénekké vált.Izrael hűtlenségének története.
20 A 7. esztendőben, az ötödik hónapban, a hónap tizedik napján eljöttek néhányan Izrael vénei közül, hogy megkérdezzék az Urat, és leültek elém. Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, szólj Izrael véneihez. Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Vajon azért jöttetek, hogy megkérdezzetek? Amint igaz, hogy élek, nem hagyom, hogy megkérdezzetek – mondja az Úr, az Isten. Ítéletet tartasz fölöttük? Ítélkezel fölöttük, emberfia? Tárd eléjük atyáik iszonyatos bűneit, és így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Azon a napon, amelyen kiválasztottam Izraelt, s Jákob nemzetsége felé kinyújtottam a kezem, a tudtukra adtam Egyiptom földjén, kezemet esküre emelve, ezekkel a szavakkal: Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. Ezen a napon fölemeltem a kezem és megesküdtem, hogy kivezetem őket Egyiptom földjéről, és elvezérelem őket arra a tejjel-mézzel folyó földre, amelyet kiválasztottam számukra, s amely minden más országnál szebb. Így szóltam hozzájuk: Vessétek el azokat a szörnyeket, amelyeken kinek-kinek a szeme csügg, és ne szennyezzétek be magatokat Egyiptom bálványaival. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek! Ám ők fellázadtak ellenem és nem akartak rám hallgatni. Senki sem vetette el azokat a szörnyeket, amelyeken csüggött, és nem hagyták el Egyiptom bálványait. Erre azt gondoltam, rájuk zúdítom haragomat és kitöltöm rajtuk bosszúmat Egyiptom földjén. De tekintettel voltam a nevemre, s mégsem tettem így, nehogy gyalázat érje a népek előtt, amelyek közt voltak, mert hiszen kijelentettem, hogy kivezetem népemet Egyiptom földjéről, a szemük láttára. Ezért kihoztam őket Egyiptom földjéről, és a pusztába vezettem őket. Törvényeket adtam nekik, és tudtukra adtam parancsaimat, amelyeket meg kell tartania annak, aki élni akar. Nekik adtam szombatjaimat is, hogy jelül szolgáljanak köztem és köztük, s megtudják, hogy én, az Úr megszentelem őket. Izrael háza fellázadt ellenem a pusztában, nem igazodtak törvényeimhez, elvetették parancsaimat, amelyeket meg kell tartania annak, aki élni akar, és folyvást megszegték szombatjaimat. Azt gondoltam, rájuk zúdítom haragomat a pusztában, és kiirtom őket. De tekintettel voltam nevemre s nem tettem így, nehogy gyalázat érje a népek előtt, amelyeknek a szeme láttára kivezettem őket. De fölemeltem ellenük a kezemet a pusztában, s megesküdtem, hogy nem vezérelem el őket a nekik szánt tejjel-mézzel folyó földre, amely minden más országnál szebb. Elvetették parancsaimat, nem igazodtak törvényeimhez, megszegték szombatjaimat, mert szívük bálványaikon csüggött. De szemem irgalommal nézett rájuk, lemondtam róla, hogy elpusztítsam őket, és nem irtottam ki őket a pusztában. Így szóltam fiaikhoz a pusztában: Ne kövessétek atyáitok életmódját, ne tartsátok meg szokásaikat, ne szennyezzétek be magatokat bálványaikkal. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek! Igazodjatok törvényeimhez, tartsátok szem előtt parancsaimat és teljesítsétek őket. Szenteljétek meg szombatjaimat, hogy jelül szolgáljanak köztem és köztetek, s így megtudják, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek. De a fiaik is fellázadtak ellenem, s nem igazodtak törvényeimhez, nem tartották szem előtt és nem teljesítették parancsaimat, amelyeket meg kell tartania annak, aki élni akar, s megszegték szombatjaimat. Azt gondoltam, rájuk zúdítom haragomat és kitöltöm rajtuk bosszúmat a pusztában. De visszavontam kezemet, tekintettel voltam nevemre, s nem tettem így, nehogy gyalázat érje a népek előtt, amelyeknek a szeme láttára kivezettem őket. Még egyszer esküre emeltem kezemet ellenük a pusztában, hogy szétszórom őket a népek közé, és szétszélesztem őket az országokba. Mert nem tartották meg parancsaimat, elvetették törvényeimet, megszegték szombatjaimat, és szemük apáik bálványain csüggött. Ezért olyan parancsokat adtam nekik, amelyek nem voltak jók, olyan szokásokat, amelyek nem tartanak életben. Beszennyeztem őket áldozati ajándékaikkal: tűzbe küldték elsőszülötteiket, hogy így megbüntessem őket és megtudják: én vagyok az Úr. Ezért emberfia, szólj Izrael házához! Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Még azzal is gyaláztak atyáitok, hogy hűtlenek voltak hozzám. Amikor elvezettem őket arra a földre, amelyre fölemelt kézzel megesküdtem, hogy nekik adom, ahol csak megláttak egy kiemelkedő dombot, vagy bármilyen zöldellő fát, bemutatták áldozataikat és felajánlották adományaikat, amelyek engem haragra ingereltek, elégették illatszereiket és kiöntötték italáldozatukat. Akkor így szóltam hozzájuk: Miféle magaslat, ahová mentek? Ezért nevezik mind a mai napig Bamának. Mondd meg ezért Izrael házának: Ezt mondja az Úr, az Isten: Atyáitok útjain járva beszennyezitek magatokat, amikor paráználkodtok bálványaikkal, amikor áldozatot mutattok be, s amikor tűzbe külditek gyermekeiteket; beszennyezitek magatokat bálványaitokkal mind a mai napig. Én meg hagyjam, hogy Izrael háza megkérdezzen? Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten –, nem hagyom, hogy megkérdezzetek. Nem válik valóra, amit az eszetekben forgattok, amikor azt mondjátok: „Olyanok leszünk, mint a népek, mint az idegen országok törzsei: fának és kőnek szolgálunk.” Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten –, erős kézzel, kinyújtott karral és kiáradó haraggal én uralkodom majd fölöttetek. Kivezetlek benneteket a népek közül, és összegyűjtelek az idegen nemzetek közül, ahova szétszóródtatok, erős kézzel, kinyújtott karral és kiáradó haraggal. S elvezetlek benneteket a népek pusztaságába, és ott szemtől szemben ítéletet tartok. Amint ítéletet tartottam atyáitok fölött Egyiptom földjének pusztájában, úgy ítélkezem majd fölöttetek is – mondja az Úr, az Isten. Botom alatt kell majd elvonulnotok, és csak keveset vezetek vissza belőletek. Kiválasztom közületek a lázadókat, akik fellázadtak ellenem, kivezetem őket abból az országból, ahol laknak, de Izrael földjére nem lépnek be – akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. Ti meg, Izrael háza – mondja az Úr, az Isten –, menjen csak ki-ki, és szolgáljon a bálványainak, de aztán – esküszöm – rám fogtok hallgatni, és nem szentségtelenítitek meg többé szent nevemet ajándékaitokkal és bálványaitokkal. Mert szent hegyemen, Izrael magas hegyén – mondja az Úr, az Isten –, ott szolgáljon nekem Izrael egész háza, mindenki, aki csak abban az országban él. Ott majd szívesen veszem és elfogadom ajándékaitokat, legjava adományotokat és mind, amit csak nekem szenteltek. Mint kellemes illatot, úgy fogadlak majd benneteket, amikor kivezérellek a népek közül, összegyűjtelek a nemzetek közül, ahová szétszóródtatok, és rajtatok mutatom meg, hogy szent vagyok a népek szeme láttára. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mert visszavezetlek benneteket Izrael földjére, arra a földre, amelyre fölemelt kézzel megesküdtem, hogy atyáitoknak adom. Ott majd visszagondoltok útjaitokra és gonosz tetteitekre, amelyekkel beszennyeztétek magatokat, és undorodtok magatoktól a sok gonoszság miatt, amit elkövettetek. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor majd nevem iránti tiszteletből, és nem gonosz útjaitok és romlott életmódotok szerint bánok veletek, Izrael háza – mondja az Úr, az Isten.Az Úr kardja.
