2411 Az Úr a következő látomásban részesített: Két fügével telt kosár állt az Úr temploma előtt. Ez akkor történt, amikor Babilon királya, Nebukadnezár, Jeruzsálemből fogságba hurcolta Jechonját, Jojakim fiát, Júda királyát és vele együtt Júda főembereit, s a kovácsokat meg a többi mesterembereket is Babilonba. 22 Az egyik kosárban nagyon finom füge volt, olyan, amilyen a korán érő füge szokott lenni; ám a másikban nagyon rossz füge volt, szinte ehetetlen. 33 Az Úr akkor így szólt hozzám: „Mit látsz, Jeremiás?” Így feleltem: „Fügét látok; egyrészt jót, nagyon jót; másrészt rosszat, egészen rosszat, olyat, hogy meg sem lehet enni.” 44 Erre az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: 55 Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Amint jó ez a füge, ugyanolyan jóakarattal törődöm majd Júda száműzötteivel, akiket elküldtem erről a helyről a káldeusok földjére. 66 Feléjük fordítom tekintetem, hogy jót tegyek velük, és visszahozom őket ebbe az országba. Mert fölépíteni akarom őket, nem lerombolni; elültetni őket, nem kigyomlálni. 77 És szívet adok nekik, hogy elismerjék: én vagyok az Úr. Ők az én népem lesznek, én meg Istenük leszek, mert teljes szívükből hozzám térnek. 88 Az a rossz füge meg, amely olyan rossz, hogy meg sem lehet enni, azt jelenti – mondja az Úr –, hogy mint fogok bánni Cidkijával, Júda királyával, főembereivel és Jeruzsálem többi lakójával, akik itt maradnak ezen a földön; aztán azokkal, akik Egyiptom földjén telepedtek le. 99 Elrettentő például állítom őket a föld minden országa elé; gyalázattá, szólásmondás és gúny tárgyává, és átokká lesznek minden helyen, ahová szétszórom őket. 1010 Kardot, éhínséget és dögvészt bocsátok rájuk, amíg ki nem pusztulnak erről a földről, amit nekik és atyáiknak adtam.
4. BABILON, AZ ÚR OSTORA
2511 Ezt a szózatot kapta Jeremiás Júda egész népe felől Jojakim 4. esztendejében, aki Jozijának, Júda királyának volt a fia. [Ez az év Nebukadnezárnak, Babilon királyának első esztendeje.] 22 Jeremiás próféta így hirdette ki ezt a szózatot Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakójának: 33 Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának 13. esztendejétől mind a mai napig, azaz huszonhárom esztendő óta intézi hozzám szavait az Úr, és én szünet nélkül beszéltem nektek, [de nem hallgattatok meg; 44 valóban az Úr folyton-folyvást küldte hozzátok összes szolgáit, a prófétákat, de nem hallgattátok meg őket, s ügyet se vetettetek rájuk]. 55 Ez volt az üzenet: Térjetek meg mindannyian gonosz útjaitokról és gonosz tetteitekből, hogy megmaradhassatok ezen a földön, amelyet az Úr nektek és atyáitoknak adott öröktől fogva és mindörökre. 66 [És ne szegődjetek idegen istenekhez, hogy nekik szolgáljatok és őket imádjátok. Ne ingereljetek haragra kezetek alkotásaival, nehogy lesújtsak rátok.] 77 De ti nem hallgattatok rám [– mondja az Úr –, sőt haragra ingereltetek kezetek alkotásaival a saját vesztetekre]. 88 Ezért ezt mondja a Seregek Ura: Mivel nem hallgattatok szavamra, 99 elküldök észak minden nemzetségéért [és Nebukadnezárért, szolgámért, Babilon királyáért – mondja az Úr]. Idehozom őket erre a földre, ennek lakóira [és a körülöttük lakó nemzetekre]. És átengedem őket a pusztulásnak, hogy borzalommá, gúny tárgyává legyenek, és örökké tartó szégyen legyen a sorsuk. 1010 Elnémítom közöttük az öröm és a vigasság hangját; a vőlegény és a menyasszony szavát; a malom zúgását, és kioltom lámpáik fényét. 1111 Az egész ország elhagyatott pusztasággá lesz, mert lakói szolgaságba mennek a nemzetek közé, hetven esztendőre. 1212 [De amikor eltelik a hetven esztendő, megbüntetem Babilon királyát és azt a népet – mondja az Úr – azért a gonoszságért, amelyet végbevitt. Megbüntetem a káldeusok országát, és pusztasággá teszem mindörökre.]
