Az öv jelképe.
13 Így szólt hozzám az Úr: „Menj, és vásárolj magadnak egy lenövet és kösd a derekadra! De vízbe ne mártsd.” Erre az Úr parancsa szerint megvettem az övet, s a derekamra kötöttem. Majd másodszor is szólt hozzám az Úr: „Vedd az övet, amelyet vásároltál és a derekadon viselsz. Kelj útra, és menj el az Eufráteszhez, és rejtsd el ott egy sziklahasadékban!” El is mentem és elrejtettem az Eufrátesz közelében, úgy, amint az Úr parancsolta. Hosszú idő elteltével újra szólt hozzám az Úr: „Kelj föl, menj el az Eufráteszhez és hozd el onnan az övet, amelyről megparancsoltam neked, hogy rejtsd ott el.” Elmentem hát az Eufráteszhez, kiástam és kivettem az övet arról a helyről, ahová annak idején elrejtettem. Az öv rothadt volt s teljesen hasznavehetetlen. Akkor az Úr ezeket a szavakat intézte hozzám: „Ezt mondja az Úr: Így fogom megrothasztani Júda és Jeruzsálem mérhetetlen kevélységét. Ez a gonosz nép, amely nem akar szavamra hallgatni, hanem saját szívének gonoszságát követve idegen isteneknek szegődik nyomába, hogy szolgáljon nekik és imádja őket, olyan lesz, mint ez az öv: teljesen hasznavehetetlen. Mert ahogy az öv az ember derekához simul, úgy csatoltam én is magamhoz Júda egész házát – mondja az Úr –, hogy népemmé, dicsőségemmé, dicséretemmé és hírnevemmé legyenek. De ők nem hallgattak rám.”Az összetört boroskorsók.
Mondd meg ennek a népnek: „Minden korsót borral töltenek meg.” És ha erre azt válaszolják: „Azt hiszed, nem tudjuk, hogy minden korsót borral töltenek meg?” – így felelj nekik: „Ezt mondja az Úr: Nos, én részegséggel töltöm meg ennek az országnak minden lakóját: a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat és a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját. És az egyiket a másikhoz ütöm apát és fiát egyaránt – mondja az Úr. Nem kegyelmezek, nem könyörülök, és irgalom nem tart vissza, hogy el ne pusztítsam őket.”A Júdára váró fogság
Hallgassatok ide, figyeljetek; s tegyétek félre a gőgöt, mert az Úr beszél! Dicsőítsétek meg az Urat, a ti Isteneteket, mielőtt sötétséget támasztana, és lábatok megbotlanék a homályba borult hegyeken. A világosságra vártok, de sötét éjszakára fogja változtatni, sűrű homályra fordítja. Ha nem hallgattok intő szómra, titokban sírok majd gőgötök miatt, és szememből patakzik a könny, mert az Úr nyája fogságba kerül.A Jojachinnak szóló fenyegetés
Mondd meg a királynak és az anyakirálynénak: Alázkodjatok meg, és üljetek veszteg, mert lehullott fejetekről dicsőséges koronátok! A Negeb városait már körülzárták, és nincs, aki megnyissa őket. Egész Júda fogságba kerül, fogságba jut mindenestül.Figyelmeztetés a bűnbánattól idegenkedő Jeruzsálemhez
Emeld föl tekinteted, Jeruzsálem, és nézd, mint közelednek észak felől! Hol van a nyáj, amelyet egykor rád bíztak, a nyáj, amellyel valamikor dicsekedtél? Mit szólsz majd, ha hódítóként megszállnak azok, akikről azt hitted, hogy a barátaid? Nem tör rád majd a fájdalom, mint a szülni készülő asszonyra? Lehet, hogy azt kérded szívedben: „De miért is történt ez velem?” Mérhetetlen gonoszságod miatt húzták le rólad a ruhát, azért bántalmaztak. Megváltoztathatja-e bőrét a szerecsen, vagy a párduc a tarka szőrét? És ti, vajon tudtok-e ti még jót tenni, amikor már úgy hozzászoktatok a rosszhoz? Szétszórlak benneteket, mint a pozdorját, amelyet felkavar a puszta szele. Ez lesz a sorsod és hűtlenséged bére; s ezt mind én küldöm rád – mondja az Úr. Mert megfeledkeztél rólam, és a hazugságba vetetted bizalmadat, azért lerántom rólad a ruhát egészen az arcodig, és láthatóvá válik gyalázatod: házasságtöréseid, buja nyihogásod, és undok kicsapongásod. A dombokon is, a mezőkön is láttam utálatosságaidat. Jaj neked, Jeruzsálem, hogy nem tudsz megtisztulni! Meddig mehet ez még így tovább?A nagy szárazság
