2811 Megmenekülve megtudtuk, hogy a szigetet Máltának hívják. 22 A bennszülöttek igen emberségesen bántak velünk. Tüzet raktak, s a szakadó eső és a hideg elől mindnyájunkat odahívtak. 33 Pál összeszedett egy csomó rőzsét, de amikor a tűzre dobta, a melegtől egy vipera mászott elő, s a kezébe harapott. 44 Amikor a bennszülöttek meglátták, hogy az állat a kezén lóg, így szóltak egymáshoz: „Ez az ember egész biztos gyilkos! Kimenekült ugyan a tengerből, de az igazságosság azonban nem hagyja életben.” 55 Ő azonban lerázta az állatot a tűzbe, és semmi baja nem történt. 66 Várták, hogy felpuffad vagy hirtelen összeesik és meghal. Jó ideig vártak, de mert semmi baja sem esett, megváltoztatták nézetüket, s azt mondták, hogy isten.
Pál máltai működése.
77 Ezen a vidéken feküdtek a sziget első emberének, Publiusznak a birtokai. Házába fogadott minket, és három napig vendégül látott. 88 Publiusz apja láztól és vérhastól gyötörten ágyban feküdt. Pál bement hozzá, imádkozott, rátette kezét és meggyógyította. 99 Erre a többi beteg is odasereglett a szigetről, és gyógyulást talált. 1010 Így nagy tiszteletben álltunk, és amikor hajóra szálltunk, elláttak minden szükségessel.
A hajóút Rómába.
1111 Három hónap múlva továbbindultunk egy alexandriai hajón, amely a szigeten telelt, és amelynek a Dioszkurok voltak a jelvénye. 1212 Szirakuzába érve három napig ott vesztegeltünk. 1313 Onnét a part mellett hajózva eljutottunk Régiumba. Mivel másnap déli szél fújt, a következő nap Puteoliba futottunk be. 1414 Itt testvéreket találtunk, s kérésüknek engedve egy hétig ott maradtunk, aztán Róma felé vettük az irányt. 1515 A testvérek, mihelyt hírt hallottak rólunk, elénk siettek egészen a Forum Appii és a Tres Tabernae tájáig. Amikor Pál meglátta őket, hálát adott az Istennek, és bizalommal telt el.
Pál Rómában.
1616 Amikor megérkeztünk Rómába, Pál engedélyt kapott, hogy saját szállást vegyen egy katona őrizete alatt. 1717 Három nap múlva magához kérette a tekintélyesebb zsidókat. Amikor összejöttek, beszélt hozzájuk: „Testvérek! Semmit sem vétettem a nép vagy atyáink szokásai ellen, mégis megkötöztek Jeruzsálemben, és a rómaiak kezére adtak. 1818 Ezek kivizsgálták ügyemet, s szabadon akartak engedni, mert semmi okot nem találtak, amiért halálra ítéljenek. 1919 A zsidók azonban tiltakoztak, így kénytelen voltam a császárhoz föllebbezni, de nem azért, mintha népemet akarnám vádolni. 2020 Azért kérettelek ide, hogy lássalak benneteket, és szóljak hozzátok. Ezt a bilincset Izrael reménysége miatt rakták rám.” 2121 Azok kijelentették: „Sem levelet nem kaptunk felőled Júdeából, sem idevetődő testvér nem hozott hírt vagy mondott rosszat rólad. 2222 Tőled szeretnénk hallani, hogy milyen felfogást vallasz. Csak azt tudjuk erről a felekezetről, hogy mindenütt ellenzésre talál.” 2323 Megállapodtak vele egy napban, s igen sokan elmentek hozzá a szállására. Reggeltől estig meggyőző erővel bizonyította nekik az Isten országát, és igyekezett őket Mózes törvénye és a próféták alapján megnyerni Jézusnak. 2424 Némelyek hittek szavainak, mások nem hittek. 2525 Mivel egymás közt nem értettek egyet, szétoszlottak. Pál csak ezt mondta nekik: „Jól beszélt a Szentlélek Izajás próféta által atyáitokhoz, 2626 amikor ezt mondta: Menj el ahhoz a néphez és mondd: Hallván halljátok, de nem értitek, nézvén nézitek, de nem látjátok, 2727 mert megkérgesedett ennek a népnek a szíve. Fülükre nagyot hallanak, szemüket behunyják, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel, és megtérjenek, hogy meggyógyítsam őket. 2828 Tudjátok hát meg, hogy Isten üdvössége a pogányoknak jut majd osztályrészül. Ők meghallgatják.” 3030 Két álló esztendeig ott maradt bérbe vett szállásán, s fogadott mindenkit, aki csak fölkereste. 3131 Hirdette az Isten országát, és bátran és akadálytalanul tanított Urunkról, Jézus Krisztusról.
