Kis türelmet
A törvény följegyzése.
27 Mózes tehát Izrael véneivel egyetemben megparancsolta a népnek: „Tartsátok meg pontosan az egész törvényt, amelyet ma szabok nektek. S mihelyt a Jordánon túl arra a földre értek, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, állíts nagy köveket, meszeld őket fehérre, s mihelyt átvonulsz, ennek a törvénynek minden szavát írd rájuk, hogy amint az Úr, atyáid Istene megígérte, elérkezzél abba az országba, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, a tejjel-mézzel folyó országba. Mihelyt tehát átkeltek a Jordánon, állítsátok fel ezeket a köveket, amelyekre vonatkozóan ma parancsot adok nektek, Ebal hegyére, s meszeljétek fehérre. Építs ott egy oltárt is az Úrnak, a te Istenednek, olyan kövekből, amelyeket vasszerszám nem munkált meg; faragatlan kövekből építs oltárt az Úrnak, a te Istenednek. Azon ajánld fel az Úrnak, a te Istenednek az égőáldozatot, s mutasd be a közösség áldozatát, s tarts ott áldozati lakomát is, örülj az Úr, a te Istened színe előtt. A kövekre pedig érthetően és gondosan írd föl ennek a törvénynek minden szavát.” Akkor Mózes és a Lévi fiai közül való papok a következőképpen szóltak egész Izraelhez: „Szó nélkül hallgasd, Izrael! A mai nap az Úr, a te Istened tulajdon népe lettél! Ezért ügyelj az Úr, a te Istened szavára, s kövesd parancsait és törvényeit, amelyeket ma szabok neked!” Aztán ugyanazon a napon Mózes még ezt rendelte: „Mihelyt átkeltek a Jordánon, Simeon, Lévi, Júda, Isszachár, József és Benjamin sorakozzál fel Gerizim hegyén a népet megáldani; a többiek pedig, Ruben, Gád, Áser, Zebulun, Dán és Naftali Ebal hegyén, átkot mondani. Akkor a leviták kezdjék el és hangos szóval szóljanak Izrael minden fiához: Átkozott, aki bálványt farag vagy önt – utálat tárgya az Úr szemében, mesterkéz műve –, s titokban fölállítja! Az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki apját és anyját nem tiszteli! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki szomszédja határkövét odébb tolja! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki tévútra vezeti a vakot az úton! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki az idegen, az árva és az özvegy jogát megcsorbítja! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki apja feleségével hál, mivel fölemeli apja takaróját! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki bármi állattal hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki nővérével, apja vagy anyja lányával hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki anyósával hál! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki embertársát titokban leüti! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, akit meg lehet vesztegetni, hogy ártatlannak vérét ontsa! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen! Átkozott, aki nem teljesítvén nem tartja érvényben e törvény szavait! S az egész nép mondja rá: Úgy legyen!
Áldások.
28 Ha hűségesen hallgatsz az Úr, a te Istened szavára és lelkiismeretesen szem előtt tartod minden parancsát, amelyet ma adok neked, az Úr, a te Istened a föld népei fölé emel; mind rád szállnak és teljesednek a következő áldások, ha hallgatsz az Úr, a te Istened szavára. Áldott leszel a városban és áldott a határban. Áldott lesz méhed gyümölcse, földed termése, jószágod ivadéka, teheneid ellése és juhaid szaporulata. Áldott lesz puttonyod és dagasztóteknőd. Áldott leszel, ha jössz és áldott leszel, ha mész. Az Úr legyőzi ellenségeidet előtted, akik fölkelnek ellened. Egy úton fölvonulnak ellened, s hét úton menekülnek előled. Az Úr parancsol az áldásnak, (hogy legyen) veled műveidben, s kezed minden munkájában, és megáld téged azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ad neked. Az Úr, amint megesküdött rá, szent népévé tesz, ha szem előtt tartod az Úr, a te Istened parancsait és az ő útjain jársz. A föld népei mind látják majd, hogy te az Úr nevét viseled és félni fognak tőled. Az Úr pedig bőséget ad minden jóban, méhed gyümölcsében, jószágod ivadékában és földed termésében, azon a földön, amelyet az Úr esküvel ígért atyáidnak. Az Úr feltárja előtted bőséges kincstárát, az eget, s a megfelelő időben esőt ad földednek, s úgy megáldja kezed minden munkáját, hogy sok népnek adhatsz kölcsönt, magadnak azonban nem kell kölcsönt kérned. Az Úr fejjé tesz, nem farokká; csak felül leszel, sohase alul, ha az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, hogy megtartsd őket, engedelmeskedsz, s attól, amit ma parancsolok neked, nem térsz el se jobbra, se balra, más isteneket követve és szolgálva.
