Az öröklés rendje            27
        1Eljöttek ekkor Celofhád lányai – Celofhád Hefernek volt a fia, az meg Gileádnak a fia, az meg Mákirnak a fia, az meg Manasszénak a fia, az meg Józsefnek volt a fia – név szerint Maála, Noa, Hegla, Melka és Tirca         
és megálltak Mózes, Eleazár pap és a nép valamennyi fejedelme előtt a szövetség sátrának ajtajánál és azt mondták:         
»Atyánk meghalt a pusztában, de nem volt részes abban a lázadásban, amely Kóré alatt az Úr ellen támadt, hanem a maga bűnéért halt meg; fiú utóda nem volt neki.         
Miért tűnjék el neve az ő nemzetségéből, azért, hogy fia nem volt? Adjatok majd nekünk birtokot atyánk rokonai között!«     
Mózes erre elvitte ügyüket az Úr ítélete elé, s az Úr ezt mondta neki: »Igazságos dolgot kívánnak Celofhád lányai: adj majd nekik birtokot atyjuk rokonai között, s lépjenek örökébe. Izrael fiainak pedig mondd meg a következőket: Ha valaki fiúgyermek nélkül hal meg, lányára szálljon öröksége; ha lánya sincs, a fivérei legyenek az örökösei, ha fivérei sincsenek, atyja fivéreinek adjátok az örökséget; ha pedig atyjának sincsenek fivérei, akkor az örökséget azoknak kell adni, akik legközelebb állnak hozzá. Örök törvény által szentesített dolog legyen ez Izrael fiai között, amint az Úr parancsolta Mózesnek.«
Józsue megbízása 12Majd azt mondta az Úr Mózesnek: »Eredj fel erre az Abárim hegyre, s tekintsd meg onnan azt a földet, amelyet majd Izrael fiainak adok. Ha aztán megnézted, te is megtérsz népedhez, mint ahogy megtért bátyád, Áron, mivel megbántottatok engem a Szín-pusztában, a sokaság pörölésekor, s nem akartatok szentnek bizonyítani előtte a vízfakasztás alkalmával.« – Ez a Pörölés-vize, Kádesben, a Szín-pusztában.
Mózes azt felelte az Úrnak: »Rendeljen tehát az Úr, minden test lelkének Istene, valakit e fölé a nép fölé, hogy kimenjen és bemenjen előttük, kivezesse vagy bevezesse őket, hogy ne legyen az Úr népe olyan, mint a pásztor nélküli juhnyáj.« Azt mondta erre neki az Úr: »Vedd Józsuét, Nún fiát, azt a férfit, akiben lélek van és tedd rá kezedet – eközben ő Eleazár pap és az egész közösség előtt álljon –, s adj neki megbízást mindenki láttára, meg egy részt a te méltóságodból, hogy hallgasson rá Izrael fiainak egész gyülekezete. Ha aztán valamit tenni kell, kérjen számára Eleazár pap tanácsot az Úrtól: annak válasza szerint menjen ki vagy menjen be ő és vele Izrael valamennyi fia meg az egész közösség.«
Úgy tett Mózes, ahogy az Úr parancsolta: vette Józsuét, odaállította Eleazár pap és a nép egész sokasága elé, rátette a fejére a kezét, és megismételte mindazt, amit az Úr parancsolt.
Áldozatok és ünnepek 28 1Azt mondta továbbá az Úr Mózesnek: »Parancsolj Izrael fiainak és mondd nekik: Áldozati ajándékaimat, kenyeremet, kellemes illatú tűzáldozatomat mutassátok be a maguk idejében.
A következő tűzáldozatokat kell bemutatnotok: Naponkint két egyesztendős hibátlan bárányt, állandó, egészen elégő áldozatul – az egyiket reggel mutassátok be, a másikat estefelé –, meg egy-egy tized éfa lisztlángot, meghintve egy-egy negyed hín színtiszta olajjal. Ez legyen az állandó, egészen elégő áldozat: ezt áldoztátok a Sínai hegyén tűzáldozati kellemes illatul az Úrnak. Italáldozatul pedig mutassatok be bárányonként egy negyed hín bort az Úr szent helyén. A másik bárányt ugyanígy estefelé mutassátok be: teljesen a reggeli ételáldozat s az ahhoz tartozó italáldozat rendtartása szerint, kellemes illatú tűzáldozatul az Úrnak.
Szombat napján pedig mutassatok be két egyesztendős hibátlan bárányt, ételáldozatul pedig két tizednyi, olajjal meghintett lisztlángot, továbbá megfelelő italáldozatot. Ezt kell bemutatni szombatonként, annak rendje s módja szerint, az állandó, egészen elégő áldozaton felül.
