Kis türelmet

Dávid megszámláltatja a népet – (Vö. 2Sám 24)

21 A Sátán Izráel ellen támadt: felingerelte Dávidot, hogy vegye számba Izráelt. Dávid pedig ezt mondta Jóábnak és a hadinép parancsnokainak: Menjetek, számláljátok meg Izráelt Beérsebától Dánig, és terjesszétek elém, hadd tudjam meg a számukat! Jóáb azonban ezt felelte: Szaporítsa meg az ÚR a népét százannyira, mint amennyi most! De uram, királyom, hiszen mindnyájan az én uram szolgái ők. Miért firtatja hát ezt az én uram? Miért bűnhődjék ezért Izráel?! A király szava azonban erősebb volt Jóábénál. Elindult tehát Jóáb, bejárta egész Izráelt, és visszatért Jeruzsálembe. Jóáb jelentette Dávidnak a népszámlálás eredményét: egész Izráelben egymillió-egyszázezer kardforgató ember volt, Júdában pedig négyszázhetvenezer kardforgató ember. Lévit és Benjámint azonban nem vette számba közöttük, mert utálatosnak tartotta Jóáb a király parancsát.

Az Úr üzenete Dávidhoz

De Isten rossznak látta ezt, és megverte Izráelt. Akkor ezt mondta Dávid az Istennek: Nagyot vétettem azzal, hogy ezt tettem! Most azért bocsásd meg szolgád bűnét, mert igen esztelenül cselekedtem!
Ekkor így szólt az ÚR Gádhoz, Dávid látnokához: Eredj, és mondd meg Dávidnak: Ezt mondja az ÚR: Három lehetőséget adok neked; válassz ki közülük egyet, és én azt teszem veled. Bement tehát Gád Dávidhoz, és ezt mondta neki: Így szól az ÚR: Válassz! Három esztendeig tartó éhínség legyen? Vagy dúljanak három hónapig támadóid, és érjen utol ellenséged fegyvere? Vagy legyen három napon át az ÚR fegyvere, a dögvész az országban, és pusztítson az ÚR angyala Izráel egész területén? Most azért döntsd el, milyen választ vigyek annak, aki engem küldött!
Dávid ezt felelte Gádnak: Igen nehéz helyzetben vagyok. Inkább essem az ÚR kezébe, mert igen nagy az ő irgalma. Csak ember kezébe ne essem!

Az Úr dögvészt bocsát Izráelre

Az ÚR tehát dögvészt bocsátott Izráelre, és elhullott Izráelben hetvenezer ember. Az Isten angyalt küldött Jeruzsálem ellen is, hogy pusztítsa azt. De alighogy belekezdett az a pusztításba, odanézett az ÚR, bánkódni kezdett a veszedelem miatt, és ezt parancsolta a pusztító angyalnak: Elég! Most már hagyd abba! Az ÚR angyala akkor éppen a jebúszi Ornán szérűje mellett állt.
Dávid fölemelte a tekintetét, és meglátta az ÚR angyalát, amint ott áll az ég és a föld között, kezében kivont karddal, amelyet Jeruzsálem ellen nyújtott ki. Ekkor Dávid és a vének zsákruhába burkolózva arcra borultak. Dávid pedig ezt mondta Istennek: Hiszen én mondtam, hogy számlálják meg a népet! Én magam vagyok az, aki vétkeztem, és nagy gonoszságot követtem el. De az én nyájam nem követett el semmit! URam, Istenem, sújtson le kezed inkább énrám és az én rokonságomra, de a népedet ne bántsd!

