1711 Áthaladva Amfipoliszon és Apollónián Tesszalonikába értek, ahol a zsidóknak volt zsinagógájuk. 22 Pál szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton beszélt nekik az Írásokról. 33 Azt fejtegette és tanította, hogy a Messiásnak szenvednie kellett, és föl kellett támadnia a halálból: „Ez a Messiás az a Jézus, akit én hirdetek nektek.” 44 Néhányan hittek közülük, ezek Pálhoz meg Sziláshoz csatlakoztak egy sereg göröggel és jópár előkelő asszonnyal együtt. 55 Ám a zsidók irigységükben összeszedték a börtöntöltelék népséget, és csődületet támasztva felizgatták a várost. Felvonultak Jázon háza elé, és megkísérelték, hogy a nép elé vezessék őket. 66 De nem találták meg őket, ezért Jázont néhány testvérrel együtt a városi elöljárók elé hurcolták, s közben ezt kiabálták: 77 „Azok a világfelforgatók itt is megjelentek, és Jázon szállást adott nekik. Szembeszállnak a császár parancsaival, hangoztatták, hogy más a király, Jézus.” 88 Meg is tévesztették ezzel a népet és az elöljárókat, úgyhogy hallgattak rájuk. 99 Előbb biztosítékot kértek Jázontól és a többiektől, s csak akkor bocsátották őket szabadon.
Pál Bereában.
1010 A testvérek Pált és Szilást azonnal, még akkor éjszaka útnak indították Bereába. Mihelyt megérkeztek, elmentek a zsidók zsinagógájába. 1111 Ezek már nemesebb lelkűek voltak, mint a tesszalonikaiak. A tanítást igen készségesen fogadták, naponta forgatták az Írásokat, hogy csakugyan úgy van-e. 1212 Sokan megtértek közülük, és az előkelő görög asszonyok és férfiak közül is igen sokan. 1313 Amint a tesszalonikai zsidók megtudták, hogy Pál Bereában hirdeti az Isten szavát, elmentek, és ott is felizgatták a tömeget, és nyugtalanságot szítottak. 1414 A testvérek Pált nyomban elkísérték egészen a tengerig, de Szilás és Timóteus ott maradtak. 1515 Pált kísérői egészen Athénbe vezették. Mielőtt visszafordultak volna, azt az utasítást kapták tőle Szilás és Timóteus számára, hogy minél előbb menjenek utána.
Pál Athénban.
1616 Míg Athénban várt rájuk, Pálnak megrendült a lelke a bálványokkal tele város láttán. 1717 A zsinagógában beszélt a zsidókhoz és az istenfélőkhöz, de a téren is mindennap azokhoz, akiket épp ott talált. 1818 Néhány epikureus és sztoikus bölcselő vitatkozni kezdett vele. Mások megjegyezték: „Mit akarhat ez a szószátyár mondani?” Vagy: „Úgy látszik, idegen isteneket hirdet.” Tudniillik Jézust és a feltámadást hirdette nekik. 1919 Erre az Areopáguszra vitték s megkérdezték: „Megtudhatnánk, mi az az új tanítás, amit hirdetsz? 2020 Mert valami szokatlant hirdetsz. Tudni akarjuk hát, hogy mi az.” 2121 Az athéniak meg az ott tartózkodó idegenek semmi mással nem töltötték az időt, csak azzal, hogy újdonságot mondjanak vagy halljanak.
Pál beszéde az Areopáguszon.