14 Ezt mondta az Úr Jeremiásnak nagy szárazság alkalmával: Gyászba borult Júda, bánkódnak városai: leroskadnak a földre. Jeruzsálemből kiáltás hallatszik. A főemberek vízért küldik szolgáikat; de amikor odaérnek a ciszternákhoz, nem találnak vizet, így üres korsókkal térnek vissza. A mező nem hoz többé termést, mert nem esik eső a földre. Szégyenükben a szántóvetők befödik fejüket. Még a szarvasünő is, ha megellik, otthagyja borját a mezőn, mert nem talál füvet. A vadszamarak is ott állnak a kopár magaslatokon, és levegőért kapkodnak, mint a sakálok; szemük eleped, mert nincs mit legelniük. Ha vétkeink ellenünk tanúskodnak is, te azért, Uram, tégy jót velünk a nevedért! Bizony, hűtlenségünknek se szeri, se száma, vétkeztünk ellened. Uram, Izrael reménysége, és szabadítója a nyomorúság idején: Miért vagy olyan e földön, mint valami jövevény, mint az utas, aki csak éjjeli szállásra tér be? Miért vagy olyan, mint akit megbénít a félelem, és mint az olyan ember, aki nem tud segíteni? Hiszen itt élsz, közöttünk, Uram, a te nevedet viseljük. Ne hagyj el hát minket! Ezt mondja az Úr erről a népről: Hogy szeretnek ezek ide-oda futkározni! Nem tudják visszafogni a lábukat. De nem is kedveli őket az Úr, sőt számon tartja gonoszságaikat és megtorolja vétkeiket. Azt is mondta nekem az Úr: „Ne könyörögj ezért a népért és jólétéért! Még ha böjtölnek is, nem hallgatom meg esdeklésüket; ha égő és ételáldozatokat mutatnak is be, nem szeretem ezt a népet. Inkább karddal, éhínséggel és dögvésszel pusztítom el őket.” „Ó, Uram, Istenem – válaszoltam –, hiszen maguk a próféták mondják nekik: Nem láttok kardot, sem éhínség nem jön rátok, sőt állandó békességet adok nektek ezen a helyen.” Erre az Úr így szólt hozzám: „Hazugságot prófétálnak nevemben a próféták, nem küldtem őket, nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást, üres hiábavalóságot és maguk kitalálta csalárdságot jövendölnek nektek. Ezért azt mondja az Úr: Azok a próféták, akik az én nevemben prófétálnak, bár nem küldtem őket, és azt mondják, hogy kard és éhínség nem jön erre az országra, kard és éhínség által vesznek el az ilyen próféták. Azok meg, akiknek jövendöltek, ott hevernek majd szétszórva Jeruzsálem utcáin, az éhség és a kard áldozataiként. Nem lesz senki, aki eltemesse őket, sem feleségeiket, sem fiaikat és lányaikat. Így zúdítom rájuk gonoszságaikat.” Ezt a szózatot intézd hozzájuk: Szememből patakzik a könny, éjjel-nappal, folyton-folyvást. Mert nagy baj érte népem leányát, végzetes csapás. Ha kimegyek a mezőre, ott hevernek, akik a kard élén hulltak el; ha visszatérek a városba, azokat látom, akik az éhségtől epedtek el. Még a papok és a próféták is úgy bolyonganak az országban, mintha eszüket vesztették volna. Hát teljesen elvetetted Júdát, és a lelked egészen megutálta Siont? Miért vertél úgy meg minket, hogy számunkra már nincsen gyógyulás? Úgy vártuk a békét, s nem jött semmi jó; a gyógyulás idejét, s lám, itt a rettegés! Uram, elismerjük gonoszságainkat, és atyáink vétkeit is: Bizony, vétkeztünk ellened. De a nevedért ne vess el minket, s ne hagyd, hogy gyalázat érje dicsőséged trónját. Emlékezz meg rólunk, s ne bontsd fel velünk kötött szövetségedet. Van-e a pogányok bálványai közt, aki esőt ad? És az egek maguktól zúdíthatnak-e záport? Ugye, te viszed ezt, Uram, végbe mind? Istenünk, te vagy a reménységünk, mert csak te tehetsz ilyet. 