Dávid oltárt épít Ornán szérűjén

Ekkor az ÚR angyala azt üzente Gáddal Dávidnak, hogy menjen, és állítson oltárt az ÚRnak a jebúszi Ornán szérűjén. Elment tehát Dávid, Gád szavai szerint, amelyet az ÚR nevében mondott. Amikor Ornán arra fordult, meglátta az angyalt; négy fia, akik vele voltak, erre elrejtőzött. Ornán éppen búzát csépelt. Dávid ekkor odament Ornánhoz. Amikor Ornán föltekintett, és meglátta Dávidot, kiment a szérűről, és arccal a földre borult Dávid előtt. Dávid így szólt Ornánhoz: Add nekem ezt a szérűt, hadd építsek itt oltárt az ÚRnak! Teljes áron add nekem, hogy megszűnjék a népet ért csapás! Ornán így felelt Dávidnak: Fogadd el, azután tegyen az én uram, királyom, ahogyan jónak látja! Nézd, odaadom a marhákat égőáldozatnak, a cséplőeszközöket tűzifának, a búzát pedig ételáldozatnak. Mindent odaadok! De Dávid király ezt felelte Ornánnak: Így nem! Csak teljes áron fogadom el tőled, mert nem akarom az ÚRnak adni a tiedet, és nem akarok ingyen kapott égőáldozatot bemutatni. Adott tehát Dávid Ornánnak azért a helyért hatszáz sekel súlyú aranyat. Azután oltárt épített ott Dávid az ÚRnak, égőáldozatot és békeáldozatot mutatott be, és az ÚRhoz kiáltott, ő pedig feleletül tüzet adott az égből az égőáldozati oltárra.
Az ÚR pedig szólt az angyalnak, és az visszatette kardját a hüvelyébe. Abban az időben Dávid, látva, hogy az ÚR a jebúszi Ornán szérűjén válaszolt neki, ott mutatta be az áldozatokat. Az ÚR hajléka ugyanis, amelyet Mózes készített a pusztában, valamint az égőáldozati oltár abban az időben a gibeóni áldozóhalmon volt. Dávid azonban nem mert többé odajárulni, hogy ott keresse fel az Istent, úgy megrettent az ÚR angyalának a kardjától,

Dávid előkészíti a templom építését

22 hanem ezt mondta Dávid: Itt lesz Istennek, az ÚRnak a háza, és itt lesz Izráel égőáldozati oltára!

Dávid ekkor megparancsolta, hogy gyűjtsék össze a jövevényeket Izráel területén, és kőfejtésre rendelte őket, hogy kőtömböket fejtsenek Isten házának az építéséhez. Bőven szerzett Dávid vasat a kapuszárnyakhoz való szegeknek és sarokvasaknak meg rezet is mérhetetlenül sokat, továbbá tömérdek cédrusfát, mert a szidóniak és a tírusziak bőségesen szállítottak Dávidnak cédrusfát. Dávid ugyanis ezt gondolta: Az én fiam, Salamon még tapasztalatlan ifjú, az ÚRnak pedig olyan házat kell építeni, hogy hírneve és ékessége mindent fölülmúljon az egész földön. Ezért én mindent megszerzek neki. Meg is szerzett Dávid mindent bőven még halála előtt. És hívatta a fiát, Salamont, és megparancsolta neki, hogy építsen házat az ÚRnak, Izráel Istenének.
Ezt mondta Dávid Salamonnak: Fiam, én magam szándékoztam házat építeni Istenem, az ÚR nevének tiszteletére. De az ÚR igéje így szólt hozzám: Sok vért ontottál, nagy háborúkat viseltél. Nem építhetsz házat az én nevem tiszteletére, mert sok vért ontottál ki színem előtt a földre. 9De fiad fog születni, ő a nyugalom embere lesz, mert mindenfelől nyugalmat adok neki ellenségeitől. Salamon lesz a neve, mert békességet és nyugalmat adok Izráelnek az ő idejében. Ő épít majd házat nevem tiszteletére. Ő fiam lesz, és én atyja leszek, és örökre megszilárdítom királyi trónját Izráelben. Most hát, fiam, az Úr legyen veled, hogy sikeresen fölépíthesd Istenednek, az Úrnak a házát, ahogyan kijelentette rólad. Adjon neked az ÚR értelmet és bölcsességet, amikor Izráel fölé rendel, hogy megtartsd Istenednek, az ÚRnak a törvényét! Akkor jársz sikerrel, ha megtartod és végrehajtod azokat a rendelkezéseket és törvényeket, amelyeket az ÚR Mózes által parancsolt Izráelnek. Légy erős és bátor, ne félj, és ne rettegj! Látod, én nagy fáradsággal szereztem az ÚR házához százezer talentum aranyat, egymillió talentum ezüstöt; a rezet és vasat már meg sem lehet mérni, olyan sok van. Épületfát és követ is szereztem; te gyarapítsd ezeket! Bőven van munkásod: kőfejtő, kőfaragó és ács meg számos, egyéb munkához értő mester. Az aranynak, az ezüstnek, a réznek és a vasnak se szeri, se száma. Láss munkához, az ÚR legyen veled!
Izráel összes főemberének pedig megparancsolta Dávid, hogy segítsenek a fiának, Salamonnak: Bizony, veletek volt Istenetek, az ÚR, és nyugalmat adott nektek mindenfelől! Mert kezembe adta az ország lakóit, és meghódolt az ország az ÚR előtt és az ő népe előtt. Most azért keressétek szívvel-lélekkel Isteneteket, az URat! Lássatok hozzá, és építsétek föl Istennek, az ÚRnak a szentélyét, hogy bevihessétek az ÚR szövetségládáját és az Isten szentélyének az edényeit abba a templomba, amely az ÚR nevének tiszteletére épül.

