111 Miután Macedóniai Fülöp fia, Sándor kivonult Chettimből, és legyőzte a perzsák és a médek királyát, Dáriust, helyette először Hellászon uralkodott királyként. 22 Sok hadjáratot vezetett, erődöket foglalt el és királyokat küldött halálba. 33 Egészen a föld határáig előrenyomult, és sok néptől szedett adót. Az egész föld elnémult előtte. Erre szíve elbizakodottá vált és gőggel telt el. 44 Hatalmas sereget gyűjtött, s uralomra tett szert országok, népek és fejedelmek fölött, úgyhogy sorra adófizetői lettek. 55 De aztán ágynak esett, s tudatára ébredt, hogy meg kell halnia. 66 Maga elé idézte legfőbb embereit, akik vele nőttek fel ifjúkoruktól fogva, és még életében felosztotta köztük birodalmát. 77 Sándor tizenkét esztendei uralkodás után meghalt. 88 Szolgái vették át az uralmat, ki-ki a maga részén. 99 Halála után mindannyian föltették a diadémot, s utánuk fiaik is, sok éven át. Rengeteg bajt hoztak a földre.
Antiochusz Epifanész és a hellenizmus behatolása Izraelbe.
1010 Istentelen sarj fakadt belőlük, Antiochusz Epifanész, Antiochusz királynak az egyik fia. Túsz volt Rómában, s a görög hatalom 137. esztendejében jutott uralomra. 1111 Azokban a napokban hitehagyottak támadtak Izraelben. Sokak fejét telebeszélték javaslatukkal: „Menjünk, és kössünk szövetséget a körülöttünk élő népekkel. Mert amióta elkülönültünk tőlük, rengeteg baj ér bennünket.” 1212 Ez a javaslat tetszésre talált. 1313 A népből néhányan készek voltak rá, hogy elmenjenek a királyhoz. Ez felhatalmazta őket, hogy pogány szokásokat vezessenek be. 1414 Pogány szokás szerint testgyakorló iskolát létesítettek Jeruzsálemben, újranövesztették előbőrüket, 1515 és elpártoltak a szent szövetségtől. Szövetségre léptek a pogányokkal, s arra adták magukat, hogy vétkezzenek.
Antiochusz Epifanész kifosztja a templomot és üldözi a törvényhez hű zsidókat.
1616 Amikor Antiochusz megszilárdította a birodalmat, arra gondolt, hogy Egyiptomra is kiterjeszti hatalmát, hogy így mindkét országon uralkodjék. 1717 Hatalmas sereggel, harci szekerekkel, elefántokkal és nagy hajóhaddal Egyiptomba vonult. 1818 Háborút indított Egyiptom királya, Ptolemeusz ellen. Ptolemeusz megfutamodott előle és elmenekült, de sokan áldozatul estek. 1919 Meghódította Egyiptom megerősített városait és kifosztotta Egyiptom földjét. 2020 Miután Egyiptomot leigázta, Antiochusz 143-ban visszatért és hatalmas sereggel Izrael és Jeruzsálem ellen vonult. 2121 Gőggel eltelve behatolt a szentélybe, elvitte az illatáldozat bemutatására szolgáló aranyoltárt, valamint a mécstartót az összes fölszereléssel együtt, 2222 továbbá az áldozati kenyér asztalát, az áldozati edényeket, tálakat, az aranyfüstölőket, a kárpitot, a koszorúkat és a templom homlokzatáról az aranydíszeket; mind leszedte őket. 2323 Elrabolta az aranyat, ezüstöt, valamint a drága fölszereléseket; elhurcolta a rejtett kincseket, amikre rátalált. 2424 Mindent összeszedett, és visszatért országába. De előbb vérfürdőt rendezett és fennhéjázó beszédeket tartott. 2525 Mély gyász borult Izraelre, minden tartományára. 2626 Siránkoztak a főemberek és a vének, a szüzek és az ifjak sorvadoztak, az asszonyok szépsége elenyészett. 2727 Aki vőlegény volt, mind gyászolt, s jajgatott szobájában ülve fájdalmában a menyasszony. 2828 Megremegett a föld a lakói miatt, Jákob egész háza szégyenbe öltözött. 2929 Két év elteltével a király a mizaiak vezérét küldte Júda városaiba. Nagy sereggel érkezett Jeruzsálembe. 3030 Álnok módon békét ígért nekik, úgyhogy hittek benne. De váratlanul meglepte a várost. Nagy csapást mért rá, és Izrael fiai közül sokakat lemészárolt. 3131 A várost kifosztotta, felgyújtotta, lerombolta a házakat és a várost körülvevő falakat. 