Kis türelmet
A mécstartó mécsesei.
8 Ezt mondta az Úr Mózesnek: „Beszélj Áronnal és mondd meg neki: Ha felrakod a mécseseket, ügyelj, hogy a hét mécses a mécstartó előtti térre vesse fényét.” S Áron így járt el: a mécstartó előtti tér felé fordítva helyezte el a mécseseket, ahogy az Úr Mózesnek parancsolta. A mécstartó így készült: aranyból kalapálták, még a lábát s rajta a virágokat is aranyból kalapálták; pontosan arra a mintára készítette el Mózes a mécstartót, amelyet az Úr mutatott neki.
A leviták fölszentelése.
Ezt mondta az Úr Mózesnek: „Vezesd ki Lévi fiait Izrael fiainak köréből, és tisztítsd meg őket. Ezt tedd velük tisztulásukra: hintsd meg őket bűneiktől való megszabadulásukra szolgáló vízzel, aztán egész testüket borotválják meg, mossák ki a ruhájukat, tisztálkodjanak meg, s fogjanak egy fiatal bikát és vegyék a vele együttjáró ételáldozatot, az olajjal vegyített lisztlángot; te pedig végy egy fiatal bikát engesztelő áldozatul. Majd rendeld a levitákat a megnyilatkozás sátora elé, és gyűjtsd egybe Izrael fiainak egész közösségét. Ezután a leviták járuljanak az Úr elé, Izrael fiai meg tegyék kezüket a levitákra. S most Áron ajánlja fel Lévi fiait az Úrnak Izrael fiainak ajándékaként szertartás keretében, hogy alkalmassá váljanak az Úr szolgálatára. A leviták tegyék kezüket a bikák fejére, te meg mutasd be az egyiket engesztelő, a másikat égőáldozatul az Úrnak, hogy a leviták megszabaduljanak bűneiktől. Ezután állítsd Áron és fia elé a levitákat, ajánld fel őket az Úrnak szertartással, és vond ki Lévi fiait Izrael fiai köréből, hogy a leviták az enyémek legyenek. Ezután a leviták megkezdhetik szolgálatukat a megnyilatkozás sátora körül. Tehát tisztítsd meg, s ajánld fel őket. Hiszen nekem adták őket egészen, Izrael fiai közül. A magam számára lefoglaltam őket Izrael elsőszülöttei helyett, akik elsőként nyitják meg anyjuk méhét. Mert Izrael fiai körében az enyém minden elsőszülött, ember és állat egyaránt. Azon a napon, amelyen lesújtottam Egyiptom elsőszülötteire, a magamévá avattam őket. Lefoglaltam magamnak Lévi fiait Izrael fiainak elsőszülöttei helyett, s Izrael fiai közül odaadtam a levitákat Áronnak és fiainak, hogy Izrael fiai nevében ellássák a megnyilatkozás sátorának szolgálatát, s Izrael fiai helyett engeszteljenek, nehogy csapás érje Izrael fiait, amikor Izrael fiai a szentélyhez közelítenek.” Mózes és Áron, s Izrael fiainak egész közössége így tettek Lévi fiaival. Egészen úgy tettek velük Izrael fiai, ahogyan az Úr a leviták felől Mózesnek parancsot adott. Lévi fiai engedték, hogy bűneiktől megtisztítsák őket, s kimosták ruhájukat. Áron adományként felajánlotta őket az Úrnak, majd elvégezte értük az engesztelés szertartását, hogy megtisztuljanak. Ezután a leviták Áronnak és fiainak a felügyeletével megkezdték a megnyilatkozás sátorának szolgálatát. Ahogyan az Úr Lévi fiai ügyében Mózesnek megparancsolta, úgy jártak el.
A leviták szolgálatának ideje.
Ezt mondta az Úr Mózesnek: „A következők legyenek érvényben a levitákra: huszonöt évtől fölfelé köteles szolgálatot teljesíteni, azaz a megnyilatkozás sátorának gondját viselni. Ötvenéves korában abbahagyhatja a megnyilatkozás sátorának gondozását, nem köteles tovább szolgálatot teljesíteni. Mindazonáltal segítségére lehet társainak a megnyilatkozás sátorában kötelezettségeik teljesítésében, de tulajdonképpeni szolgálatot nem kell többé ellátnia. Így járj el a levitákkal szolgálati kötelezettségeik tekintetében.”