21 Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, fordítsd arcodat dél felé, beszélj déli irányban, jövendölj a Negeb vidékének erdeje ellen! Mondd a Negeb erdejének: Halld az Úr szavát! Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézd, tüzet gyújtok benned, s az megemészt minden zöldellő és minden száraz fát. Az emésztő tüzet nem lehet megfékezni, úgyhogy minden képmás elég benne déltől északig. Minden ember meglátja majd, hogy én, az Úr gyújtottam meg, és nem lehet eloltani. Erre azt mondtam: Jaj, Uram, Istenem, azt mondják rólam: „Ez mindig rejtélyeket mond nekünk.” Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: Emberfia, fordítsd arcodat Jeruzsálem ellen, beszélj a szentély ellen, és jövendölj Izrael földje ellen! Így beszélj Izrael földjéhez: Ezt mondja az Úr: Nézd, ellened fordulok, kirántom hüvelyéből kardomat, és elpusztítom benned az igazat és a bűnöst. Mivel igazat és bűnöst egyaránt el akarok benned pusztítani, azért minden ember ellen kijön hüvelyéből kardom, déltől északig. S minden ember megtudja, hogy én, az Úr rántottam ki a kardot hüvelyéből, úgyhogy többé nem tér oda vissza. Te meg, emberfia, sóhajts megtört szívvel! Sóhajts keserűséggel telve a szemük láttára! Ha megkérdezik tőled: „Miért sóhajtozol?” – akkor ezt feleld: „Egy hír miatt, amely ha ideér, minden szív elalél, minden kéz elerőtlenedik, minden lélek elcsügged, s minden térd szétfolyik, mint a víz. Igen, ez mind elérkezik és valóra válik – mondja az Úr, az Isten.” Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, jövendölj! Így beszélj: Ezt mondja az Úr. Mondd: A kard, a kard ki van élesítve és meg van fenve. A nagy öldöklésre van kiélesítve, hogy villogjon, azért… Azért adták oda kifényesíteni, hogy megragadják. Jól kifényesítették és megfenték a kardot, hogy az öldöklő kezébe adják. Kiálts és jajgass, emberfia, mert népemnek van szánva, Izrael főembereinek: kardélre kerülnek, népemmel együtt. Üss a combodra, mert a próbatétel közel van, és a semmibe vett jogar nem lesz többé – mondja az Úr, az Isten. Te meg, emberfia, jövendölj, és csapd össze a kezed! Kétszer akkora legyen a kard, legyen háromszor nagyobb az öldöklés kardja, az öldöklés nagy kardja, amely körös-körül rémületet kelt. Remegtesse meg a szívet és szedjen tömérdek áldozatot! Minden kapuba kardot tettem, hogy villámokat szórjon és éles legyen az öldöklésre. Hátra, jobbra, balra, előre. Mert én is összecsapom a kezemet és kitöltöm haragomat. Én, az Úr mondtam ezt.Babilon királya az útkereszteződésnél.
Az Úr szózatot intézett hozzám: Te meg, emberfia, jelölj ki két utat, hogy eljöjjön rajtuk Babilon királyának kardja. Mindkettő ugyanabból az országból induljon ki. Készíts útjelzőt a városba vezető út elejére. Jelöld meg a kardnak az utat Ammon fiainak Rabbatja felé és Júda felé, Jeruzsálem vára ellen. Babilon királya megáll az elágazásnál, a két út elején, hogy jóslatot kérjen: rázza a nyilakat, megkérdezi a teráfokat, szemügyre veszi a májat. Jobbjában a sors Jeruzsálemre esett, hogy állítson fel faltörő kosokat, nyissa meg a száját, adjon parancsot az öldöklésre, törjön ki csatakiáltásban, állítson faltörő kosokat a kapuk ellen, hányjon sáncot, s építsen falat. Az ő szemükben ez csak hamis jövendölés – hiszen szent esküik vannak –, de ő emlékezteti őket bűnükre, és elfogja őket. Azért ezt mondja az Úr, az Isten. Mivel felidéztétek bűneiteket, minden tettetekben kinyilvánítottátok vétkeiteket, ezek ellenetek tanúskodnak, azért kézre kerültök. Neked meg, Izraelnek méltatlan és gonosz fejedelme, akinek elérkezik a napja az utolsó bűntett idején, ezt mondja az Úr, az Isten: Vedd le fejedről a pántot, tedd le koronádat! Ami van, az nem marad meg. Ami alacsony, az fölemelkedik, ami magas, az alacsonnyá lesz. Rommá, rommá, rommá teszem, és nem is lesz többé, amíg csak el nem jön az, akit megillet az ítélet, és át nem adom neki.Ammon büntetése.
Te meg, emberfia, jövendölj: Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Beszélj Ammon fiai ellen és gyalázkodásuk ellen: A kard, a kard ki van vonva, hogy öldököljön, ki van fenve, hogy pusztítson és villogjon, hogy míg hamis látomásaid lesznek és hazugságokat jövendölnek neked, addig az a gonosz istentelenek nyakára kerüljön, akiknek elérkezik napjuk utolsó gonosz tettük elkövetésével. Térj vissza hüvelyedbe! Ez az a hely, ahol teremtettél, ez születésed helye, itt ítélkezem fölötted. Rád zúdítom haragomat, felszítom ellened indulatomat, vad emberek kezébe adlak, akik mesterei a pusztításnak. Tűz martaléka leszel, véred kiomlik az országban, emléked elenyészik – én, az Úr mondtam ezt.Jeruzsálem bűne.