111 Pál és Timóteus, Krisztus Jézus szolgái a Filippiben élő összes szentnek Krisztus Jézusban, az elöljárókkal és a diakónusokkal együtt. 22 Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és Urunktól, Jézus Krisztustól! 33 Valahányszor rátok gondolok, hálát adok Istenemnek, 44 és mindig, minden imádságomban örömmel emlékezem meg rólatok mindnyájatokról, 55 mert az első naptól mindmáig részt vállaltatok (Krisztus) evangéliumának hirdetésében. 66 Bízom is benne, hogy aki megkezdte bennetek a jót, Krisztus Jézus napjára be is fejezi. 77 Méltányos is, hogy így gondolkodjam rólatok, mindnyájatokról, mert szívembe zártalak titeket, hiszen ti osztoztok kegyelmemben, akár bilincsekben vagyok, akár az evangéliumot védelmezem és bizonyítom. 88 Isten a tanúm, mennyire vágyakozom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetében. 99 Könyörgök is azért, hogy szeretetetek egyre jobban gyarapodjon a helyes ismeretekben és a teljes tapasztalatban, 1010 hogy el tudjátok dönteni, mi a helyes. Akkor tiszták és feddhetetlenek lesztek Krisztus napjára, 1111 s bővelkedni fogtok az igaz élet gyümölcsében, amelyet Jézus Krisztus szerzett, Isten dicsőségére és tiszteletére.
A nehézségek növelik az apostol bizalmát.
1212 Beszámolok róla, testvérek, hogy helyzetem inkább javára vált az evangéliumnak. 1313 Az egész prétoriumban és a többiek körében is köztudomású lett, hogy bilincseimet Krisztusért viselem. 1414 Azok közül, akik az Úrban testvéreim, sokan fölbuzdulnak bilincseimen, és egyre bátrabban terjesztik az Isten szavát. 1515 Némelyek ugyan féltékenységből és vetélkedésből, mások azonban jó szándékkal hirdetik Krisztust. 1616 Ezek szeretetből, mert tudják, hogy küldetésem az evangélium védelmére szól, 1717 amazok viszont vetélkedésből, és nem tiszta szándékkal hirdetik Krisztust, abban a hiszemben, hogy bilincseimben keserűséget okoznak nekem. 1818 De mit számít ez? Csak Krisztust hirdessék bármi módon, akár érdekből, akár tiszta szándékkal, örülök és a jövőben is örülni fogok neki. 1919 Tudom ugyanis, hogy ez – hála imádságtoknak és Jézus Krisztus Lelke segítségének – üdvösségemre válik. 2020 Bizakodom és reménykedem, hogy semmiben sem vallok szégyent, sőt nyíltan megmondom, hogy Krisztus, mint mindig, most is megdicsőül testemben, akkor is, ha élek, akkor is, ha meghalok. 2121 Hiszen számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség. 2222 Ha meg tovább kell élnem, az gyümölcsöző munkát jelent. Nem tudom tehát, mit válasszak. 2323 Mind a kettő vonz: Szeretnék elköltözni, hogy Krisztussal egyesüljek, mert ez mindennél jobb volna. 2424 De hogy értetek életben maradjak, arra nagyobb szükség van. 2525 Ebben a meggyőződésben biztosra veszem, hogy megmaradok, sőt előhaladásotokra és hitből fakadó örömötökre maradok meg, mindnyájatok javára. 2626 Így még több okotok lesz arra, hogy dicsőségtek Krisztus Jézusban növekedjék a javamra, ha újra elmegyek hozzátok. 2727 Éljetek hát Krisztus evangéliumához méltóan. Így akár elmegyek és látlak titeket, akár távol maradok, azt hallhatom rólatok, hogy egy lélekkel helytálltok, egy szívvel munkálkodtok az evangéliumi hitért, s az ellenfelektől egyáltalán nem ijedtek meg. 2828 Ez lesz számukra a kárhozatnak, számotokra meg az üdvösségnek Istentől adott bizonyítéka. 2929 Nektek az a kegyelem jutott, hogy ne csak higgyetek Krisztusban, hanem szenvedjetek is érte. 3030 Hiszen ugyanazt a harcot kell megvívnotok, amit nálam láttatok, és amiről most hallotok.
