Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Ezek Dávid legkiválóbb vitézeinek a nevei: Jasobeám, Hachmoni fia, a háromnak a feje, aki lándzsáját egyszerre háromszáz legyőzött felett lengette meg. Utána következett Eleazár, az achochita Dodo fia, egy a három hős közül. Ott volt Dáviddal Pasz-Dammimban, ahol a filiszteusok összegyűltek, hogy megtámadják őket. Egy darab árpaföld terült ott el. Amikor a nép megfutamodott a filiszteusok elől, ők a földdarab közepébe álltak, feltartóztatták őket, és megverték a filiszteusokat. Így szereztek nagy győzelmet az Úrnak. Hárman a harminc közül lementek az Adullám barlangja mellett levő sziklához, miközben a filiszteusok csapata Refaim völgyében táborozott. Dávid a búvóhelyen tartózkodott, a filiszteusoknak pedig őrségük volt Betlehemben. Dávid kifejezte kívánságát: „Ki hoz nekem ivóvizet a kútból, amely Betlehem kapujánál van?” Ők hárman áttörtek a filiszteusok táborán, vizet merítettek a Betlehem kapujánál levő kútból, és elvitték Dávidnak. Dávid azonban nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az Úrnak, és így szólt: „Isten mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Talán megigyam a vízzel együtt ezeknek a férfiaknak a vérét is? Hiszen életüket veszélyeztetve hozták ide.” Ezért nem akarta meginni. Ezt művelte a három. Abisáj, Joáb testvére volt a háromnak a feje. Ő háromszáz legyőzött fölött lengette meg dárdáját, és nagy nevet szerzett magának a három között. Híresebb volt, mint a harminc, úgyhogy a vezérük lett, de a hárommal nem ért fel. Benaja, Jehojada fia egy Kabceelből származó bátor, tettrekész férfi megölte a két moábi hőst. Ő ment le egyszer hóesés idején egy ciszternába, és megölt egy oroszlánt. Leütött egy ötkönyöknyi termetű egyiptomit is, akinek olyan dárda volt a kezében, mint egy zubolyfa. Odament hozzá egy bottal, kicsavarta az egyiptomi kezéből a dárdát, és saját dárdájával ölte meg. Ezt tette Benaja, Jehojada fia. A három között nevet szerzett magának. Híresebbé vált, mint a harminc, de a hárommal nem ért fel. Dávid a testőrsége élére állította. Bátor harcosok voltak: Azahel, Joáb testvére; Elchanan, a betlehemi Dodo fia; a harorita Sammot, a pelonita Helec; Ira, a tekoai Ikkes fia; az anatoti Abiezer, a husai Szibbekáj, az achochi Iláj, a netofai Maheráj; Heled, a netofai Baana fia; Itáj, a gibeai Ribáj fia; Benjamin fiai közül a pireatoni Beneja, a Gaas völgyéből való Huráj, a bet-ha-arabai Abiel, a bachurimi Aszmavet, a saalboni Eljachba, a gizoni Bene-Hasem Jonatán, a harari Ságe fia; Achiám, a harari Zachar fia; Elifelet, Úr fia; a macherai Hefer, a peloni Achija, a karmeli Hecro; Naharaj, Esbaj fia; Joel, Nátán testvére; Mibchár, Hagri fia; az ammonita Celek, a beeroti Nachraj, Joábnak, Ceruja fiának fegyverhordozója; a jitrita Ira, a jitrita Gereb, a hettita Urija; Zabad, Achláj fia;