1
Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, mindazoknak, akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus igazsága által:
kegyelem és béke adassék néktek bőségesen Isten és a mi Urunk, Jézus megismerésében!
Mindazzal, ami a vallásos élethez szükséges, megajándékozott minket az ő isteni ereje azáltal, hogy megismertük őt, aki meghívott minket dicsőségével és erejével. Ezek által kaptuk meg azokat a számunkra drága és magasztos ígéreteket, hogy általuk az isteni természet részeseivé váljatok, és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a bűnös kívánság okoz a világban. Éppen ezért minden igyekezettel törekedjetek arra, hogy a hitetekhez társuljon igaz emberség, az igaz emberséghez ismeret, az ismerethez önuralom, az önuralomhoz állhatatosság, az állhatatossághoz vallásosság, a vallásossághoz testvéri szeretet, a testvéri szeretethez pedig minden ember iránti szeretet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk, Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. Akiben pedig nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy megtisztult régi bűneiből. Ezért tehát, testvérek, igyekezzetek még jobban megerősíteni meghívásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, soha nem fogtok megbotlani. Így széles kapu tárul előttetek a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába.
Ezért mindig emlékeztetni foglak titeket ezekre, bár ismeritek mindezt, és szilárdan álltok a jelen való igazságban. Mégis helyesnek tartom, hogy míg ebben a sátorban lakom, emlékeztetéssel ébren tartsalak titeket. Tudom ugyanis, hogy közel van a sátorbontás ideje, amint a mi Urunk, Jézus Krisztus is tudtomra adta. Mindent megteszek azonban, hogy távozásom után is mindig emlékezzetek ezekre.
Mert nem elmésen kifundált történeteket követve adtuk tudtotokra a mi Urunk, Jézus Krisztus hatalommal való eljövetelét, hanem mint akik szemtanúi voltunk az ő fölségének. Ugyanis ő az Atyaistentől tiszteletet és dicsőséget kapott, amikor ez a hang jött hozzá a Magasztos Dicsőségből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm!” Mi hallottuk ezt az égből jövő hangot, amikor vele voltunk a szent hegyen.
Továbbá igen szilárd prófétai szó birtokában vagyunk, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg a nap föl nem virrad, és a hajnalcsillag föl nem kel szívetekben.
Mindenekelőtt azt kell megértenetek, hogy az Írás egyetlen jövendölése sem származik a próféta saját értelmezéséből. Ugyanis sohasem emberi akaratból származott a jövendölés, hanem a Szentlélektől vezetve szóltak Isten kezdeményezésére emberek.
2 Mindazonáltal voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogy közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik pusztító tanítást fognak közétek csempészni. Sőt még az őket szabaddá tevő Urat is megtagadják, s így gyors pusztulást hoznak magukra. Sokan fogják követni kicsapongásaikat, akik miatt káromolni fogják az igazság útját, benneteket pedig kapzsiságukban szép szavakkal fognak rászedni. Már régóta kész ellenük az ítélet, és kárhozatuk nem várat magára.
Mert ha Isten nem kímélte meg a vétkes angyalokat, hanem az alvilág sötét láncaiba taszította őket, hogy őrizet alatt maradjanak az ítéletig; és ha nem kímélte meg az ősidők világát sem, hanem csak Noét, az igazság hirdetőjét őrizte meg nyolcadmagával, amikor özönvízzel árasztotta el az istentelenek világát; és ha pusztulásba hamvasztotta és pusztulásra ítélte Szodoma és Gomorra városát intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek; megszabadította viszont az igaz Lótot, aki szenvedett a megátalkodottak kicsapongó viselkedésétől, mert ez az igaz ember látva és hallva gyalázatos tetteiket napról napra gyötrődött igaz lelkében közöttük; akkor éppen így meg tudja szabadítani az Úr az istenfélőket a kísértésből, a gonoszokat pedig őrizet alatt tudja tartani a büntetésig az ítélet napján. Különösen azokat, akik tisztátalan vágyaik után mennek, és megvetik a Fenséget.