15 Ezt mondta nekem az Úr: Még ha Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem szívlelném ezt a népet. Űzd el őket színem elől, el velük! És ha azt kérdik tőled: „Hová menjünk?” – ezt feleld nekik: Ezt mondja az Úr: Akit halálra szántam, az meghal; akit kardélre szántam, kard élén hullik el; akit éhhalálra szántam, éhhalált hal; és akit fogságra szántam, fogságba kerül. Négyféleképpen sújtok le rájuk – mondja az Úr: karddal, hogy megölje őket; kutyákkal, hogy széttépjék őket; az ég madaraival és a mező vadjaival, hogy felfalják és elpusztítsák őket. Iszonyattá teszem őket a föld minden országa számára Manassze miatt, Hiszkijának, Júda királyának fia miatt, azért, amit Jeruzsálemben végbevitt.Háború okozta nyomorúság
Ugyan ki szán meg téged, Jeruzsálem, és ki vigasztal meg? Ki áll meg az úton, hogy megkérdezze: Hogy megy a sorod? Te magad vetettél el – mondja az Úr –, hátat fordítottál nekem! Ezért nyújtottam ki kezemet elpusztításodra, belefáradtam, hogy mindig csak könyörüljek. Szórólapáttal kiszórtam őket az ország kapuin át. Megfosztom gyermekeitől népemet, lesújtok rájuk, mert nem akarják elhagyni gonosz útjaikat. Özvegyeik számosabbak, mint a tenger fövenye; az ifjú harcosok anyjára rászabadítom a pusztítót déli időben, szorongást és rettegést hozok rájuk, váratlanul. Még aki hét fiút szült, az is ellankad, és kileheli lelkét. Még nappal van, de az ő napja már lehanyatlik, szégyen és csúfság lesz az osztályrésze. És akik még megmaradnak közülük, azokat is kiszolgáltatom ellenségeik kardjának – ezt mondja az Úr.Jeremiás újabb meghívása
Jaj nekem, anyám, miért is szültél? Hogy a perlekedés és ellentmondás embere legyek az egész ország számára? Nem vagyok hitelező, nekem sem kölcsönzött senki, mégis mindenki átkoz. Hát nem tettem meg mindent, Uram, a szolgálatodban? És nem jártam közben nálad még ellenségeimért is, szorongatásuk és nyomorúságuk idején? Te tudod, hogy így tettem. Eltörheti-e az ember a vasat, az északi vasat és a rezet? „Gazdagságodat és kincseidet prédára bocsátom, ingyen. Így fizetek meg minden bűnödért egész országodban. Ellenségeid rabszolgájává teszlek olyan országban, amelyet nem is ismersz. Mert haragom fellángolt, mint a tűz, és égni fog fölöttetek.” Emlékezz meg rólam, Uram és nézz le rám; állj bosszút értem üldözőimen! Késleltesd haragodat, s ne engedd, hogy elsodorjon; vedd tekintetbe, hogy érted szenvedek gyalázatot. Ha szavaid elém kerültek, csak úgy nyeltem őket; kedvem telt szavadban és öröme szívemnek. Mert a te nevedet viselem, Uram, Seregek Istene! Nem leltem benne örömöm, hogy a vigadozók körében üljek; súlyos kezed terhe alatt egyedül ültem, mert méltatlankodással töltöttél el. Miért nem szűnik meg fájdalmam, és a sebem miért nem akar meggyógyulni? Bizony olyan lettél számomra, mint a csalóka patak, amelynek vizére nem lehet számítani. Erre így válaszolt az Úr: Ha visszatérsz hozzám, visszafogadlak szolgálatomba; és ha csak nemes dolgokról szólsz, mellőzve mind, ami megvetni való, akkor mintegy szájammá teszlek. Nekik kell hozzád térniük, te ne térj hozzájuk! Erős ércfallá teszlek ez előtt a nép előtt. Harcolni fognak ellened, de nem győznek le, mert veled vagyok, hogy megmentselek és megszabadítsalak, – mondja az Úr. Kiszabadítalak a gonosztevők kezéből, és kimentelek a hatalmasok markából.Jeremiás élete mint jel.
