611 Meneküljetek, Benjamin fiai, Jeruzsálemből! Tekoában fújjátok meg a harsonát! Bet-Hakkeremben meg adjatok vészjelet! Mert veszedelem fenyeget észak felől, mérhetetlen pusztulás. 22 Tán jó legelőhöz hasonlít Sion leánya? 33 Igen, pásztorok érkeznek, nyájaikkal együtt, felütik körülötte a sátraikat, és lelegelteti mindegyik a rá eső részt. 44 Készüljetek harcra ellenük! Rajta! Támadjuk meg őket még délben! De jaj! A nap már lehanyatlik, és hosszabbodnak az esti árnyak. 55 Rajta! Ütközzünk meg a sötétség leple alatt, romboljuk le palotáikat! 66 Mert ezt mondja a Seregek Ura: Vágjátok ki fáit, és emeljetek töltést Jeruzsálem körül, hiszen a hazugságnak a városa, csupa elnyomás van benne. 77 Amint a kút bőven ontja vizét, úgy ontja ő is bőven a gonoszságait. Csak erőszak és romlás hallatszik benne; mindig csak betegség és sebek vannak előttem. 88 Térj hát észre, Jeruzsálem, nehogy végleg elforduljak tőled, és sivataggá tegyelek, lakatlan földdé. 99 Ezt mondja a Seregek Ura: Szüreteljetek! Szedjétek le Izrael maradékát, mint ahogy a szőlőhegyen szüretelnek. Mint a szüretelők, emeld föl a kezed vesszőid ellen! 1010 Kihez szóljak, és kiket kérjek, hogy meghallják? Bizony, körülmetéletlen a fülük, egyáltalán nem tudnak figyelni. Az Úr szava utálatossá vált előttük, nem lelik benne örömük. 1111 Ezért egészen eltölt az Úr haragja, tovább már nem bírom magamban tartani. Öntsd ki a gyermekekre az utcán, és az összeverődött ifjakra egyaránt. Mert mind fogságra jutnak: a férj és a feleség; az ősz hajú öreg és az aggastyán. 1212 Házaik idegenekre szállnak, földjeik és asszonyaik szintén. Mert fölemelem kezem e föld lakói ellen – mondja az Úr –, 1313 hiszen a legkisebbtől a legnagyobbig mindnyájan rút haszonra lesnek; a próféta ugyanúgy, mint a pap, csalárdságot művel. 1414 Népem sebeit hazugsággal gyógyítják, amikor így beszélnek: „Békesség, békesség”, noha nincsen békesség. 1515 Szégyenkezniük kellene iszonyatos tetteik miatt. De nem! Ők nem szégyenkeznek, hiszen már pirulni sem tudnak. Ezért elesnek majd, ha minden elesik; látogatásom idején a földre roskadnak – mondja az Úr. 1616 Ezt mondja az Úr: „Vegyétek szemügyre az ősi utakat, és kérdezősködjetek a régi ösvényekről: Melyik volt a jó út? És azon járjatok! Akkor majd megtaláljátok lelketek nyugalmát.” De ők azt felelik: „Nem járunk rajta!” 1717 Őrszemeket rendeltem föléjük: „Hallgassatok a kürt szavára!” Csakhogy ők azt mondják: „Nem hallgatunk!” 1818 Ezért halljátok meg, nemzetek, és tudja meg a gyülekezet, mit fogok tenni velük. 1919 Halljad, te föld! Íme, veszedelmet hozok e népre, hűtlenségük gyümölcseként, mert nem hallgattak a szavamra, és megvetették a törvényemet. 2020 Mit törődöm én a tömjénnel, amelyet Sebából hoztok, és a távoli földről szerzett jó illatú fahéjjal! Égőáldozataitok nem kedvesek, és véres áldozataitok sem tetszenek nekem. 2121 Ezért ezt mondja az Úr: Nos, akadályokat állítok e nép elé, hadd botoljanak el bennük. Az apák és fiaik, a szomszéd és a jóbarát egyaránt elvesznek. 2222 Ezt mondja az Úr: Nézzétek, egy nép közeleg észak felől, a föld széléről egy hatalmas nemzet tör elő. 2323 Fegyvere nyíl és lándzsa, kegyetlen és nem ismer könyörületet; csatakiáltása, mint a tenger zúgása, lovakon nyargalnak, s mind harcra kész: ellened, Sionnak leánya. 2424 Hallottuk hírét, s erre lehanyatlott a kezünk, szorongás fogott el bennünket, és fájdalom, mint a vajúdó asszonyt. 