Arcátlanok s önteltek, akik attól sem rettennek vissza, hogy mennyei hatalmasságokat káromoljanak, holott még az angyalok sem mondanak ezek re az Úr előtt káromló ítéletet, jóllehet erőben és hatalomban felülmúlják őket. Ezek meg – mint oktalan állatok, melyek természettől fogva arra valók, hogy befogják és levágják őket – azt káromolják, amit nem ismernek. Pusztulásuk is hasonló lesz hozzájuk. Büntetésük gonoszságuk bére. Boldogságnak vélik, hogy fényes nappal dőzsölnek. Szégyenletesek és gyalázatosak, akik álnokságaikban tobzódnak, amikor veletek együtt lakomáznak. Szemük parázna vággyal van tele, telhetetlenek a bűnben, elcsábítják az ingadozó lelkeket, szívük gyakorlott a kapzsiságban: átkozottak. Elhagyták az egyenes utat, eltévelyedtek, követvén Bálaámnak, Boszor fiának útját, aki a gonoszság bérét szerette, de aki feddést kapott gonoszságáért. Egy néma teherhordó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét. Ezek az emberek elapadt források, forgószéltől sodort ködfoszlányok, akikre a sötétség homálya vár. Mert fellengzős, de üres szólamokat hangoztatva testi vágyaik kiélésére csábítják kicsapongó életükkel azokat, akik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől. Szabadságot ígérnek nekik, bár ők maguk a romlottság szolgái, mert mindenki rabja annak, ami legyőzi.
Mert ha az Úr és üdvözítő Jézus Krisztusnak a megismerése által megszabadultak a világ fertőjétől, de ismét belekeveredve elbuknak, akkor ez utóbbi állapotuk rosszabb lesz az előbbinél. Jobb lett volna nekik, ha meg sem ismerik az igazság útját, semmint hogy megismervén elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól. Illik rájuk a közmondás: „A kutya visszatér a saját okádékára, és a megfürdött disznó sárban hempereg!”
3 Ez már a második levél, szeretteim, amelyet hozzátok írok. Mindkettőben emlékeztetés által próbálom ébren tartani tiszta gondolkodásotokat, hogy eszetekbe jussanak a szent próféták egykor mondott szavai, és apostolaitoknak az Úrtól és Üdvözítőtől kapott parancsolata. Mindenekelőtt tudjátok meg, hogy az utolsó napokban gúnyolódók jönnek, akik mindenből gúnyt űznek, akik szenvedélyeik szerint élnek, és ezt mondják: „Hol van az ő eljövetelének ígérete? Hiszen amióta az atyák elhunytak, minden úgy maradt, ahogyan a teremtés kezdetétől fogva van.” Mert szántszándékkal úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy az egek régóta léteztek, és a föld is, amely a vízből és a víz által állt elő Isten szavára. Ez által az isteni szó által pusztult el az akkori világ, amikor elárasztotta az özönvíz, a mostani egek és a föld pedig ugyanezen szó által maradtak fönn, hogy tűznek tartassanak fenn az ítélet és az istentelen emberek pusztulása napjáig.
Egyvalami azonban ne kerülje el a figyelmeteket, szeretteim! Az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.
Az Úr nem késlekedik az ígérettel, amint néhányan gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elpusztuljanak, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. El fog jönni az Úr napja, mint egy tolvaj. Akkor az egek szörnyű robajjal elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, s a föld és a rajta lévők nem lesznek többé.
Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és vallásosan kell élnetek nektek, akik várjátok és siettetitek Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! Ígérete szerint új eget és új földet várunk, ahol igazság lakozik.
Ezért tehát, szeretteim, amíg ezeket várjátok, azon legyetek, hogy ő békében, tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket! Urunk türelmét tartsátok üdvösségnek, ahogy szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek a neki adott bölcsesség szerint minden levelében, amikor ezekről szól. Ezekben van néhány nehezen érthető dolog, amit a tudatlanok és az ingadozók kiforgatnak, mint más írásokat is, a maguk vesztére.
Ti, szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, hogy a megátalkodottak tévelygése el ne sodorjon, és meggyőződésetektől el ne tántorítson benneteket! Inkább növekedjetek a kegyelemben és Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóság napján!