16 Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: Ne végy magadnak feleséget, és ne legyenek fiaid és lányaid ezen a helyen. Mert ezt mondja az Úr a fiakról és a lányokról, akik ezen a helyen születnek, és az anyákról, akik szülik, meg az apákról, akik nemzik őket ezen a földön: Nyomorúságos halállal halnak majd meg; senki sem siratja meg és el sem temetik őket; olyanok lesznek, mint a föld színén szétszórt ganéj; kard és éhínség által vesznek el, s holttestük az ég madarainak és a mező vadjainak lesz a martalékuk. Majd így folytatta szózatát az Úr: Ne menj be olyan házba, ahol gyászolnak; se sírni ne menj be, se részvétedet kifejezni. Mert elvettem ettől a néptől a békességet – mondja az Úr –, megvontam tőlük az irgalmat és a könyörületet. Meghal apraja-nagyja ennek az országnak, és nem lesz részük sem temetésben, sem siratásban. Senki nem vagdossa meg magát értük, sem a haját nem nyírja le. A gyászolónak nem tör senki kenyeret, hogy megvigasztalja halottjáért; a vigasztalás poharát sem nyújtják neki apjáért és anyjáért. De a víg lakoma házába se menj be, hogy ott leülj, egyél és igyál. Mert azt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Íme, elhallgattatom ezen a helyen a szemetek láttára, és még a ti napjaitokban az öröm szavát és a vidámság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát. Ha majd ezt mind tudtára adod ennek a népnek, és megkérdezik: „Miért határozta el az Úr ellenünk ezt a veszedelmet? Mi a mi bűnünk? Miféle vétekkel vétkeztünk az Úr, a mi Istenünk ellen?” – akkor majd ezt mondd nekik: „Azért történt ez, mert már atyáitok elhagytak engem – mondja az Úr –, más istenekhez szegődtek, nekik szolgáltak és őket imádták. Engem pedig elhagytak és nem tartották meg törvényeimet. Ti pedig még atyáitoknál is nagyobb gonoszságot műveltetek. Hiszen mindegyiketek megátalkodott, gonosz szíve szándékát követi, és nem hallgat rám. Ezért kivetlek benneteket erről a földről olyan országba, amelyet sem ti, sem atyáitok nem ismertek; ott majd szolgálhattok éjjel-nappal az idegen isteneknek, mert többé nem könyörülök meg rajtatok.”A szétszórt Izrael hazatérése.
Igen, jönnek napok, amikor nem mondják többé: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki kivezette Izrael fiait Egyiptom földjéről”, hanem: „Amint igaz, hogy él az Úr, aki kivezette Izrael fiait észak földjéről és azokból az országokból, ahová szétszórta őket.” Mert visszahozom őket erre a földre, amelyet atyáiknak adtam.Ellenséges betörés meghirdetése.
Íme, sok halászt küldök – mondja az Úr –, hogy kihalásszák őket; aztán sok vadászt küldök, hogy felhajtsák őket minden hegyen és minden dombon, egészen a kősziklák barlangjaiig. Mert szemmel tartom minden útjukat, nincsenek elrejtve előlem, és jól ismerem a vétkeiket. Kétszeresen fizetek meg nekik gonoszságaikért és bűneikért, mert utálatosságaik megfertőzték országomat, és örökségemet megtöltötték undokságaikkal.A nemzetek megtérése
Uram, én erőm és erősségem, menedékem a nyomorúság napján! Eljönnek hozzád a nemzetek a föld végső határairól és így szólnak: Csupa hazugság volt atyáink örökrésze; mihaszna bálványok, közülük egy sem tud segíteni. Alkothat-e magának isteneket az ember? Ha igen, akkor bizony nem istenek. Ezért most megismertetem velük, ezúttal megmutatom nekik a kezemet és a hatalmamat. Így megtudják majd, hogy az én nevem: az Úr.Előző nap Olvasási terv Következő nap