3232 Az asszonyokat és a gyerekeket fogságba hurcolták, a nyájakat meg lefoglalták. 3333 Megerősítették Dávid városát magas és erős falakkal és hatalmas bástyákkal. 3434 Ezek várul szolgáltak nekik. Istentelen népet és hitehagyott embereket telepítettek beléjük; ezek befészkelték oda magukat. 3535 Fegyvereket és élelmet hordtak oda, és ott raktározták el a Jeruzsálemben összeszedett zsákmányt. Így (a bástyák) hatalmas csapdává lettek. 3636 A szentély számára leshellyé lettek, Izrael számára gonosz ellenséggé minden időre. 3737 A szentély körül ártatlan vért ontottak, megszentségtelenítették a szent helyet. 3838 Jeruzsálem lakói elmenekültek miattuk, így idegen népnek lett lakóhelye. Saját ivadékainak idegenné vált, gyermekeinek el kellett hagyniuk. 3939 Szentélye elhagyatott lett, mint a puszta, ünnepei gyászra fordultak. Szombatjai gyalázattá váltak, becsülete helyébe megvetés lépett. 4040 Mint egykor dicsősége, akkora volt a szégyene, nagysága szomorúságra változott. 4141 Akkor a király rendeletet bocsátott ki egész birodalmában: mindnyájan alkossanak egy népet, 4242 és hagyjanak fel szokásaikkal. A népek mind engedelmeskedtek a király parancsának. 4343 Sőt még Izrael fiai közül is soknak megtetszettek ezek a szertartások, így áldozatot mutattak be a bálványoknak és megszegték a szombatot. 4444 A király írásos utasításokat küldött Jeruzsálembe megbízottaival és Júda városaiba, hogy alkalmazkodjanak az idegen szokásokhoz, 4545 a templomban hagyjanak fel az égő, a véres és az italáldozattal, szegjék meg a szombatot és az ünnepeket, 4646 és szentségtelenítsék meg a szentélyt és a szent dolgokat. 4747 Ugyanakkor emeljenek oltárokat, templomokat és kápolnákat a bálványoknak, áldozzanak sertéseket és más tisztátalan állatokat, 4848 hagyják fiaikat körülmetéletlenül, és szennyezzék be magukat mindenféle tisztátalan és szörnyű dologgal. 4949 Felejtsék el a törvényt és tekintsék érvénytelennek a parancsokat. 5050 Annak, aki nem tett eleget a király parancsának, meg kellett halnia. 5151 Ilyen utasításokat adott az egész birodalomban, és felügyelőket rendelt minden nép fölé. Júda városainak megparancsolta – városról városra –, hogy mutassanak be áldozatot. 5252 A népből sokan csatlakoztak hozzájuk, mind, akik elpártoltak a törvénytől. Gonoszságot követtek el az országban, 5353 és arra kényszerítették Izraelt, hogy mindenféle zugba rejtőzzék. 5454 A 145. esztendő Kiszlév hónapjának tizenötödik napján a király az égőáldozat oltárán szörnyű undokságot épített, és Izrael helységeiben mindenféle oltárokat emeltek. 5555 A házak kapuiban és a tereken tömjént áldoztak. 5656 A törvénykönyveket, ha fölfedezték, széttépték és tűzbe vetették. 5757 Ha valakinél megtalálták a szövetség könyvét, vagy ha valaki szem előtt tartotta a törvényt, a királyi rendelet értelmében halálra ítélték. 5858 Ilyen rendelkezésekkel léptek fel Izrael ellen, mindazok ellen, akiket hónapról hónapra tetten értek a városokban. 5959 A hónap huszonötödik napján áldozatot mutattak be azon az oltáron, amely az égőáldozatok oltára helyén állt. 6060 Azokat az asszonyokat, akik körülmetéltették gyermekeiket, megölték a parancs szerint, 6161 gyermekeiket a nyakukba akasztották, ugyanúgy hozzátartozóikat, és azokat is halálba küldték, akik a körülmetélést végezték. 6262 De Izrael fiai közül sokan állhatatosak maradtak, és kitartottak amellett az elhatározásuk mellett, hogy semmi tisztátalant nem élveznek. 6363 Inkább meghalnak, semmint étellel tisztátalanná tegyék magukat és megszegjék a szent szövetséget. Így vállalták a halált. 6464 Súlyosan ránehezedett Izraelre a szörnyű harag.