Mindazzal, ami a vallásos élethez szükséges, megajándékozott minket az ő isteni ereje azáltal, hogy megismertük őt, aki meghívott minket dicsőségével és erejével. Ezek által kaptuk meg azokat a számunkra drága és magasztos ígéreteket, hogy általuk az isteni természet részeseivé váljatok, és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a bűnös kívánság okoz a világban. Éppen ezért minden igyekezettel törekedjetek arra, hogy a hitetekhez társuljon igaz emberség, az igaz emberséghez ismeret, az ismerethez önuralom, az önuralomhoz állhatatosság, az állhatatossághoz vallásosság, a vallásossághoz testvéri szeretet, a testvéri szeretethez pedig minden ember iránti szeretet. Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek a mi Urunk, Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. Akiben pedig nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy megtisztult régi bűneiből. Ezért tehát, testvérek, igyekezzetek még jobban megerősíteni meghívásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, soha nem fogtok megbotlani. Így széles kapu tárul előttetek a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába.
Ezért mindig emlékeztetni foglak titeket ezekre, bár ismeritek mindezt, és szilárdan álltok a jelen való igazságban. Mégis helyesnek tartom, hogy míg ebben a sátorban lakom, emlékeztetéssel ébren tartsalak titeket. Tudom ugyanis, hogy közel van a sátorbontás ideje, amint a mi Urunk, Jézus Krisztus is tudtomra adta. Mindent megteszek azonban, hogy távozásom után is mindig emlékezzetek ezekre.
Mert nem elmésen kifundált történeteket követve adtuk tudtotokra a mi Urunk, Jézus Krisztus hatalommal való eljövetelét, hanem mint akik szemtanúi voltunk az ő fölségének. Ugyanis ő az Atyaistentől tiszteletet és dicsőséget kapott, amikor ez a hang jött hozzá a Magasztos Dicsőségből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm!” Mi hallottuk ezt az égből jövő hangot, amikor vele voltunk a szent hegyen.
Továbbá igen szilárd prófétai szó birtokában vagyunk, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg a nap föl nem virrad, és a hajnalcsillag föl nem kel szívetekben.
Mindenekelőtt azt kell megértenetek, hogy az Írás egyetlen jövendölése sem származik a próféta saját értelmezéséből. Ugyanis sohasem emberi akaratból származott a jövendölés, hanem a Szentlélektől vezetve szóltak Isten kezdeményezésére emberek.
2 Mindazonáltal voltak a nép körében hamis próféták is, mint ahogy közöttetek is lesznek hamis tanítók, akik pusztító tanítást fognak közétek csempészni. Sőt még az őket szabaddá tevő Urat is megtagadják, s így gyors pusztulást hoznak magukra. Sokan fogják követni kicsapongásaikat, akik miatt káromolni fogják az igazság útját, benneteket pedig kapzsiságukban szép szavakkal fognak rászedni. Már régóta kész ellenük az ítélet, és kárhozatuk nem várat magára.
Mert ha Isten nem kímélte meg a vétkes angyalokat, hanem az alvilág sötét láncaiba taszította őket, hogy őrizet alatt maradjanak az ítéletig; és ha nem kímélte meg az ősidők világát sem, hanem csak Noét, az igazság hirdetőjét őrizte meg nyolcadmagával, amikor özönvízzel árasztotta el az istentelenek világát; és ha pusztulásba hamvasztotta és pusztulásra ítélte Szodoma és Gomorra városát intő példaként azoknak, akik istentelenül élnek; megszabadította viszont az igaz Lótot, aki szenvedett a megátalkodottak kicsapongó viselkedésétől, mert ez az igaz ember látva és hallva gyalázatos tetteiket napról napra gyötrődött igaz lelkében közöttük; akkor éppen így meg tudja szabadítani az Úr az istenfélőket a kísértésből, a gonoszokat pedig őrizet alatt tudja tartani a büntetésig az ítélet napján. Különösen azokat, akik tisztátalan vágyaik után mennek, és megvetik a Fenséget.
