4
Azt mondom tehát, ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik egy rabszolgától, jóllehet minden az övé.
Nevelők és sáfárok fennhatósága alatt áll az apa által megszabott ideig.
Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek rabszolgáiként éltünk;
de amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a Törvénynek alávetve,
hogy a Törvény alatt levőket megváltsa, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük.
Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldte a szívünkbe Fiának Lelkét, aki ezt kiáltja: „Abba, Atya!”
Többé tehát nem vagy már rabszolga, hanem fiú; ha pedig fiú, akkor – Isten akaratából – örökös is.