111 Minden bölcsességnek az Úr a forrása, örök időkre otthon van az nála. 22 A tenger homokját, az eső cseppjeit s a letűnt idő napjait ki vehetné számba? 33 Az ég magasságát, a földnek szélességét, s a tenger mélységét ki tudná megmérni? 44 Minden más dolognál előbb teremtette a bölcsességet, öröktől fogva az okosságot. 66 A bölcsesség gyökere ki előtt tárul fel, avagy ki láthatott bele terveibe? 88 Csak egyetlen bölcs van, s roppant félelmetes, ahogy a trónján ül és onnan országol: 99 az Úr! Ő teremtette meg, látta, számba vette és kiárasztotta minden műveire. 1010 Bőkezűen juttat belőle minden testnek, ajándékul adja azoknak, akik őt szeretik.
Az Isten félelme
1111 Az Úrnak félelme tisztesség, dicsőség, csupa vidámság és ünnepi koszorú. 1212 Az Úrnak félelme üdíti a szívet, ujjongó örömet ad s hosszú életet. 1313 Jó véget ér, aki tiszteli az Urat, halálának napján irigykedve nézik. 1414 A bölcsesség kezdete az Úr félelme; már anyjuk méhében megkapják a hűek. 1515 Az emberi szívekben biztos alapra lelt, szilárdan fog állni utódaikban is. 1616 A bölcsesség telje az Úrnak félelme, gyümölcsei egészen megittasítanak. 1717 Megtölti házukat csupa drágasággal, szép alkotásaival a csűrjük megtelik. 1818 A legfőbb bölcsesség az Úrnak félelme: békét s egészséget teremt maga körül. 1919 Látta, megszámlálta: okosságot ad és érteni tudást, s dicsővé teszi, aki ragaszkodik hozzá. 2020 A bölcsesség gyökere az Úrnak félelme, az ágai pedig napok sokasága.
Türelem és önuralom
2222 Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya. 2323 A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része. 2424 Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja.
A bölcsesség és tisztesség
2525 A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás, a bűnös irtózik Isten félelmétől. 2626 Ha bölcs akarsz lenni, tartsd meg a parancsokat, akkor majd elhalmoz vele az Úr. 2727 Az Úrnak félelme bölcsesség és műveltség, s ami kedves neki, az a hűség és szelídség. 2828 Az Úr félelmével sose szegülj szembe, és megosztott szívvel ne járulj eléje. 2929 Ne légy képmutató az emberek előtt, és ügyelj gondosan ajkadnak szavára. 3030 Ne bízd el magadat, mert hátha elesel, s magad hozol ezzel szégyent a fejedre. Mert az Úr feltárja, amit te elrejtesz, és az egybegyűltek előtt a földre sújt. Ott kiderül, hogy nem vagy istenfélő, és hogy a szíved csalással van tele.
Isten félelme próbatétel idején
211 Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra. 22 Keményítsd meg szíved és légy állhatatos, a kísértés napján ne kapkodj el semmit. 33 Ragaszkodj az Úrhoz és ne tágíts tőle, hogy életed végén majd felmagasztaljon. 44 Mindent, ami rád szakad, tűrj el békességgel, maradj hűséges a megaláztatásban. 55 Mert az aranyat tűzben próbálják, a kiválasztottakat meg a balsors kohójában. 66 Bízzál az Istenben: gondodat viseli, járj egyenes úton és reménykedj benne. 77 Akik Istent félitek, várjátok kegyelmét, ne hagyjátok el, nehogy elessetek. 88 Akik Istent félitek, benne reméljetek, akkor nem marad el a jutalmatok. 99 Akik Istent félitek, jókat reméljetek, szüntelen örömet és irgalmasságot. 1010 Nézzétek a letűnt nemzedékek sorát: melyik szégyenült meg, ha Istenben bízott? Az állhatatosak közül kit hagyott el? S kinek feje fölött nézett el, ha hívta? 1111 Mert jóságos az Isten és fölötte irgalmas, megbocsátja a bűnt és segít a balsorsban. 1212 Jaj a gyáváknak és a tétováknak, jaj a bűnösnek, aki kettős játékot űz. 1313 Jaj a lankadt szívnek, amelynek nincs hite: éppen mivel ilyen, nem talál oltalmat. 1414 Jaj neked, ingatag, állhatatlan ember: mit teszel majd, hogyha meglátogat az Úr? 1515 Akik az Urat félik, hallgatnak szavára, s az útjain járnak, akik őt szeretik. 1616 Akik félik az Urat, keresik a kedvét, és akik szeretik, törvényében élnek. 1717 Akik az Urat félik, kitárják szívüket, s rábízzák magukat igaz alázattal. 1818 Vessük magunkat Isten karjaiba, ne kerüljünk az emberek kezébe, mert amilyen nagy ő, éppoly nagy irgalma.