Az átok.
Ha nem hallgatsz az Úr, a te Istened szavára lelkiismeretesen szem előtt tartva parancsait és törvényeit, amelyeket ma adok neked, akkor utolérnek s teljesednek rajtad mindezek az átkok: Átkozott leszel a városban és átkozott a határban. Átkozott lesz puttonyod és dagasztóteknőd. Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed termése, teheneid ellése és juhaid szaporulata. Ákozott leszel, ha jössz és átkozott leszel ha mész. Az Úr átkot, romlást és balszerencsét küld rád kezed minden munkájában, bármibe fogsz, míg hamarosan el nem pusztulsz, s meg nem semmisülsz gonosz tetteid miatt, amelyekkel elfordultál tőlem. Az Úr pestist küld rád, míg teljesen ki nem irt arról a földről, amelyre most bevonulsz, lázzal, forrósággal és gyulladással, aszállyal, gabonarozsdával és üszökkel sújt, addig pusztítanak, míg ki nem pusztulsz. Az ég ércből lesz fejed fölött, s a föld a lábad alatt vasból. Az Úr homokzáporrá és porözönné változtatja országodban az esőt, addig fog hullani rád az égből, míg meg nem semmisülsz. Az Úr megver ellenségeid előtt: egy úton felvonulsz ellenük és hét úton menekülsz előlük, úgyhogy elrettentő példa leszel a föld minden országának. Holttested az ég madarainak és a föld vadjainak prédájává lesz, nem fogja őket senki elkergetni. Az Úr megver egyiptomi fekéllyel, daganattal, varral és rühvel, s nem gyógyulsz ki belőle. Az Úr őrülettel, vaksággal és elmezavarral sújt, és világos nappal is úgy tapogatózol majd, mint ahogy a vak tapogatózik a sötétben, s nem találsz kiutat. Elnyomnak és kizsákmányolnak, s nem kel védelmedre senki. Eljegyzel magadnak egy lányt és más veszi feleségül. Házat építesz, de nem éred meg, hogy lakjál is benne. Szőlőt telepítesz, de nem szüretelsz benne. Ökrödet a szemed láttára levágják, s nem kapsz belőle enni. Szamaradat az orrod előtt elrabolják, s nem kerül vissza hozzád soha. Juhaid ellenségeid kezére kerülnek, s nem siet segítségedre senki. Fiaidat és lányaidat idegen népnek szolgáltatják ki, szemed látja majd, és elsorvad az utánuk való folytonos epekedésben, de karodban nem lesz erő. Földed termését és sanyarú munkád gyümölcsét általad nem ismert nép élvezi, folytonosan elnyomnak és sanyargatnak, eszedet veszi, amit majd látnia kell szemednek. Az Úr megveri térdedet és lábad szárát szörnyű daganattal, a lábad ujjától a fejed tetejéig, s nem tudsz belőle kigyógyulni. Olyan néphez vezet majd az Úr téged és királyodat, akit majd magad fölé emelsz, amelyet sem te, sem atyáid nem ismertek, s ott más isteneknek szolgálsz, fából és kőből valóknak. S minden nép körében, ahova csak taszít az Úr, botránkozás, gúnydal és szóbeszéd tárgya leszel. Sok magot szórsz a földbe, de keveset takarítasz be, mert felfalja a sáska. Szőlőt telepítesz, gondozod, de borod nem lesz sem meginni, sem elraktározni való, mert a féreg elpusztítja. Földeden mindenfelé lesznek olajfáid, de nem kened meg magad olajjal, mert az olajbogyók lehullanak. Nemzel fiakat és lányokat, de nem maradnak a tieid, mert fogságba hurcolják őket. Fáid és földed termése mind a férgek martaléka lesz. A körödben élő idegen egyre inkább föléd emelkedik, te pedig lejjebb süllyedsz. Kölcsönözhet neked, de te neki nem. Ő lesz a fej, te a farok. Ezek az átkok mind utolérnek és teljesednek rajtad, míg csak ki nem pusztulsz, mivel nem hallgattál az Úr, a te Istened szavára, hogy tartsd meg a parancsait és törvényeit, amelyeket szabott neked. Egyszer s mindenkorra rajtad s utódaidon maradnak, jelnek és csodának.