2222 Pál az Areopágusz közepére állt és elkezdett beszélni: „Athéni férfiak! Látom, hogy minden szempontból igen vallásosak vagytok. 2323 Amint szétnéztem és megtekintettem szentélyeiteket, ráakadtam egy oltárra, amelyen az a felírás állt: Az ismeretlen istennek. Nos, én azt hirdetem nektek, akit ti ismeretlenül tiszteltek. 2424 A világot s a benne találhatókat teremtő Isten nem lakik emberi kéz emelte templomokban, hiszen ő az ég és föld Ura. 2525 Nem kívánja emberi kéz gondoskodását, mintha szüksége volna valamire, hisz ő ad mindennek életet, levegőt és mindent. 2626 Ő telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg ittlakásuk idejét és határát. 2727 S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktől sem. 2828 Mert benne élünk, mozgunk és vagyunk, ahogy költőitek is mondják: „Mi is az ő nemzetségéből valók vagyunk.” 2929 Ha tehát az Isten fiai vagyunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy az istenség aranyhoz, ezüsthöz, kőhöz vagy a művészet, az emberi elme valamilyen alkotásához hasonló. 3030 Az Isten eddig szemet hunyt a tudatlanság kora felett, de most tudomására hozza az embereknek, hogy mindenütt meg kell térnie mindenkinek. 3131 Mert kiválasztott egy napot, s ezen igazságos ítéletet ül a világ fölött egy arra rendelt férfi által, aki mellett mindenki előtt tanúbizonyságot tett azzal, hogy feltámasztotta a halálból.” 3232 A halottak feltámadásának hallatára néhányan kigúnyolták, mások meg azt mondták: „Majd még meghallgatunk máskor is erről.” 3333 Pál erre eltávozott körükből. 3434 Néhányan azért csatlakoztak hozzá, köztük Areopagita Dénes és egy Damarisz nevű asszony, és még mások is.
1511 Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek. Elfogadtátok, és szilárdan kitartotok benne. 22 Általa elnyeritek az üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek. Másként hiába lettetek volna hívővé. 33 Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt bűneinkért, az Írások szerint, 44 eltemették és harmadnap feltámadt, az Írások szerint. 55 Megjelent Péternek, majd a tizenkettőnek. 66 Később egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek közül a legtöbben még élnek, néhányan azonban már meghaltak. 77 Azután Jakabnak jelent meg, majd az összes apostolnak. 88 Utánuk pedig, mint egy elvetéltnek, megjelent nekem is. 99 Én ugyanis az utolsó vagyok az apostolok közt, s arra sem méltó, hogy apostolnak hívjanak, hiszen üldöztem az Isten egyházát. 1010 De Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok, s rám árasztott kegyelme nem maradt bennem hatástalan. Többet dolgoztam mindegyiküknél, igaz ugyan, hogy nem én, hanem az Isten kegyelme, amely velem van. 1111 Mindegy tehát, hogy én vagy ők: ugyanazt hirdetjük, s így lettetek hívővé. 1212 Ha tehát hirdetjük, hogy Krisztus feltámadt a halálból, hogyan állíthatják némelyek közületek, hogy nincs feltámadás? 1313 Ha nincs feltámadás, akkor Krisztus sem támadt fel. 1414 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, nincs értelme a mi tanításunknak, s nincs értelme a ti hiteteknek sem. 1515 Ráadásul még Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert Istenről azt tanúsítjuk, hogy Krisztust feltámasztotta, holott nem támasztotta fel, ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel. 1616 Ha ugyanis a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel. 1717 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek, mert még mindig bűneitekben vagytok. 1818 Sőt azok is elvesztek, akik Krisztusban haltak meg. 1919 Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk. 2020 De Krisztus feltámadt a halálból elsőként a halottak közül. 2121 Mivel egy ember idézte elő a halált, a halottak is egy ember révén támadnak fel. 2222 Amint ugyanis Ádámban mindenki meghal, úgy Krisztusban mindenki életre is kel. 2323 Mindenki, amikor sorra kerül: először Krisztus, majd az ő eljövetelekor mindnyájan, akik Krisztushoz tartoznak. 2424 Azután következik a vég, amikor is (Krisztus) átadja az Istennek, az Atyának az uralmat, miután minden felsőbbséget, hatalmat és erőt megsemmisített. 2525 Addig kell ugyanis uralkodnia, amíg ellenségeit mind lába alá nem veti. 2626 Utolsó ellenségként a halál semmisül meg, hiszen „mindent lába alá vetett”. 2727 Amikor arról van szó, hogy minden alá van neki vetve, természetesen kivétel az, aki mindent alávetett neki. 2828 S ha majd minden alá lesz neki vetve, maga a Fiú is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben. 2929 Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük? 3030 Miért tesszük ki mi is magunkat szüntelenül veszélynek? 3131 Mindennap készen vagyok meghalni, hiszen büszkeségem vagytok, testvérek, Urunkban, Jézus Krisztusban. 3232 Mit használ nekem, hogy Efezusban – emberi módon szólva – vadállatokkal küzdöttem? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor „együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk”. 3333 Ne hagyjátok magatokat félrevezetni! A gonosz beszéd megrontja a jó erkölcsöt. 3434 Legyetek józanok, és ne vétkezzetek! Némelyek ugyanis nem ismerik az Istent. Azért mondom ezt, hogy szégyelljétek magatokat.