II. JÖVENDÖLÉSEK A NEMZETEK ELLEN
1. BEVEZETÉS
Látomás a serlegről.
1313 És valóra váltom abban az országban mindazt, amit ellene kimondtam, ami meg van írva ebben a könyvben. Ezt jövendölte Jeremiás a nemzetek ellen. 1414 Mert őket is szolgaságra vetik hatalmas nemzetek és nagy királyok. Így aztán visszafizetek nekik tetteik és kezük munkája szerint. 1515 Az Úr, Izrael Istene, így szólt hozzám: Vedd a kezemből ezt a borral telt serleget, és itasd meg belőle az összes nemzetet, amelyhez elküldelek. 1616 Hadd igyanak belőle, hogy megtántorodjanak és eszüket veszítsék, mielőtt rájuk szabadítom a kardot. 1717 Elvettem hát a serleget az Úr kezéből és megitattam belőle minden nemzetet, amelyhez elküldött az Úr: 1818 Jeruzsálemet és Júda városait, királyait és főembereit, hogy pusztasággá, iszonyattá, gúny tárgyává és átokszóvá tegyem őket, mint ahogy az ma van; 1919 a fáraót, Egyiptom királyát, szolgáival, főembereivel és összes népével együtt; 2020 aztán minden fajta népséget, így Uz földjének minden királyát a filiszteusok földjének minden királyát; Askalont, Gázát, Akkaront és Asdod maradékát; 2121 Edomot, Moábot és Ammon fiait, 2222 Tírusz valamennyi királyát, Szidón valamennyi királyát és a szigetországok királyait, akik a tengeren túl laknak; 2323 Dedánt, Temát, Buzt, és az összes nyírott halántékút; 2424 Arábia valamennyi királyát, akik a pusztában laknak; 2525 Zimri összes királyát Elám összes királyát és a médek összes királyát; 2626 aztán észak minden királyát közel és távol, az egyiket a másik után; vagyis a föld színén levő minden országot végül még Sesák királya is iszik belőle. 2727 Ezt mondd majd nekik: Ezt mondja a Seregek Ura, Izrael Istene: Igyatok! Részegedjetek meg! Hányjatok! Essetek el, s ne keljetek föl többé addig, míg rátok nem szabadítom a kardot. 2828 Ha pedig nem akarják elvenni kezedből a serleget, hogy igyanak belőle, akkor így beszélj: Ezt mondja a Seregek Ura: Meg kell innotok! 2929 Mert ha arra a városra, amely a nevemet viseli, pusztulást hozok, hogyan gondoljátok, hogy ti büntetlenül maradtok? Bizony, nem maradtok büntetlenül. Mert magam szólítom ide a kardot a föld minden lakója ellen – mondja a Seregek Ura. 3030 Te pedig hirdesd nekik mindezeket a szavakat és mondd nekik: Harsog az Úr a magasból, mennydörög szent hajlékából. Fölemeli hangját legelője ellen, úgy kiáltozik, mint akik a szőlőt tapossák, szózata elhatol a föld minden lakójához, 3131 a föld végső határáig. Mert az Úr ítéletet hirdet a nemzetek fölött, minden ember fölött ítélkezik: a gonoszokat kiszolgáltatja a kardnak – mondja az Úr. 3232 Így beszél a Seregek Ura: Nézzétek! A csapás vándorol az egyik nemzetről a másikra; és nagy szélvész támad a föld végső határairól. 3333 Akiket az Úr megöl azon a napon, szétszóródnak a föld egyik végétől a másikig. Nem gyászolják meg őket; senki nem szedi össze és nem temeti el őket; úgy hevernek majd a föld színén, mint a trágya. 3434 Jajgassatok, pásztorok, üvöltsetek, vessétek magatokat a porba, ti, vezérei a nyájnak, mert elérkezett pusztulástok napja; úgy elhulltok, mint a leölésre kiválasztott kosok. 3535 Nincs hová futniuk a pásztoroknak, nincs menekvésük a nyáj vezéreinek. 3636 Hallgassátok: hogy hangzik a pásztorok kiáltása, hogy zúg a nyáj vezéreinek jajgatása, mert az Úr elpusztította legelőiket, 3737 feldúlta békés mezőiket.
III. ÜDVÖSSÉGET HIRDETŐ JÖVENDÖLÉSEK
3838 Az oroszlán előjött rejtekéből, országuk pusztasággá lett a pusztító kard és az Úr izzó haragja miatt.