Háborúk és üldöztetések.
Mivel nem szolgáltál az Úrnak, a te Istenednek örömmel és jószívvel a bőségben, szolgálsz majd éhségben és szomjúságban, mezítelenül s nagy nyomorúságban az ellenségnek, amelyet rád szabadít az Úr; vasigát rak nyakadra, míg ki nem pusztít. Az Úr messziről, a föld széléről rád szabadít egy népet, amely mint a sas, lecsap rád; olyan népet, amelynek nem érted a nyelvét, egy zord tekintetű népet, amely nem nézi majd az öreget és nem kíméli a fiatalt. Fölfalja jószágod ivadékát és földed termését, míg el nem pusztulsz. Nem hagy meg neked semmit gabonádból, borodból és olajodból, teheneid elléséből és juhaid szaporulatából, míg meg nem semmisülsz. Ostrom alá vesz minden városodban, míg magas és erős falaid, amelyekben bízol, az egész országban le nem omlanak, megostromol minden városodban az egész országban, amelyet az Úr, a te Istened ad neked. Megeszed magzatodat, fiaidnak és lányaidnak a húsát, akiket az Úr, a te Istened ad neked a szorongatással teli ostrom alatt, amelyet ellenséged indít ellened. (Még) a legelpuhultabb és legelkényeztetettebb is irigy szemmel néz testvérére, szeretett feleségére és megmaradt gyermekeikre, akiket még meghagyott; távol van tőle, hogy valamelyiküknek is adjon gyermekei húsából, amellyel táplálkozik, mivel semmi egyebet nem tudott tárolni a szorongatással teli ostrom alatt, amelyet ellenséged indít ellened, minden városodban. A legelkapatottabb és legmódosabb asszony is, aki elpuhultságában és kényességében sohase kísérelte meg, hogy a földre tegye a lábát, irigységgel tekint szeretett férjére, fiaira és lányaira, (irigyli tőlük) a méhlepényt, amely elhagyja a méhét, és gyermekét, akit a világra hozott, a nagy ínségben titokban eszi meg ezt is, azt is a szorongatással teli ostrom alatt, amelyet ellenséged indít ellened, minden városodban. Ha nem ügyelsz rá, hogy ennek a törvénynek, amely ebben a könyvben írva áll, minden szavát megtartsd, félvén ezt a dicsőséges és félelmetes nevet: az Urat, Istenedet, akkor az Úr egészen rendkívüli csapásokkal, nagy és hosszan tartó csapásokkal, súlyos és hosszas betegségekkel sújt téged és utódaidat. Rád hozza mind az egyiptomi csapásokat, amelyektől rettegtél, hogy rád ne ragadjanak. S mindenféle más csapást, betegséget bocsát rád az Úr, amelyek nincsenek ebben a törvénykönyvben megírva, míg ki nem pusztulsz. Csak kevesen maradtok meg, ti, akik számban megközelítettétek az égen a csillagokat, mivel nem hallgattál az Úr, a te Istened szavára. Azelőtt az Úrnak abban telt öröme, hogy jót tegyen veletek és megsokasítson benneteket, most azonban abban leli örömét, hogy elpusztítson és megsemmisítsen. Kiirtanak arról a földről, amelyre érkezel, hogy birtokba vedd. Az Úr ugyanis szétszór a népek közé a világ egyik végétől a másikig, s ott más isteneknek szolgálsz, akiket sem te, sem atyáid nem ismertek, fából és kőből valóknak. De nem élhetsz nyugton azok közt a népek közt, nem találsz helyet, ahol megvesd a lábad; az Úr ugyanis szorongó szívet, megtört szemet és erőtlen lelket ad neked. Lelked előtt (mint valami fonálon) úgy függ életed, éjjel-nappal rettegsz, s nem érzed életedet sohase biztonságban. Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! S este azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert aggodalom tölti el szíved, s látod, amit saját szemeddel látnod kell. Az Úr végül visszavisz hajón Egyiptomba, abba a sorsba, amelyről azt mondtam: Nem éled meg újra soha! Ott kénytelenek lesztek magatokat rabszolgának és rabszolganőnek kínálni ellenségeiteknek, de nem akad, aki megvenne benneteket.”