IV. A HÚSVÉT ÉS AZ ÚTRA KELÉS
A húsvét megülése.
9 Azt mondta az Úr Mózesnek a Sínai pusztából való kivonulásuk után a második esztendő első hónapjában: „Izrael fiai az arra kijelölt időben üljék meg a húsvétot. E hónap tizennegyedik napján üljétek meg, estefelé (a kijelölt időben), a rá vonatkozó törvények és szabályok szerint.” Mózes tehát megparancsolta Izrael fiainak, hogy tartsák meg a húsvétot. Az első hónap tizennegyedik napján tartották meg, estefelé, a Sínai pusztában egészen úgy tartották meg Izrael fiai, ahogy az Úr Mózesnek megparancsolta.
Kivételes esetek.
Azok az emberek, akik haláleset miatt tisztátalanná váltak, s így azon a napon nem ülhették meg a húsvétot, még aznap odamentek Mózeshez és Áronhoz, és ezt mondták ezek az emberek: „Haláleset miatt tisztátalanná váltunk. De miért rövidülnénk meg azért, mert az arra kijelölt napon nem ajánlhatjuk fel áldozati ajándékainkat az Úrnak Izrael fiainak sorában?” Erre Mózes így válaszolt: „Várjatok! Meghallgatom, mit parancsol az Úr ilyen esetben.” S az Úr így szólt Mózeshez: „Mondd meg Izrael fiainak: Ha valaki közületek vagy utódaitok közül haláleset miatt tisztátalanná válik, vagy messze földön jár, azért tartsa meg a húsvétot. A második hónap tizennegyedik napján tartsák meg, estefelé kovásztalan kenyeret és keserű salátát egyenek. De ne hagyjanak belőle reggelre; s csontot ne törjenek. A húsvétra vonatkozó törvényt teljes egészében megtartva üljék meg. Azt ellenben, aki tiszta, s nincs úton, mégis elmulasztja a húsvétot megtartani, az ilyen személyt ki kell irtani a közösségből, mivel nem a kijelölt időben mutatja be áldozati adományát az Úrnak; az ilyennek lakolnia kell bűnéért. S ha egy idegen megszáll nálatok, s meg akarja a húsvétot az Úrnak tartani, pontosan úgy járjon el, ahogy a húsvétra vonatkozó törvény és szabály előírja. Egy és ugyanazon törvény vonatkozik rátok, az idegenre éppúgy, mint a közületek valóra.”
A felhő.
Azon a napon, amelyen a hajlék elkészült, felhő borította be a hajlékot a tanúság sátorában, és estétől reggelig mintha tűz égett volna a hajlék fölött. Mindig így volt: (nappal) felhő borította, éjjel meg tűz látszott fölötte. Amikor a felhő fölemelkedett a hajlékról, Izrael fiai útra keltek, s ott ütöttek tábort Izrael fiai, ahol a felhő leereszkedett. Izrael fiai az Úr parancsára keltek útra, s az Úr parancsára ütöttek tábort. Amíg a felhő a hajlék fölött maradt, addig táboroztak. Ha hosszú ideig maradt is a felhő a hajlék fölött, Izrael fiai kitartottak az Úr szolgálatában, s nem bontottak tábort. Előfordult, hogy csak néhány napig maradt a felhő a hajlék fölött, akkor az Úr parancsára tábort vertek, majd az Úr parancsára útra keltek. Sőt, az is megtörtént, hogy csak reggelig maradt a felhő: reggel a felhő fölemelkedett, s akkor ők útra keltek. Ha nappal vagy éjjel maradt, aztán fölemelkedett a felhő, akkor elindultak. S ha a felhő két napig vagy egy hónapig, sőt még hosszabb ideig ott maradt a hajlék fölött, ott lebegett fölötte, Izrael fiai is táboroztak, s nem indultak tovább. Az Úr parancsára táboroztak, s az Úr parancsára keltek útra. Az Úrnak Mózes közvetítésével adott parancsára követték az Úr útmutatásait.

Minden fejezet...
1 0