Isten dicsősége betölti a templomot
7 Amikor Salamon befejezte az imádságot, tűz szállt alá az égből, és megemésztette az égőáldozatot és a véresáldozatokat, az ÚR dicsősége pedig betöltötte a templomot. A papok nem tudtak bemenni az ÚR házába, mert az ÚR dicsősége betöltötte az ÚR házát. Izráel fiai mindnyájan látták, amikor leszállt a tűz és az ÚR dicsősége a templomra, ezért arcukkal a földet érintve letérdeltek a kőpadlóra. Imádták és magasztalták az URat, mert jó, és örökké tart szeretete.Áldozatok bemutatása – (Vö. 1Kir 8,62-66)
Azután a király és az egész nép áldozatot mutatott be az ÚRnak. Salamon király huszonkétezer marhát és százhúszezer juhot mutatott be véresáldozatul. Így avatta fel az Isten házát a király és az egész nép. A papok pedig a helyükre álltak, a léviták is az ÚR minden hangszerével, amelyeket Dávid király készíttetett, hogy magasztalják az URat, mert örökké tart szeretete. Miközben ők előadták Dávid dicséretét, a papok velük szemben trombitáltak, és egész Izráel ott állt.Fölszentelte Salamon az udvar középső részét, az ÚR háza előtt, mert ott készítette el az égőáldozatokat és a békeáldozatok kövérjét. A rézoltáron ugyanis, amelyet Salamon készíttetett, nem fért el az égőáldozat, az ételáldozat és a kövérje.
Így ünnepelt akkor Salamon hét napig egész Izráellel együtt. Igen sokan gyűltek össze a Hamátba vezető úttól egészen Egyiptom patakjáig. A nyolcadik napon záróünnepet tartottak, mert az oltár fölavatását hét napig végezték, és az az ünnep is hét napig tartott. A hetedik hónap huszonharmadik napján hazabocsátotta a népet. Örültek és jókedvűek voltak azért, mert jót cselekedett az ÚR Dáviddal, Salamonnal és népével, Izráellel.
Az Úr ígérete és intése Salamonhoz – (Vö. 1Kir 9,1-9)
Amikor elkészült Salamon az ÚR templomával, a királyi palotával és mindazzal, aminek az elkészítését elhatározta Salamon az ÚR házában és a maga palotájában, megjelent az ÚR Salamonnak éjjel, és ezt mondta neki: Meghallgattam imádságodat, és kiválasztottam magamnak ezt a helyet az áldozat házául. Ha majd bezárom az eget, és nem lesz eső, vagy parancsolok a sáskáknak, hogy tarolják le a földet, vagy ha dögvészt bocsátok népemre, de megalázza magát népem, amelyet rólam neveztek el, ha imádkoznak, keresnek engem és megtérnek gonosz utaikról, én is meghallgatom a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat. Bizony, a szemem nyitva lesz, és a fülemmel figyelni fogok az imádságra ezen a helyen! Kiválasztottam és megszenteltem ezt a templomot, hogy itt legyen az én nevem mindörökké; itt lesz a szemem és a szívem is mindenkor! És ha előttem jársz, ahogyan apád, Dávid is tette, és megteszel mindent, amit megparancsoltam neked, megtartva rendelkezéseimet és törvényeimet, akkor állandóvá teszem királyi trónodat, ahogyan megígértem apádnak, Dávidnak: Nem vesznek ki utódaid, és ők uralkodnak majd Izráelben. Ha azonban elfordultok tőlem, és elhagyjátok rendelkezéseimet és parancsolataimat, amelyeket elétek tártam, ha más isteneket tiszteltek, és azokat imádjátok, akkor kigyomlálom őket a földemből, amelyet nekik adtam, ezt a templomot, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elől, őket pedig elrettentő példává és gúny tárgyává teszem minden nép előtt. És bármilyen felséges is ez a templom, mégis, aki csak elmegy majd mellette, elborzadva kérdezi: Miért bánt el így az ÚR ezzel az országgal és ezzel a templommal? Akkor majd ezt fogják felelni: Azért, mert elhagyták az URat, őseik Istenét, aki kihozta őket Egyiptomból, és más istenekhez ragaszkodtak, azokat imádták, és azokat tisztelték. Ezért hozta rájuk mindezt a veszedelmet.Salamon egyéb építkezései – (Vö. 1Kir 9,15-23)