Befejezés.
Ezek annak a szövetségnek a törvényei, amelyet Mózesnek Moáb földjén kellett kötnie az Úr parancsára Izrael fiaival – azon a szövetségen kívül, amelyet Hóreb hegyén kötött velük.
A HARMADIK ÉS UTOLSÓ BESZÉD
Emlékezés a kivonulásra és a szövetségre.
29 Mózes egybehívta egész Izraelt, s így szólt hozzájuk: „Magatok láttátok mind, amit az Úr szemetek láttára a fáraóval és egész országával tett Egyiptom földjén: a nagy megpróbáltatásokat, amelyeket saját szemeddel láttál, azokat a nagy jeleket és csodákat. De mind a mai napig nem adott nektek az Úr értő szívet, látó szemet és halló fület. Aztán 40 évig vezettelek benneteket a pusztában; nem kopott le rólatok a ruha, nem szakadt le lábatokról a saru. Nem volt kenyeretek enni, sem borotok vagy szeszes italotok inni, hogy fölismerjétek: én, az Úr, a ti Istenetek vagyok. S amikor erre a vidékre értetek, Szichon, Hesbon királya és Og, Básán királya felvonult ellenünk, hogy megtámadjon, de legyőztük, meghódítottuk országát, s Ruben és Gád fiainak, meg Manassze törzse felének adtuk örökségül. Ügyeljetek hát e szövetség szavaira, kövessétek őket, hogy amibe csak belefogtok, szerencsésen végbevigyétek. Ma mindnyájan az Úr, a ti Istenetek színe előtt álltok: törzseitek fejei, a bírák, a vének és az elöljárók, Izrael minden férfia, gyermekeitek és asszonyaitok, s a hozzátok csatlakozott idegenek, akik táborodban élnek – a favágóktól a vízhordókig –, hogy megkössétek az Úrral, a ti Istenetekkel, az átokkal megerősített szövetséget, amelyet ma köt veled az Úr, a te Istened, hogy ma az ő saját népévé tegyen, s ő a te Istened legyen, amint esküvel ígérte neked és atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.
A szövetség az eljövendő nemzedékekre is kiterjed.
De nemcsak veletek kötöm ezt a szövetséget s kötöm hozzá ezeket az átkokat, hanem amint azokkal, akik ma itt állnak velünk az Úr, a mi Istenünk színe előtt, úgy azokkal is, akik ma nincsenek itt jelen. Most hát tudjátok, hogyan éltünk Egyiptom földjén, s miként vonultunk át azok között a népek között, amelyek között át kellett vonulnotok. Közben láttátok fából és kőből, aranyból és ezüstből való undok bálványaikat, amelyek körükben el vannak terjedve. Ne akadjon hát köztetek egyetlen férfi vagy nő, nemzetség vagy törzs sem, amelyiknek a szíve elfordul az Úrtól, a mi Istenünktől, és így elmegy azoknak a népeknek az isteneit imádni. Ne akadjon köztetek gyökér, amelyen méreg vagy üröm sarjad. Senki ne ígérjen ez átkok hallatára szívében magának mégis áldást, ilyeneket gondolván: Jól fog menni sorom akkor is, ha elbizakodott szívem szerint élek, olyan jól, hogy a bőséges víz eloltja a szomjat. Az Úr nem fog neki kegyelmezni. Nyomban fellobban az Úr haragja és indulata az ilyen ember ellen, és rászáll az e könyvben följegyzett minden átok. Az Úr eltörli nevét a földről. Az Úr kipusztítja Izrael törzsei közül, a szövetségnek e törvénykönyvben megírt átkai szerint. S az eljövendő nemzedék, fiaitok, akik utánatok születnek, és az idegen, aki messze földről érkezik, látva a csapásokat és betegségeket, amelyekkel az Úr elárasztja azt az országot, így fognak szólni: Kén és só, az egész föld csupa üszök, nem lehet bevetni, nem terem semmit, nem nő rajta még fű sem, akárcsak Szodoma és Gomorra, Adma és Cebojim elpusztulásakor, amelyeket az Úr haragjában és indulatában földig lerombolt. Igen, a népek mind így beszélnek majd: Miért bánt így az Úr ezzel az országgal? Miért volt ez a lángoló harag? Akkor majd ezt felelik nekik: Mert nem törődtek az Úrnak, atyáik Istenének szövetségével, amelyet akkor kötött velük, amikor kivezette őket Egyiptom földjéről, s elmentek más isteneknek szolgálni s őket imádni, olyanokat, akiket nem ismertek, s akik semmit sem parancsoltak nekik – ezért lobbant fel az Úr haragja ez ellen az ország ellen annyira, hogy az e könyvben följegyzett összes átkot rázúdította, s ezért tépte ki fellángolt haragjában, indulatában és méltatlankodásában földjükből, s vetette más országba őket, ahogy az mind a mai napig van.
