1211 Az Úr így szólt Ábrámhoz: „Vonulj ki földedről, rokonságod köréből és atyád házából arra a földre, amelyet majd mutatok neked. 22 Nagy néppé teszlek. Megáldalak és naggyá teszem nevedet, s te magad is áldás leszel. 33 Megáldom azokat, akik áldanak téged, de akik átkoznak téged, azokat én is megátkozom. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége.” 44 Ábrám tehát elköltözött, ahogy az Úr megparancsolta neki, s vele ment Lót is. Ábrám 75 éves volt, amikor Háránból elindult. 55 Ábrám vette feleségét, Sárait, az unokaöccsét, Lótot, minden vagyonukat, amijük volt és az összes szolgát, akiket Háránban szereztek. Azután elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek, s meg is érkeztek Kánaán földjére. 66 Ábrám végigvonult az országon Szichem városáig, Móre terebintjéig. A vidéken kánaániták laktak. 77 Akkor az Úr megjelent Ábrámnak és így szólt hozzá: „Ezt a földet utódaidnak adom.” Erre ő oltárt épített ott az Úrnak, aki megjelent neki. 88 Innét tovább vonult a hegyvidékre, Bételtől keletre. Fölverte sátrát, s Bétel nyugatra esett, Ai pedig keletre. Aztán oltárt épített az Úrnak és segítségül hívta a nevét. 99 Majd tovább vonult a Negeb felé.
Ábrahám (Ábrám) Egyiptomban.
1010 Amikor éhínség tört ki a vidéken, Ábrám lement Egyiptomba és ott lakott, mint jövevény, mert az éhínség súlyosan ránehezedett a vidékre. 1111 Amint Egyiptomhoz közeledett, így szólt feleségéhez, Sáraihoz: „Jól tudom, hogy szép asszony vagy. 1212 Ha az egyiptomiak látnak, azt fogják mondani: Ez a felesége. Engem megölnek, téged életben hagynak. 1313 Ezért mondd, hogy a húgom vagy, hogy miattad nekem is jó dolgom legyen és életben maradjak.” 1414 Amikor Ábrám Egyiptomba ért, az egyiptomiak látták, hogy az asszony nagyon szép. 1515 A fáraó udvari főtisztviselői is látták és dicsérték a fáraó előtt. Az asszonyt tehát a fáraó palotájába vitték, 1616 Ábrámmal pedig jól bántak miatta. Juhot, szarvasmarhát, szamarat, szolgákat, szolgálólányokat, szamárkancát és tevéket ajándékoztak neki. 1717 Az Úr azonban súlyos csapással verte meg a fáraót és házát Sárai, Ábrám felesége miatt. 1818 Erre a fáraó hívatta Ábrámot, és így szólt hozzá: „Mit tettél velem? Miért nem vallottad be, hogy a feleséged? 1919 Miért állítottad: a húgom – úgy, hogy feleségül vettem? Most itt a feleséged, vedd és távozz!” 2020 A fáraó parancsot adott embereinek, vigyék őt is, feleségét is minden vagyonával együtt vissza.
Ábrahám (Ábrám) és Lót elválása.
1311 Ábrám tehát feleségével és minden vagyonával visszatért Egyiptomból a Negebre, vele volt Lót is. 22 Ábrám nagyon gazdag lett nyájakban, ezüstben és aranyban. 33 A Negebről fokozatosan Bétel felé vonult, addig a helyig, ahol először táborozott Bétel és Ai között, 44 annak az oltárnak a helyén, amelyet korábban emelt. Itt Ábrám segítségül hívta az Úr nevét. 55 Lótnak, aki Ábrámmal tartott, szintén voltak juhai, barmai és sátrai. 66 Ezért a vidék nem bírta el, hogy együtt maradjanak. Mivel javaik nagyon felszaporodtak, nem maradhattak egymás mellett. 77 Vita támadt Ábrám nyájának pásztorai és Lót nyájának pásztorai között. (A vidéken akkor kánaániták és periziták laktak.) 88 Ezért Ábrám így szólt Lóthoz: „Ne legyen vita köztem és közted, pásztoraim és pásztoraid között, hiszen testvérek vagyunk. 99 Nemde, nyitva áll előtted az egész vidék? Válj el tehát tőlem: ha te balra mégy, én jobbra, ha te jobbra mégy, én balra.” 1010 Lót fölemelte szemét és látta, hogy a Jordán egész síksága jól öntözött – mielőtt Isten elpusztította volna Szodomát és Gomorrát, olyan volt, mint Isten kertje, mint Egyiptom kertje, egészen Coárig. 1111 Lót a Jordán egész síkságát választotta. Lót keletnek tartott, és így elváltak egymástól. 1212 Ábrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a síkság helységeiben tanyázott és egészen Szodomáig táborozott. 1313 A szodomai emberek azonban nagyon rosszak voltak és vétkeztek Isten ellen. 1414 Az Úr így szólt Ábrámhoz, miután Lót elvált tőle: „Emeld föl szemedet és tekints a helyről, ahol állsz, északra és délre, keletre és nyugatra. 1515 Az egész földet, amelyet látsz, neked és utódaidnak adom minden időkre. 1616 Olyanná teszem utódaidat, mint a föld homokját. Ha az ember megszámlálhatná a föld homokját, akkor megszámlálhatná utódaidat is. 1717 Rajta tehát, járd be a földet széltében és hosszában, mivel neked adom azt.” 1818 Ábrám tovább is vonult sátraival és Mamre terebintjénél telepedett le, Hebron mellett, s ott oltárt épített az Úrnak.