Kis türelmet
Teljes szövegkörnyezet megjelenítése
12 Példázatokban kezdett beszélni hozzájuk.
– Egy ember szőlőt ültetett. Körülkerítette, borsajtót ásott, őrtornyot épített, majd bérbe adta munkásoknak, és idegenbe távozott.
Amikor eljött az ideje, elküldött a munkásokhoz egy szolgát, hogy megkapja a részét a szőlő terméséből. De azok megfogták a szolgát, megverték, és üres kézzel küldték el. Ismét elküldött hozzájuk egy másik szolgát. Ezt agyonverték és meggyalázták. Egy másikat küldött. Ezt megölték. Azután sok más szolgát is, akik közül némelyeket megvertek, másokat megöltek. Egyvalakije volt még, a szeretett fia. Utoljára őt küldte el hozzájuk, mert azt gondolta: „A fiamat majd tiszteletben tartják.” Azok a munkások azonban ezt mondták maguk között:
„Ez az örökös. Rajta, öljük meg, és miénk lesz az örökség!”
Megragadták, megölték, és kidobták a szőlőn kívülre. Mit tesz majd a szőlő ura? Eljön, és elpusztítja a munkásokat, és másoknak adja a szőlőt. Nem olvastátok ezt az Írást? A kő, melyet az építők megvetettek, az lett a sarokkő. Az Úrtól lett ez, és csodálatos a szemünkben.
Szívesen elfogták volna, de féltek a sokaságtól. Rájöttek ugyanis, hogy róluk mondta a példázatot. Otthagyták, és elmentek.