Dávid lévitákra vonatkozó rendelkezései

23 Amikor Dávid megöregedett, és betelt az élettel, a fiát, Salamont tette meg Izráel királyává. Összegyűjtötte tehát Izráel összes főemberét meg a papokat és a lévitákat. Számba vették a lévitákat a harmincévesektől fölfelé, és a férfiak száma harmincnyolcezer fő volt. Ezek közül huszonnégyezren intézzék az ÚR házának a teendőit, az elöljárók és bírák hatezren legyenek, a kapuőrök négyezren, négyezren pedig dicsérjék az URat azokon a hangszereken, amelyeket én készíttettem az ÚR dicséretére.
Azután Dávid csoportokba osztotta őket Lévi fiai: Gérsón, Kehát és Merárí szerint.
Gérsóniak voltak Ladán és Simí. Ladán fiai hárman voltak: az első Jehíél, továbbá Zétám és Jóél. Simí fiai hárman voltak: Selómít, Hazíél és Hárán. Ezek voltak Ladán családfői. Simí fiai voltak: Jahat, Zízá, Jeús és Beríá, ezek négyen voltak Simí fiai. Jahat volt az első, és Zízá a második. Mivel Jeúsnak és Beríának nem sok fia volt, egy családnak, egy csoportnak számítottak.
Kehát fiai négyen voltak: Amrám, Jichár, Hebrón és Uzzíél. Amrám fia volt Áron és Mózes. De Áront különválasztották, hogy fölszenteljék a szentek szentjének szolgálatára, őt és fiait örökre, hogy illatáldozatot mutassanak be az ÚR színe előtt, hogy őt szolgálják, és az ő nevében mondjanak áldást mindenkor.
Mózesnek, Isten emberének a fiait szintén Lévi törzséhez számították. Mózes fia volt Gérsóm és Elíézer. Gérsóm fiai között Sebúél volt az első. Elíézer első fia Rehabjá volt. Elíézernek nem lett több fia, de Rehabjá fiai igen megsokasodtak. Jichár fiai között Selómít volt az első. Hebrón fiai között Jerijjá volt az első, Amarjá a második, Jahazíél a harmadik, és Jekamám a negyedik. Uzzíél fiai között Míká volt az első, és Jissijjá a második.
Merárí fia volt Mahlí és Músí. Mahlí fia volt Eleázár és Kís. Eleázár úgy halt meg, hogy nem voltak fiai, csak leányai, akiket saját rokonaik, Kís fiai vettek el. Músí fiai hárman voltak: Mahlí, Éder és Jerémót.
Ezek voltak Lévi fiai családjaik és családfőik szerint, ahogyan számba vették őket, külön-külön névjegyzékbe véve. Ők végezték az ÚR háza szolgálatának a munkáját, húszévestől fölfelé. Mert Dávid ezt mondta: Nyugalmat adott népének az ÚR, Izráel Istene, és örökre Jeruzsálemben lakik. Ezért a lévitáknak nem kell többé hordozniuk sem a hajlékot, sem a szolgálatukhoz szükséges egyéb fölszerelést. Mert Dávid utolsó rendelkezése szerint állították össze Lévi fiainak a jegyzékét húszévestől fölfelé. Álljanak Áron fiainak a rendelkezésére az ÚR házának szolgálatában az udvaroknál, a kamráknál és minden szent dolog tisztán tartásánál és az Isten háza körüli szolgálat teljesítésében, a sorba rakott kenyereknél, az ételáldozathoz való finomlisztnél, a kovásztalan lepényeknél, a sütőlapoknál, a tésztagyúrásnál és minden űr- és hosszmértéknél. Álljanak ott minden reggel, hogy hálát és dicséretet mondjanak az ÚRnak, ugyanígy esténként is, és ha égőáldozatot mutatnak be az ÚRnak szombatonként, újholdkor és az ünnepeken, megszabott számban álljanak állandóan az ÚR előtt. Végezzék a kijelentés sátra körüli tennivalókat, a szentély körüli tennivalókat meg testvéreik, Áron fiai mellett a tennivalókat, amikor az ÚR házában szolgálnak.