2525 Ne menjetek ki a mezőre és az úton se járjatok, mert az ellenség kardja fenyeget, és rémület körös-körül. 2626 Öltözz szőrruhába, népem leánya, és feküdj hamuba. Gyászolj, ahogy az elsőszülött fiút szokták, keservesen sírva, mert hirtelenül ránk tör a pusztító. 2727 Arra rendeltelek, hogy népem vizsgálójává légy, hogy próbára tedd, és latra vesd útjukat. 2828 Hűtlenek mindnyájan, az álnokság útjait járják, romlottak valahányan. 2929 A fújtató fújtatott, hogy az ólmot megeméssze a tűz. De hiába olvasztott az olvasztó: a salak nem olvadt ki. 3030 „Elvetett ezüst” – így hívják majd őket, mert az Úr valóban elvetette őket.
3411 Az Úr szózatot intézett hozzám: 22 Emberfia, jövendölj, Izrael pásztorairól, jövendölj és mondd meg nekik: Ti pásztorok, ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük? 33 A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul, a kövér állatokat levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek. 44 A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük. 55 Így aztán szétszéledtek juhaim, mert nem volt pásztoruk, és a mezei vadak zsákmányává lettek és szétszéledtek. 66 A hegyekben és a magas dombokon kóborolt nyájam, szétszóródott nyájam az egész országban, és senki nem gondolt rá, senki nem kereste. 77 Ezért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: 88 Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten: Mivel nyájam prédává lett és minden vadállat felfalhatta, mert nem volt pásztora, hiszen pásztoraim nem törődtek nyájammal, pásztoraim magukat legeltették, nem a nyájamat legeltették, 99 azért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: 1010 Ezt mondta az Úr, az Isten: A pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükből nyájamat és véget vetek pásztorságuknak. A pásztorok nem legeltetik többé magukat, kiragadom torkukból juhaimat, és nem falhatják fel őket többé. 1111 Ezt mondja azért az Úr, az Isten: Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk. 1212 Amint a pásztor szemlét tart nyája fölött, amikor elszéledt juhai között van, én is szemlét tartok juhaim fölött, amelyek azon a napon szétszóródtak. Visszahozom őket mindenünnen, ahová a felhő és sötétség napján szétszóródtak. 1313 Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket az országokból és hazavezérelem őket. Izrael hegyein legeltetem őket, a völgyekben és az ország lakott tájain. 1414 Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein. 1515 Magam terelgetem majd juhaimat és magam telepítem le őket – mondja az Úr, az Isten. 1616 Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket. 1717 Ami meg titeket illet, juhaim – mondja az Úr, az Isten –, nézzétek, igazságot teszek a juhok között, a kosok és a bakok között. 1818 Nem volt elég, hogy lelegeltétek a legjobb legelőt, és ami megmaradt legelőtökből, azt összetiportátok a lábatokkal; hogy megittátok a tiszta vizet, és ami megmaradt belőle, azt felkavartátok a lábatokkal, 1919 úgyhogy a juhaimnak azt kellett legelniük, amit lábatok összetiport, és azt kellett inniuk, amit lábatok felkavart? 2020 Ezért ezt üzeni nekik az Úr, az Isten: Nos, majd én igazságot teszek a kövér juh és a sovány juh között. 2121 Mivel ti oldalatokkal és vállatokkal lökdöstétek és szarvatokkal ökleltétek a gyenge juhokat, amíg csak el nem űztétek őket, 2222 azért segítek juhaimon, hogy ne legyenek többé prédává és igazságot teszek juh és juh között. 