22 Az Úr szózatot intézett hozzám: Hát te, emberfia, te nem mondasz ítéletet? Nem mondasz ítéletet a vér városára? Tárd elé minden iszonyatos bűnét! Így beszélj: Ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj e városnak, amely vért ont magában, úgyhogy elérkezik az órája; bálványokat állít földjére, és beszennyezi magát. A vérrel, amelyet kiontottál, bűnt követtél el, a bálványokkal, amelyeket állítottál, beszennyezted magad, siettetted napjaidat és elérkeztél éveid végéhez. Ezért gyalázat tárgyává teszlek a népek számára, nevetség tárgya leszel az egész földnek. Akik közel és akik távol vannak tőled, kigúnyolnak, te becstelen s csupa zavargásból álló város. Lám, Izrael főemberei azon vannak – a maguk kénye-kedvére –, hogy vért ontsanak. Megvetik benned az apát és az anyát, erőszakot követnek el az idegennel, elnyomják az özvegyet és az árvát. Szent dolgaimat megveted, és szombatjaimat megszeged. Rágalmazó emberek vannak benned, akik vért ontanak. Olyanok vannak benned, akik a hegyeken esznek és gyalázatos dolgokat művelnek. Fölfedik benned apjuk szemérmét, erőszakot követnek el az asszonnyal tisztulása idején. Az egyik meggyalázza benned szomszédja feleségét, a másik azzal szennyezi be magát, hogy megbecsteleníti menyét, ismét más erőszakot követ el nővérén, saját apja lányán. Megvesztegetésül ajándékot fogadnak el benned, hogy vért ontsanak, uzsorakamatot és ráadást fogadsz el, erőszakkal kifosztod embertársadat, rólam pedig elfeledkezel – mondja az Úr, az Isten. Nos, összecsapom kezemet a jogtalan haszon miatt, amelyre szert tettél, és a benned kiontott vér miatt. Képes lesz a szíved, hogy ellenálljon, erős lesz a kezed azon a napon, amelyet rád hozok? Én, az Úr mondtam ezt, és végbe is viszem. Szétszórlak a népek közé, szétszélesztelek a népek közé, elsöpröm a tisztátalanságot, amely benned van. Szégyent vallok miattad a népek előtt, te pedig megtudod, hogy én vagyok az Úr. Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, Izrael tisztátalan fém lett számomra. Mindnyájan réz, ón, vas, ólom az olvasztókemencében – tisztátalan fémmé váltak. Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Mivel mindnyájan tisztátalan fémmé váltatok, azért Jeruzsálembe gyűjtelek össze titeket. Amint összegyűjtik az olvasztókemencébe az ezüstöt, rezet, vasat, ólmot, ónt, és tüzet gyújtanak alá, hogy megolvassza az egészet, ugyanúgy én is összegyűjtelek benneteket haragomban és indulatomban, és megolvasztalak titeket. Összegyűjtelek titeket, és fölszítom ellenetek haragomat, hadd olvadjatok meg benne. Amint megolvad az ezüst az olvasztókemencében, ugyanúgy megolvadtok ti is, és megtudjátok, hogy én, az Úr zúdítottam rátok haragomat. Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, mondd meg neki: Olyan ország vagy, amely sem esőt, sem záport nem fogad be a harag napján. Főemberei olyanok benne, mint az ordító oroszlán, amely széttépi zsákmányát. Felfalják az embereket, elrabolják az értékeket és kincseket, és megsokasítják az özvegyek számát. Papjai megsértették törvényemet, megszentségtelenítették szentélyemet, nem tettek különbséget a szent és a nem szent között, nem magyarázták meg, mi a különbség a tiszta és tisztátalan között, elfordították szemüket szombatjaimról, és csak gyalázat ért köztük. A főemberek olyanok benne, mint a farkas, amely széttépi zsákmányát, vért ontanak, romlásba döntik az embereket, csak hogy elrabolhassák javaikat. Prófétái hamis látomásokkal és hazug jövendölésekkel takargatták a vétkeket. Így beszéltek: Ezt mondja az Úr, az Isten, noha az Úr nem szólt. Az ország népe megsokszorozta az erőszakot és a rablást, elnyomta a szegényt és a szűkölködőt, jogtalanul erőszakoskodott az idegennel. Kerestem köztük olyan embert, aki falat építene, és odaállna a résbe elém az országért, nehogy elpusztítsam, de nem találtam. Akkor rájuk zúdítottam haragomat, megemésztettem őket haragom tüzével. Tetteik visszaszálltak fejükre – mondja az Úr, az Isten.Előző nap Olvasási terv Következő nap