Arcátlanok s önteltek, akik attól sem rettennek vissza, hogy mennyei hatalmasságokat káromoljanak, holott még az angyalok sem mondanak ezek re az Úr előtt káromló ítéletet, jóllehet erőben és hatalomban felülmúlják őket. Ezek meg – mint oktalan állatok, melyek természettől fogva arra valók, hogy befogják és levágják őket – azt káromolják, amit nem ismernek. Pusztulásuk is hasonló lesz hozzájuk. Büntetésük gonoszságuk bére. Boldogságnak vélik, hogy fényes nappal dőzsölnek. Szégyenletesek és gyalázatosak, akik álnokságaikban tobzódnak, amikor veletek együtt lakomáznak. Szemük parázna vággyal van tele, telhetetlenek a bűnben, elcsábítják az ingadozó lelkeket, szívük gyakorlott a kapzsiságban: átkozottak. Elhagyták az egyenes utat, eltévelyedtek, követvén Bálaámnak, Boszor fiának útját, aki a gonoszság bérét szerette, de aki feddést kapott gonoszságáért. Egy néma teherhordó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét. Ezek az emberek elapadt források, forgószéltől sodort ködfoszlányok, akikre a sötétség homálya vár. Mert fellengzős, de üres szólamokat hangoztatva testi vágyaik kiélésére csábítják kicsapongó életükkel azokat, akik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől. Szabadságot ígérnek nekik, bár ők maguk a romlottság szolgái, mert mindenki rabja annak, ami legyőzi.
Mert ha az Úr és üdvözítő Jézus Krisztusnak a megismerése által megszabadultak a világ fertőjétől, de ismét belekeveredve elbuknak, akkor ez utóbbi állapotuk rosszabb lesz az előbbinél. Jobb lett volna nekik, ha meg sem ismerik az igazság útját, semmint hogy megismervén elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól. Illik rájuk a közmondás: „A kutya visszatér a saját okádékára, és a megfürdött disznó sárban hempereg!”
3 Ez már a második levél, szeretteim, amelyet hozzátok írok. Mindkettőben emlékeztetés által próbálom ébren tartani tiszta gondolkodásotokat, hogy eszetekbe jussanak a szent próféták egykor mondott szavai, és apostolaitoknak az Úrtól és Üdvözítőtől kapott parancsolata. Mindenekelőtt tudjátok meg, hogy az utolsó napokban gúnyolódók jönnek, akik mindenből gúnyt űznek, akik szenvedélyeik szerint élnek, és ezt mondják: „Hol van az ő eljövetelének ígérete? Hiszen amióta az atyák elhunytak, minden úgy maradt, ahogyan a teremtés kezdetétől fogva van.” Mert szántszándékkal úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy az egek régóta léteztek, és a föld is, amely a vízből és a víz által állt elő Isten szavára. Ez által az isteni szó által pusztult el az akkori világ, amikor elárasztotta az özönvíz, a mostani egek és a föld pedig ugyanezen szó által maradtak fönn, hogy tűznek tartassanak fenn az ítélet és az istentelen emberek pusztulása napjáig.
Egyvalami azonban ne kerülje el a figyelmeteket, szeretteim! Az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.
Az Úr nem késlekedik az ígérettel, amint néhányan gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elpusztuljanak, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. El fog jönni az Úr napja, mint egy tolvaj. Akkor az egek szörnyű robajjal elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, s a föld és a rajta lévők nem lesznek többé.
Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és vallásosan kell élnetek nektek, akik várjátok és siettetitek Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! Ígérete szerint új eget és új földet várunk, ahol igazság lakozik.
Ezért tehát, szeretteim, amíg ezeket várjátok, azon legyetek, hogy ő békében, tisztának és feddhetetlennek találjon benneteket! Urunk türelmét tartsátok üdvösségnek, ahogy szeretett testvérünk, Pál is megírta nektek a neki adott bölcsesség szerint minden levelében, amikor ezekről szól. Ezekben van néhány nehezen érthető dolog, amit a tudatlanok és az ingadozók kiforgatnak, mint más írásokat is, a maguk vesztére.
Ti, szeretteim, mivel előre tudjátok ezt, vigyázzatok, hogy a megátalkodottak tévelygése el ne sodorjon, és meggyőződésetektől el ne tántorítson benneteket! Inkább növekedjetek a kegyelemben és Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóság napján!