2323 Egyetlen pásztort rendelek föléjük, aki majd legelteti őket: szolgámat, Dávidot. Ő legelteti őket, és ő lesz a pásztoruk. 2424 Én, az Úr leszek az Istenük, és szolgám, Dávid lesz a fejedelmük. Én, az Úr mondtam ezt. 2525 Szövetséget kötök velük, és kiirtom az országból a vadállatokat. Biztonságban élhetnek a pusztában, és az erdőkben alhatnak. 2626 Halmom köré telepítem őket, esőt rendelek a kellő időben, áldásos esőt. 2727 A mező fái meghozzák gyümölcsüket, és a föld megadja termését, úgyhogy biztonságban lesznek országukban. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr, ha összetöröm igájuk fáját, és kiszabadítom őket azok kezéből, akik leigázták őket. 2828 Nem lesznek többé a népek prédájává, és az ország fenevadjai nem falják fel őket. Biztonságban élhetnek majd, nem tartja őket senki rettegésben. 2929 Bőséges termést adok nekik, hogy ne váljanak többé éhínség áldozatává az országban, és ne kelljen eltűrniük a népek gúnyolódását. 3030 Akkor majd megtudják, hogy én, az Úr, az ő Istenük velük vagyok, és hogy ők, Izrael háza az én népem – mondja az Úr, az Isten. 3131 És ti, juhaim, az én legelőm juhai vagytok, én meg a ti Istenetek vagyok – mondja az Úr, az Isten.
Jövendölés Edom hegyei ellen.
3511 Az Úr szózatot intézett hozzám: 22 Emberfia, fordulj Szeir hegysége felé és jövendölj ellene! 33 Így beszélj hozzá: Ezt mondja az Úr, az Isten: Nézd, ellened fordulok, Szeir hegysége, kinyújtom ellened kezemet és kietlen pusztasággá változtatlak, 44 városaidat meg romhalmazzá teszem. Pusztává leszel, és megtudod, hogy én vagyok az Úr. 55 Mivel örökös ellenség voltál, és a kard hatalmába adtad Izrael fiait, szorongatásuk idején, végső bűnhődésük idején a kard hatalmába adtad Izrael fiait, 66 azért amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten –, elborítlak vérrel, és vér fog üldözőbe venni. Bizony így lesz: vérontással vétkeztél, azért vér fog üldözni. 77 Pusztasággá és sivataggá teszem Szeir hegyét, és kiirtok mindenkit, aki arra jár. 88 Hegyeit elborítom az elesettekkel, halmaidon, völgyeidben és folyóid mentén azok hevernek majd, akiket kardélre hánytak. 99 Örökre pusztasággá teszlek, és városaidban nem laknak többé. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 1010 Mivel így beszéltél: „Ez a két nemzet és két ország az enyém lesz, megkaparintom őket, még ha az Úr volt is ott”, 1111 azért amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten –, haragod és irigységed szerint bánok majd veled, teljesen úgy, amint te bántál velük, gyűlölettel telve, és megmutatom neked, hogy ki vagyok, amikor majd ítéletet tartok fölötted. 1212 Tudd meg, hogy én, az Úr, az Isten, hallottam minden gyalázó szavadat, amelyet Izrael hegyeire kiejtettél, amikor így beszéltél: „Pusztulás lett a sorsuk, a mi zsákmányunk lettek.” 1313 Kitátottátok ellenem szátokat, és kihívóan beszéltetek rólam – hallottam. 1414 Azért ezt mondja az Úr, az Isten: Az egész föld örömére pusztasággá teszlek. 1515 Amint te örültél, hogy Izrael házának öröksége elpusztult, így teszek majd én is veled. Sivataggá változol, Szeir hegye, egész Edommal egyetemben. Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr.
2525 Megbízható tanú életet ment, aki hazugságot kohol, az csaló. 2626 Nagy bizalom van az Úr félelmében, a gyermekeinek is menedékül szolgál. 2727 Az Úr félelme az élet forrása, a halál hálójának elkerülésére. 2828 A király dicsősége a nép sokasága, megbukik a király, ha nincsen népe.