8 Miután eltelt az a húsz esztendő, ameddig Salamon az ÚR templomát és a maga palotáját fölépíttette, azokat a városokat is kiépíttette Salamon, amelyeket Hírám adott Salamonnak, és izráelieket telepített oda. Azután Salamon Hamát-Cóbá ellen vonult, és hatalmába kerítette. Kiépíttette Tadmórt is a pusztában és mindazokat a raktárvárosokat, amelyeket Hamátban kezdett építeni. Azután Felső-Bét-Hórónt és Alsó-Bét-Hórónt erődített városokká építtette ki várfalakkal, kapukkal és zárakkal. Baalátot és az összes raktárvárost, amely Salamoné volt, a harci kocsik összes városát, a lovak városait és mindent, amit csak építeni kívánt Salamon, kiépíttetett Jeruzsálemben, a Libánonon és birodalma egész területén.Mindazokat, akik a hettiták, az emóriak, a perizziek, a hivviek és a jebúsziak népéből megmaradtak, akik tehát nem Izráel közül valók voltak, meg fiaikat, akik utánuk az országban megmaradtak, mert nem irtották ki őket Izráel fiai, Salamon kényszermunkásokká tette; azok még ma is. Izráel fiai közül azonban senkit sem kényszerített Salamon rabszolgasorba az építkezéseken; ők harcosok voltak, vezérei, tisztjei meg harci kocsijainak és kocsihajtóinak a parancsnokai. Salamon király helyőrségeinek a parancsnokai kétszázötvenen voltak, ezek álltak a hadinép élén.
Azután fölvitte Salamon a fáraó leányát Dávid városából abba a palotába, amelyet neki építtetett, mert ezt mondta: Ne lakjék a feleségem Izráel királyának, Dávidnak a palotájában, mert szent hely az, mivel oda került az ÚR ládája.
Istentiszteleti rendelkezések
Salamon akkor égőáldozatokat mutatott be az ÚRnak, az ÚRnak azon az oltárán, amelyet a csarnok elé építtetett. Minden hétköznapon meg szombatonként, újholdkor és az évenként tartandó három fő ünnepen, a kovásztalan kenyerek ünnepén, a hetek ünnepén és a lombsátrak ünnepén, az adott napra vonatkozó előírások szerint kellett áldozni, ahogyan Mózes parancsolta. Megállapította apjának, Dávidnak a rendtartása szerint a papok szolgálati beosztását és a léviták tennivalóját, hogy dicséretet énekeljenek, és végezzék szolgálatukat a papok mellett mindennap, annak a napnak az előírása szerint; meg a kapuőrség beosztását az egyes kapuknál, mert így szólt Dávidnak, Isten emberének a parancsa. Semmiben sem tértek el attól, amit a király parancsolt a papoknak és a lévitáknak, még a kincsek dolgában sem. Így készült el Salamon az egész munkával az ÚR temploma megalapozásától az ÚR templomának teljes befejezéséig.Akkor elment Salamon Ecjón-Geberbe és Élótba, amelyek a tenger partján, Edóm földjén voltak. Hírám ugyanis hajókat küldött neki szolgáival. Ezek a szolgák ismerték a tengert, és Salamon szolgáival együtt eljutottak Ófírba. Hoztak onnan négyszázötven talentum aranyat, és Salamon királyhoz vitték.
