211 Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. 22 Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. 33 Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. 44 Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. 55 Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. 66 Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. 77 Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? 88 Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? 99 Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, 1010 Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, 1111 krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.” 1212 Csodálkoztak, és ezt kérdezgették egymástól: „Mi lehet ez?” 1313 Mások gúnyosan megjegyezték: „Teleitták magukat édes borral.”