A feltámadt test tulajdonságai.
3535 De – kérdezhetné valaki – hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jönnek majd elő? 3636 Ostoba! Amit elvetsz, nem hajt csírát, hacsak el nem rothad. 3737 Amit elvetsz, még nem növény, az csak azután fejlődik, hanem puszta mag, például búzaszem vagy más egyéb. 3838 Isten testet ad neki tetszése szerint, minden magnak neki megfelelő testet. 3939 Nem minden test egyforma, hanem más az emberé, más az állaté, más a madáré, más a halé. 4040 S van égi test meg földi test, de másként ragyog az égi, másként a földi. 4141 Más a Nap ragyogása, más a Hold fényessége, más a csillagok tündöklése, sőt az egyik csillag fénye is különbözik a másikétól. 4242 Ilyen a halottak feltámadása is. Romlásra vetik el – romlatlannak támad föl. 4343 Dicstelenül vetik el – dicsőségben támad föl. Erőtlenségben vetik el – erőben támad föl. 4444 Érzéki testet vetnek el – szellemi test támad föl. Ha van érzéki test, van szellemi is. 4545 Ahogy az Írás mondja: „Ádám, az első ember élő lénnyé lett”, az utolsó Ádám pedig éltető lélekké. 4646 De nem a szellemi az első, hanem az érzéki, aztán következik a szellemi. 4747 Az első ember földből való, földi; a második ember a mennyből való. 4848 Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, s amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is. 4949 Ezért ahogy a földi ember képét hordoztuk, a mennyeinek a képét is fogjuk hordozni.
A végső állapot.
5050 Azt még hozzáfűzöm, testvérek, hogy a test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság a romolhatatlanságot. 5151 Nos, titkot közlök veletek: Nem halunk ugyan meg mindnyájan, de mindnyájan elváltozunk, hirtelenül, 5252 egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra. Amikor az megszólal, a halottak feltámadnak a romlatlanságra, mi pedig elváltozunk. 5353 Ennek a romlandó testnek fel kell öltenie a romlatlanságot, ennek a halandónak a halhatatlanságot. 5454 Amikor a romlandó magára ölti a romlatlanságot, a halandó a halhatatlanságot, akkor teljesedik az Írás szava: A győzelem elnyelte a halált. 5555 Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod? 5656 A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény. 5757 De legyen hála Istennek, mert ő győzelemre segít minket, Jézus Krisztus, a mi Urunk által. 5858 Legyetek tehát állhatatosak és kitartók, szeretett testvéreim! Tegyetek mindig minél többet az Úr ügyéért, hiszen tudjátok, hogy az Úr ügyében való fáradozástok nem hiábavaló.
1616 A hatalmas nagy az elnyomásban, de az okossága kicsi, (mégis,) aki utálja az igaztalan pénzt, soká él. 1717 Az az ember, akit kiontott embervér terhe nyom, a sírjáig menekül. Ne támogasd! 1818 Aki bűntelenül él, üdvöt talál, aki hamis útra lép, egyszer csak elesik.