511 Egy Ananiás nevű ember feleségével, Szafirával együtt eladta az egyik földjét. 22 Az árából felesége tudtával egy részt megtartott magának, s csak egy másik részt vitt el, és tett oda az apostolok lába elé. 33 Péter azonban így szólt hozzá: „Ananiás, hogy csábíthatta el szívedet a sátán, hogy be akard csapni a Szentlelket, és a föld árának egy részét félretedd?” 44 Hát nem a tied maradhatott volna, ha meg akartad tartani? Vagy ha eladtad, nem rendelkezhettél szabadon az árával? Miért vetemedtél ilyesmire? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek!” 55 E szavak hallatára Ananiás összeesett és meghalt. Nagy félelem fogott el mindenkit, aki csak hallotta. 66 A fiatalabb emberek meg fölálltak, betakarták, elvitték és eltemették. 77 Mintegy három óra múlva felesége is eljött, mit sem tudva a történtekről. 88 Péter megkérdezte: „Mondd csak, valóban ennyiért adtátok el a földet?” „Igen, ennyiért” – válaszolta. 99 Péter folytatta: „Mire való volt egymás közt megegyeznetek, hogy próbára teszitek az Úr Lelkét? Látod, akik férjedet eltemették, már az ajtónál vannak, hogy tégedet is kivigyenek.” 1010 Az asszony azon nyomban a lábához rogyott és meghalt. Amikor a fiatalok beléptek, már holtan találták. Kivitték és a férje mellé temették. 1111 Nagy félelem vett erőt az egész egyházon és mindenkin, aki csak hallott a dologról.
Az apostolok működése Jeruzsálemben.
1212 Az apostolok keze sok jelet és csodát művelt a nép között. 1313 Mindnyájan egy emberként voltak a Salamon-csarnokban. Mások közül senki sem mert közéjük elegyedni, de a nép magasztalta őket. 1414 A hívők – férfiak és nők – egyre nagyobb számban csatlakoztak az Úrhoz. 1515 Még a betegeket is kivitték az utcára, hordágyra fektették őket, hogy ha Péter arra megy, legalább az árnyéka érje egyiket-másikat. 1616 Sőt még a Jeruzsálemhez közel eső városok népe is odajött, hozták a betegeket, a tisztátalan szellemektől gyötörteket, s ezek mind meggyógyultak.
Az apostolok a főtanács előtt.
1717 A főpap és akik vele tartottak, vagyis a szadduceusok pártja, féltékenységükben fölléptek ellenük. 1818 Elfogatták az apostolokat, és nyilvános börtönbe vetették őket. 1919 De az Úr angyala éjszaka kinyitotta a börtön ajtaját, kivezette őket, s így szólt hozzájuk: 2020 „Menjetek, álljatok ki a templomban a nép elé, s hirdessétek ennek az életnek az igazságait!” 2121 Megfogadták e szavakat, hajnalban bementek a templomba és tanítottak. Amikor megérkezett a főpap és kísérete, egybehívták a főtanácsot és Izrael fiainak összes véneit, és üzentek a börtönbe, hogy vezessék őket elő. 2222 Amikor a szolgák elmentek, nem találták őket a börtönben. Visszatértek hát, és 2323 jelentették: „A börtönt gondosan bezárva találtuk, az őrök is ott álltak az ajtók előtt, de amikor benyitottunk, odabenn senkit sem találtunk.” 2424 A templomőrség parancsnoka és a főpapok e hír hallatára nem tudták elképzelni, mi történhetett. 2525 Egyszer csak beállított valaki, és jelentette nekik: „Azok a férfiak, akiket börtönbe vetettetek, a templomban vannak, és tanítják a népet.” 2626 Ekkor a parancsnok elment a szolgákkal, és elővezette őket. Erőszakot nem alkalmaztak, mert féltek, hogy a nép kövekkel támad rájuk. 2727 Elővezették hát, és a főtanács elé állították őket. A főpap kérdőre vonta őket: 2828 „Szigorúan megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok abban a névben, és lám, egész Jeruzsálem tele van tanításotokkal. Ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.” 2929 Péter és az apostolok így válaszoltak: „Inkább kell engedelmeskedni Istennek, mint az embereknek. 3030 Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit keresztfára feszítve megöltetek. 3131 Isten jobbjára emelte, fejedelemmé és Megváltóvá, hogy megtérítse Izraelt, és megbocsássa bűneit. 3232 Mi ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk, és a Szentlélek is, akit az Isten megadott azoknak, akik engedelmeskednek neki.” 3333 Ennek hallatára haragra gerjedtek, és meg akarták őket ölni.
Gamáliel beszéde.