Kötelességeink szüleink iránt
311 Rám hallgassatok fiaim, atyátokra, s tartsátok meg szavam, hogy üdvöt nyerjetek. 22 Az Úr az apát többre nézi gyermekeinél, s az anyának jogot ad fiai fölött. 33 Aki tiszteli apját, levezekli bűneit, 44 s aki becsüli anyját, az kincset gyűjt magának. 55 Aki tiszteli apját, az majd örülhet fiainak, s meghallgatást nyer, hogyha imádkozik. 66 Aki becsüli apját, hosszú életű lesz, s az Úrnak szolgál, aki anyját felüdíti: 77 szüleit szolgálva Istennek is szolgál! 88 Fiam! Szóban s tettben tiszteld apádat, hogy az ő áldása szálljon életedre. 99 Az apa áldása védi a fiak házát, az anya átka szétzúzza alapját. 1010 Apádat gyalázva ne akarj feltűnni, mert apád szégyene neked sem dicsőség. 1111 A férfi dicsősége apja becsülete, a becstelen anya szégyene a gyermekeknek. 1212 Fiam, legyen gondod elaggott apádra, és ne szomorítsd meg életed egy napján se! 1313 Nézd el neki, ha értelme csökken, ne vesd meg, ha virágjában van is életed. 1414 Nem felejtik el, ha szánod apádat, elszámolják neked majd a bűneidért. 1515 Balsorsodnak napján gondol rád az Isten, s mint dér a melegben, eltűnnek bűneid. 1616 Gonosz, aki semmibe sem veszi az apját, azt, aki bántja az anyját, megátkozza az Úr. 1717 Fiam, alázattal vidd végbe tetteid, és jobban szeretnek majd, mintha adakoznál. 1818 Nagy vagy? Annál inkább alázd meg magadat, akkor majd kegyelmet találsz az Istennél. 2020 Mivelhogy igen nagy az Isten hatalma, tiszteletben tartják az alázatosak. 2121 Ami túl nehéz neked, azt ne kutasd, és ami erődön felül van, azt ne vizsgáld. 2222 Amit előírtak neked, azzal törődj, ami el van rejtve, azért ne bajlódj. 2323 Amihez kevés az erőd, azzal ne kínlódjál; olyan tanítást kaptál, amely meghaladja az ember értelmét. 2424 Fennhéjázásukban sokan eltévedtek, nagyzó hóbortjukba belezavarodtak.
A gőg
2626 Gonosz véget ér a megátalkodott szív, elvész a veszélyben, aki azt szereti. 2727 A dacos szív sok szenvedést okoz magának, és a bűnös ember bűnökre bűnt halmoz. 2828 Nincs gyógyír a gőgös embernek sebére, a gonoszság vert benne gyökeret. 2929 A bölcs szív nyitva áll a bölcsek szavának, s a bölcs kívánsága: a rá hallgató fül.
A szegények szeretete
3030 Vízzel oltják el a lobogó tűzlángot, az irgalmas szeretet bűnöket engesztel. 3131 Aki a jótettet viszonozza, gondol a jövőre, s amely napon meginog, biztos támaszra lel.
2929 A gonosz férfi mogorva arcot vág, az igaz egyenes irányt szab útjának. 3030 Nincs olyan bölcsesség, nincs olyan tudomány, s nincs olyan tanács, amely megáll az Úr színe előtt. 3131 A csata napjára paripát nyergelnek, ám a győzelmet az Úr adja.