Visszatérés a száműzetésből.
Ami rejtve van, az az Úr, a mi Istenünk ügye; de a kinyilatkoztatott dolgok ránk s gyermekeinkre tartoznak mindörökre, hogy e törvények minden szavát megtartsuk. 30 Ha ezek az ígéretek, az áldás is, az átok is, amelyeket ma szemetek elé tártam, valósággá válnak, de a népek közt, akik közé az Úr, a te Istened taszít, magadba szállsz, s gyermekeiddel együtt szíved, lelked mélyéből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez s hallgatsz mindenben a szavára, ahogy ma megparancsoltam neked; az Úr, a te Istened változtat sorsodon, megkönyörül rajtad, s újra egybegyűjt a népek közül, akik közé szétszórt az Úr, a te Istened. S még ha az ég határánál is volnának belőled, onnan is idehoz az Úr, a te Istened. Az Úr, a te Istened elvezérel arra a földre, amely atyáidé volt, hogy vedd birtokodba. Boldogabbá s számosabbá tesz, mint atyáidat. Az Úr, a te Istened körülmetéli a te és utódaid szívét, hogy az Urat, a te Istenedet szíved, lelked mélyéből szeresd és élj. Ezeket az átkokat pedig ellenségeidre és gyűlölőidre zúdítja az Úr, a te Istened, akik üldöztek téged. Te mégis újra hallgatsz az Úr szavára és megtartod parancsait, amelyeket ma adok neked. S az Úr, a te Istened bőséget ad kezednek minden munkájában, méhed gyümölcsében, jószágod ivadékában és földed termésében. Mert az Úrnak öröme telik benned, a te javadra, ahogyan örömét lelte atyáidban, ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened szavának, és megtartod az ebben a törvénykönyvben foglalt parancsokat és törvényeket, ha szíved, lelked mélyéből megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez. Ezek a törvények, amelyeket ma szabok neked, nem túlságosan nehezek és nem elérhetetlenek számodra. Nem az égben vannak, hogy azt kellene mondanod: Ki hatol fel értük az égbe, ki hozza le és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket. De a tengeren túl sincs, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át értük a tengeren, ki hozza és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet.
A két út.
Nézd, ma szemed elé tártam az életet és az üdvösséget, a halált és a kárhozatot. Ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, s szereted az Urat, a te Istenedet, az ő útjain jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit, életben maradsz és megsokasodsz, s az Úr, a te Istened megáld azon a földön, ahova indulsz, hogy birtokodba vedd. Ha azonban elfordul szíved, s nem engedelmeskedsz, ha elcsábulsz más isteneket imádni s nekik szolgálni, akkor ma tudtotokra adom: Menthetetlenül elpusztultok, s azon a földön, amelyre a Jordánon átkelve elérkezel, hogy birtokba vedd, nem fogtok sokáig élni. Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá. Mert ez jelenti számodra az életet s napjaidnak hosszúra nyúlását azon a földön, amelyre az Úr, a te Istened megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja.”

Minden fejezet...
1 0