Sába királynője meglátogatja Salamont – (Vö. 1Kir 10,1-13)
9 Sába királynője hallotta Salamon hírét, ezért eljött, hogy próbára tegye Salamont találós kérdésekkel. Megérkezett Jeruzsálembe Salamonhoz igen tekintélyes kísérettel és tevékkel, amelyek balzsamot, töméntelen aranyat és drágakövet hoztak. Beszélt vele mindenről, amit kigondolt. De Salamon megfelelt minden szavára; nem volt egyetlen olyan rejtvény sem, amelyikre Salamon ne tudott volna megfelelni. Amikor Sába királynője látta Salamon bölcsességét és a palotát, amelyet építtetett, az asztalán levő ételeket, az udvari emberek ülésrendjét, a felszolgálók magatartását és öltözetét, a pohárnokokat és azok öltözetét, továbbá a följáróját, amelyen az ÚR házába szokott följárni, még a lélegzete is elállt, és ezt mondta a királynak: Igaz volt, amit országomban hallottam dolgaidról és bölcsességedről, de nem hittem azoknak a beszédeknek, míg magam el nem jöttem, és saját szememmel meg nem láttam. Még a felét sem mondták el nekem nagy bölcsességednek; felülmúlod azokat a híreket, amelyek hozzám eljutottak. Boldogok az embereid, és boldogok azok a szolgák, akik állandóan előtted állnak, és hallgatják bölcs szavaidat! Áldott legyen Istened, az ÚR, aki kedvét lelte benned, és trónjára ültetett az ÚRnak, a te Istenednek a királyaként! Mivel Istened szereti Izráelt, és fenn akarja tartani örökké, azért tett királyukká téged, hogy jogot és igazságot szolgáltass. Azután adott a királynak százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Nem volt ahhoz fogható balzsam, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.Hírám szolgái meg Salamon szolgái, akik aranyat hoztak Ófírból, ébenfát meg drágaköveket is hoztak. A király az ébenfából lépcsőket készíttetett az ÚR templomába és a királyi palotába, az énekeseknek pedig citerákat és lantokat. Nem is láttak ilyet azelőtt Júda országában.
Salamon király is adott Sába királynőjének mindent, ami megtetszett neki, és amit csak kért, de mást, mint amit ő hozott a királynak. Azután visszatért országába szolgáival együtt.
Salamon gazdagsága – (Vö. 1Kir 10,14-29)
Annak az aranynak a súlya, amely Salamonhoz évente befolyt, hatszázhatvanhat talentum volt, azon kívül, amit az árusok és a kereskedők hoztak. Az arab királyok és a birodalom helytartói is hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak. Csináltatott Salamon király kétszáz hosszú pajzsot vert aranyból: mindegyik hosszú pajzshoz hatszáz sekel vert aranyat használtak fel, továbbá háromszáz kerek pajzsot vert aranyból: mindegyik kerek pajzshoz három mina aranyat használtak fel; ezeket a király a Libánon-erdő palotába helyezte el.Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal. Hat lépcső vezetett a trónhoz. Egy aranyzsámoly volt a trónhoz erősítve, az ülőhely két oldalán pedig karfák voltak, és két oroszlánszobor állt a karfáknál. Tizenkét oroszlánszobor állt a hat lépcső mindkét oldalán. Nem készült ilyen egyetlen más országban sem. Salamon király minden ivóedénye aranyból volt, a Libánon-erdő palota minden edénye is tiszta aranyból volt. Az ezüstöt semmire sem becsülték Salamon idejében, mert a király hajói Tarsísban jártak Hírám szolgáival együtt. Háromévenként érkeztek vissza a Tarsís-hajók, és aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat hoztak.
Salamon király felülmúlta gazdagságban és bölcsességben a föld összes királyát. A föld összes királya igyekezett Salamonhoz eljutni, hogy hallhassa bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe. Ajándékot is hozott mindegyik: ezüst- és aranytárgyakat, díszes ruhákat és fegyvereket, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így ment ez évről évre.
Salamonnak lettek istállói, amelyek négyezer fogat lovat és harci kocsit tudtak befogadni, és volt tizenkétezer lova. Ezeket a harci kocsik városaiba meg maga mellé, Jeruzsálembe rendelte a király. Így uralkodott minden király felett az Eufrátesztől a filiszteusok földjén át Egyiptom határáig. A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi vadfügefa van az alföldön. Salamonnak Egyiptomból és egyéb országokból hozták a lovakat.
Salamon halála – (Vö. 1Kir 11,41-43)
Salamon történetének egyéb részei, elejétől a végéig meg vannak írva Nátán próféta történetében, a sílói Ahijjá próféciájában és Jedó látnoknak Jeroboámról, Nebát fiáról írt látomásaiban.Salamon negyven évig uralkodott Jeruzsálemben egész Izráel felett. Azután Salamon pihenni tért őseihez, és eltemették apjának, Dávidnak a városában. Utána a fia, Roboám lett a király.