3434 De felállt a főtanácsban egy Gamáliel nevű farizeus, aki az egész nép előtt tiszteletben állt, s törvénytudó volt. Egy kis időre kiküldte az embereket, majd beszédet intézett a többiekhez: 3535 „Izraelita férfiak! – szólt hozzájuk. – Fontoljátok meg jól, mit akartok ezekkel az emberekkel tenni! 3636 Mert nemrégiben föllépett Teudás, sokra tartotta magát, és vagy négyszáz férfi mellé szegődött. De megölték, azokat pedig, akik hittek benne, szétszórták és megsemmisítették. 3737 Utána a népszámlálás idején a galileai Júdás állt elő, és megnyerte magának a népet. Ő is elpusztult, és akik követték, azok szétszóródtak. 3838 Ezért most azt mondom nektek, hagyjátok békén ezeket az embereket, és engedjétek őket szabadon. Ha ez az elgondolás vagy mozgalom emberektől származik, magától felbomlik. 3939 De ha Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket, és úgy látszana, mintha Istennel szállnátok szembe.” Elfogadták érvelését. 4040 Behívatták az apostolokat, megvesszőztették őket, aztán rájuk parancsoltak, hogy Jézus nevében ne beszéljenek, és szabadon engedték őket. 4141 Boldogan távoztak a főtanácsból, mert méltók lettek rá, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek. 4242 Továbbra is mindennap tanítottak a templomban és a házakban, hirdették, hogy Jézus a Krisztus.
811 Nincs semmi elmarasztaló ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban élnek. 22 Hiszen a Lélek törvénye, ami a Krisztus Jézusban való élet folyománya, megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől. 33 Amire ugyanis a törvény nem volt képes, mert a test miatt erőtlenné vált, azt Isten véghezvitte: elküldte tulajdon fiát a bűn miatt a bűn testének hasonlóságában, hogy elítélje a testben levő bűnt, 44 és hogy a törvény beteljesedjék rajtunk, akik már nem a test, hanem a lélek szerint élünk. 55 Akik ugyanis test szerint élnek, azok a testiekre törekszenek, akik azonban a Lélek szerint, a lelkiekre törekszenek. 66 De a test kívánsága a halálba vezet, a Lélek vágyódása ellenben élet és béke. 77 A test vágya ellene mond Istennek, nem veti alá magát Isten törvényének, sőt nem is képes rá. 88 Ezért aki test szerint él, nem nyerheti el Isten tetszését. 99 De ti nem test, hanem Lélek szerint éltek, ha valóban Isten Lelke lakik bennetek. Akikben nem lakik Krisztus Lelke, azok nem az övéi. 1010 Ha Krisztus bennetek van, a test ugyan a bűn miatt halott, de a Lélek élet a megigazulás következtében. 1111 Ha pedig bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztus (Jézust) feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti bennetek lakó Lelke által. 1212 Így tehát, testvérek, nem vagyunk a testnek lekötelezve, hogy a test szerint éljünk. 1313 Mert ha test szerint éltek, biztosan meghaltok, de ha Lélekkel megölitek a test szerinti tetteket, élni fogtok. 1414 Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. 1515 Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el, általa kiáltjuk: Abba, Atya! 1616 A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk. 1717 Ha pedig gyermekei, akkor örökösei is: Istennek örökösei, Krisztusnak társörökösei. Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. 1818 De ennek az életnek a szenvedései véleményem szerint nem mérhetők az eljövendő dicsőséghez, amely majd megnyilvánul rajtunk.
A keresztény remény bizonyossága.
1919 Maga a természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. 2020 A természet ugyanis mulandóságnak van alávetve, nem mert akarja, hanem amiatt, aki abban a reményben vetette alá, 2121 hogy a mulandóság szolgai állapotából majd felszabadul az Isten fiainak dicsőséges szabadságára. 2222 Tudjuk ugyanis, hogy az egész természet (együtt) sóhajtozik és vajúdik mindmáig. 2323 De nemcsak az, hanem mi magunk is, akik bensőnkben hordozzuk a Lélek zsengéjét, sóhajtozunk, és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását. 2424 Mert megváltásunk még reménybeli. Az a remény viszont, amit már teljesedni látunk, többé nem remény. Amit valaki lát, azt reméli? 2525 Ha tehát reméljük, amit nem látunk, várjuk állhatatosan. 2626 Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal. 2727 S ő, aki a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten tetszése szerint jár közben a szentekért. 2828 Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket. 2929 Akiket ugyanis eleve ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra, így lesz ő elsőszülött a sok testvér között. 3030 Akiket előre erre rendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat megigazulttá tette, akiket pedig megigazulttá tett, azokat meg is dicsőítette. 3131 Mire következtethetünk ebből? Ha Isten velünk, ki ellenünk? 3232 Aki saját Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért áldozatul adta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? 3333 Ki emel vádat Isten választottai ellen? Isten, aki a megigazulást adta? 3434 Ki ítél el? Krisztus Jézus, aki meghalt, sőt fel is támadt, és az Isten jobbján közbenjár értünk? 3535 Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? 3636 Amint meg van írva: Minket minden időben teérted irtanak, s vágójuhok módjára tartanak. 3737 De mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket. 3838 Biztos vagyok ugyanis benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, 3939 sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.
77 A legjobb mézet is lábbal tapossa a jóllakott, az éhes édesnek érzi a keserűt is. 88 Mint a kismadár, amely elrepült fészkéről, olyan a menekült távol otthonától. 99 (Amint) az olaj és tömjénfüst öröm a szívnek, a gyengéd barátság vigasz a léleknek.