Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
Hat nappal később Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és felvitte hármójukat egy magas hegyre. Ott előttük elváltozott. Ruhái olyan tündöklő fehérré lettek, amilyenre földi kelmefestő nem tud fehéríteni. És megjelent nekik Illés Mózessel együtt, és beszélgettek Jézussal. Péter megszólalt, és ezt mondta Jézusnak:
– Rabbi, jó nekünk itt lenni! Csináljunk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek!
Nem tudta ugyanis, mit mondjon, mivel annyira meg voltak rémülve. Jött egy felhő, amely beborította őket, és hang jött a felhőből: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Hirtelen, amint körülnéztek, már senki mást nem láttak maguk mellett, csak Jézust.
Amikor jöttek lefelé a hegyről, meghagyta nekik, hogy senkinek el ne mondják, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a halottak közül. Meg is tartották az utasítást, de tanakodtak maguk között, mit jelent „feltámadni a halottak közül”. És megkérdezték tőle:
– Miért mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek el kell jönnie?
Így válaszolt:
– Valóban előbb Illés jön el, és mindent helyreállít. Akkor viszont miért van megírva az Emberfiáról, hogy sok szenvedésben és megvetésben lesz része?
De azt mondom nektek, hogy Illés már el is jött, és azt tették vele, amit csak akartak, amint meg van írva róla.