1311 Közeledett a páska ünnepe, és Jézus tudta, hogy eljött az ő órája, amelyben át kell mennie e világból az Atyához. Szerette övéit e világban, szerette őket mindvégig. 22 És vacsora közben, amikor az ördög már a szívébe sugallta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának, hogy árulja el őt, 33 Jézus tudva, hogy az Atya mindent a kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy, 44 felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt kötött magára, 55 azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni és törölni a magára kötött kendővel. 66 Simon Péterhez lépett, aki így szólt hozzá: Uram, te mosod meg az én lábamat? 77 Jézus így válaszolt neki: Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted. 88 Péter így szólt hozzá: Az én lábamat nem mosod meg soha. Jézus így válaszolt neki: Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám. 99 Simon Péter erre ezt mondta neki: Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is! 1010 Jézus így szólt hozzá: Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind. 1111 Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: Nem vagytok mindnyájan tiszták.
A Mester és tanítványai
1212 Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét asztalhoz telepedett, és ezt mondta nekik: Értitek, hogy mit tettem veletek? 1313 Ti Mesternek és Úrnak hívtok engem, és jól mondjátok, mert az vagyok. 1414 Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. 1515 Mert példát adtam nektek, hogy amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. 1616 Bizony, bizony, mondom nektek: a szolga nem nagyobb az uránál, és a küldött sem nagyobb annál, aki elküldte őt. 1717 Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha meg is teszitek.