Áron fiainak a beosztása

24 Áron fiainak a beosztása: Áron fiai Nádáb és Abíhú, Eleázár és Ítámár voltak. Nádáb és Abíhú még apjuk előtt meghalt. Fiaik nem voltak, ezért Eleázár és Ítámár végezte a papi szolgálatot. Ezeket osztotta be Dávid az Eleázár fiai közül való Cádókkal, valamint az Ítámár fiai közül való Ahímelekkel együtt a megbízatásuknak megfelelő szolgálatra. Mivel Eleázár fiai között több férfi volt, mint Ítámár fiai között, ezért Eleázár fiai közül tizenhat családfőt osztottak be, Ítámár fiai közül pedig nyolc családfőt. Sorsolással osztották be őket, ezeket is, meg azokat is. Így lettek Eleázár és Ítámár fiai szent és Istentől kijelölt vezető emberek.
Semajá, Netanél fia, a léviták közül való kancellár írta fel őket a király és a vezérek, Cádók főpap és Ahímelek, Ebjátár fia, továbbá a papok és a léviták családfői jelenlétében. Egy családot húztak ki Eleázárnak, majd még egyet, azután Ítámárnak is húztak egyet.
Az első sorshúzás Jójáríbra esett, a második Jedajára, a harmadik Hárimra, a negyedik Szeórímra, az ötödik Malkijjára, a hatodik Mijjámínra, a hetedik Hakkócra, a nyolcadik Abijjára, a kilencedik Jésúára, a tizedik Sekanjára, a tizenegyedik Eljásíbra, a tizenkettedik Jákímra, a tizenharmadik Huppára, a tizennegyedik Jesebábra, a tizenötödik Bilgára, a tizenhatodik Immérre, a tizenhetedik Hézírre, a tizennyolcadik Happiccécre, a tizenkilencedik Petahjára, a huszadik Jehezkélre, a huszonegyedik Jákínra, a huszonkettedik Gámúlra, a huszonharmadik Delájára, a huszonnegyedik pedig Maazjára.
Ezek kaptak megbízást arra a szolgálatra, hogy bejárjanak az ÚR házába aszerint a rendtartás szerint, amelyet atyjuktól, Árontól kaptak, ahogyan Izráel Istene, az ÚR megparancsolta neki.

A léviták beosztása

Lévi többi fiai voltak: Amrám fia volt Súbáél, Súbáél fia volt Jehdejá. Rehabjától származott Jissijjá, Rehabjá első fia. Jichártól származott Selómót, Selómót fia volt Jahat. Hebrón fiai voltak: az első Jerijjá, a második Amarjá, a harmadik Jahazíél, és a negyedik Jekamám. Uzzíél fia volt Míká, Míká fia Sámír. Míká testvére Jissijjá volt, Jissijjá fia pedig Zekarjá. Merárí fia volt Mahlí és Músí. Jaazijjá fia Benó volt. Merárí fiai voltak: fiától, Jaazijjától származott Sóham, Zakkúr és Ibrí. Mahlítól származott Eleázár. Neki nem voltak fiai. Kístől származott Jerahmeél, Kís fia. Músí fiai voltak: Mahlí, Éder és Jerímót. Ezek a léviták, családjaik szerint. Ezekre is ugyanúgy sorsot vetettek, mint testvéreikre, Áron fiaira, Dávid király, Cádók és Ahímelek, továbbá a papok és a léviták családfői jelenlétében; a családfőkre ugyanúgy, mint legkisebb testvérükre.
Jegyzetek

22,9 Salamon neve hasonló hangzású, mint a héber „békesség”


Minden fejezet...
1 0