Krisztus példája.
211 Ha ér valamit a Krisztusban adott buzdítás, a szeretetből fakadó intelem, a lelki közösség, a bensőség és együttérzés, 22 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy egyetértetek, ugyanúgy szerettek és egy lélekként ugyanarra törekedtek. 33 Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú dicsőségvágyból! Inkább mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak. 44 Senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is. 55 Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. 66 Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, 77 hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. 88 Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 99 Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, 1010 hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, 1111 s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr. 1212 Kedveseim, ti mindig engedelmesek voltatok, félve-remegve munkáljátok hát üdvösségeteket, nemcsak amikor köztetek vagyok, hanem sokkal inkább most, hogy távol kell lennem. 1313 Hiszen Isten maga ébreszti bennetek a szándékot, s hajtja végre a tettet tetszésének megfelelően. 1414 Zúgolódás és huzavona nélkül tegyetek meg mindent, 1515 hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben. 1616 Ragaszkodjatok az életet tápláló tanításhoz, hogy Krisztus Jézus napján dicsőségemre váljatok. Akkor nem futottam hiába, és nem fáradtam fölöslegesen. 1717 Sőt, ha hitetek szent szolgálatáért áldozatként véremet ontják is, örülök, együtt örülök mindnyájatokkal. 1818 Örüljetek hát ti is, örüljetek velem!
Munkatársainak ajánlása.
1919 Remélem Urunk Jézusban, hogy nemsokára elküldhetem Timóteust, és megnyugodhatom, hallva hogylétetekről. 2020 Nincs senkim ugyanis, aki annyira hozzám hasonló lelkületű volna, s oly őszintén szívén viselné ügyeteket. 2121 A többiek mind a maguk javát keresik, nem Krisztus Jézusét. 2222 Róla azonban tudjátok, mennyire megbízható, hiszen, mint a gyermek apja mellett, úgy szolgált mellettem az evangélium ügyében. 2323 Remélem tehát, hogy elküldhetem, mihelyt megtudom, hogyan áll az ügyem. 2424 Sőt bízom az Úrban, hogy nemsokára magam is indulhatok hozzátok. 2525 Addig is szükségesnek tartom, hogy visszaküldjem hozzátok Epafroditusz testvéremet, munka és küzdőtársamat, akit ti küldtetek, hogy szükségemben szolgálatomra legyen. 2626 Nagyon vágyott már utánatok, és nyugtalankodott, hogy betegségéről értesültetek. 2727 Valóban halálos beteg volt, de Isten megkönyörült rajta. Nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy bánatra bánat ne érjen. 2828 Igyekszem hamarosan útnak indítani, hogy viszontlátva újra örüljetek neki, s nekem se kelljen szomorkodnom. 2929 Fogadjátok nagy örömmel az Úrban, és becsüljétek meg az ilyen embert. 3030 Hiszen Krisztus ügyéért került közel a halálhoz, az életét kockáztatta, hogy a nekem tett szolgálattal pótolja, amit ti nem tehettek.
2525 Az emberfélelem kelepcét állít fel, de aki az Úrban bízik, védelmet lel. 2626 Sokan keresik az uralkodó kegyét, de a férfi igaza az Úrtól származik. 2727 Az igazak szemében utálat tárgya a gonosz, a gonosz meg irtózik a tisztességestől.