11A hónapok első napján pedig mutassatok be az Úrnak két fiatal bikát a csordából, egy kost, hét egyesztendős hibátlan bárányt egészen elégő áldozatul, továbbá bikánként három tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul, kosonként két tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul, s bárányonként egy tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul; kellemes illatú, egészen elégő áldozat, tűzáldozat ez az Úrnak. Italáldozatul pedig áldozatonként a következő mennyiségű bort kell bemutatni: bikánként egy fél-, kosonként egy harmad-, bárányonként egy negyed hínnyit. – Ez legyen az egészen elégő áldozat minden hónapban, amint azok az esztendő folyamán egymást követik. Egy kecskebakot pedig bűnért való áldozatul kell bemutatni az Úrnak, az állandó, egészen elégő áldozaton s a hozzátartozó italáldozaton felül.
Az első hónapban, a hó tizennegyedik napján az Úr pászkája legyen, tizenötödik napján pedig ünnep. Hét napon át kovásztalant kell enni. Ezek közül az első nap szent összejövetel legyen: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta. Tűzáldozatul, egészen elégő áldozatul pedig mutassatok be az Úrnak két fiatal bikát a csordából, egy kost, hét egyesztendős hibátlan bárányt, s mindegyikhez ételáldozatot olajjal meghintett lisztlángból, három tizedet mindegyik bikához, két tizedet a koshoz, s egy tizedet mindegyik bárányhoz, vagyis a hét bárányhoz, továbbá egy kecskebakot bűnért való áldozatul, hogy engesztelést lehessen végezni értetek – a reggeli egészen elégő áldozaton felül, amelyet mindenkor be kell mutatnotok. Így járjatok el a hét nap minden egyes napján, hogy a tűz táplálása által kellemes illat szálljon fel az Úr felé az egészen elégő áldozatból, s mindegyiknek italáldozatából. A hetedik nap ismét szent összejövetel legyen számotokra: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta.
26A zsengék napja, amikor a hetek elteltével az új gabonát bemutatjátok az Úrnak, szintén szent összejövetel legyen: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta. Egészen elégő áldozatul, kellemes illatul pedig mutassatok be az Úrnak két fiatal bikát a csordából, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt, a hozzájuk tartozó ételáldozatul pedig olajjal meghintett lisztlángot, három tizedet minden bikához, kettőt minden koshoz, s egy tizedet minden bárányhoz, mind a hét bárányhoz, továbbá egy kecskebakot, amelyet engesztelésül kell levágni – az állandó egészen elégő áldozaton és az ahhoz tartozó ételáldozaton felül. Csupa hibátlant mutassatok be, italáldozatukkal együtt.
    
                                                                    Mózes erre elvitte ügyüket az Úr ítélete elé, s az Úr ezt mondta neki: »Igazságos dolgot kívánnak Celofhád lányai: adj majd nekik birtokot atyjuk rokonai között, s lépjenek örökébe. Izrael fiainak pedig mondd meg a következőket: Ha valaki fiúgyermek nélkül hal meg, lányára szálljon öröksége; ha lánya sincs, a fivérei legyenek az örökösei, ha fivérei sincsenek, atyja fivéreinek adjátok az örökséget; ha pedig atyjának sincsenek fivérei, akkor az örökséget azoknak kell adni, akik legközelebb állnak hozzá. Örök törvény által szentesített dolog legyen ez Izrael fiai között, amint az Úr parancsolta Mózesnek.«
Józsue megbízása 12Majd azt mondta az Úr Mózesnek: »Eredj fel erre az Abárim hegyre, s tekintsd meg onnan azt a földet, amelyet majd Izrael fiainak adok. Ha aztán megnézted, te is megtérsz népedhez, mint ahogy megtért bátyád, Áron, mivel megbántottatok engem a Szín-pusztában, a sokaság pörölésekor, s nem akartatok szentnek bizonyítani előtte a vízfakasztás alkalmával.« – Ez a Pörölés-vize, Kádesben, a Szín-pusztában.
Mózes azt felelte az Úrnak: »Rendeljen tehát az Úr, minden test lelkének Istene, valakit e fölé a nép fölé, hogy kimenjen és bemenjen előttük, kivezesse vagy bevezesse őket, hogy ne legyen az Úr népe olyan, mint a pásztor nélküli juhnyáj.« Azt mondta erre neki az Úr: »Vedd Józsuét, Nún fiát, azt a férfit, akiben lélek van és tedd rá kezedet – eközben ő Eleazár pap és az egész közösség előtt álljon –, s adj neki megbízást mindenki láttára, meg egy részt a te méltóságodból, hogy hallgasson rá Izrael fiainak egész gyülekezete. Ha aztán valamit tenni kell, kérjen számára Eleazár pap tanácsot az Úrtól: annak válasza szerint menjen ki vagy menjen be ő és vele Izrael valamennyi fia meg az egész közösség.«
Úgy tett Mózes, ahogy az Úr parancsolta: vette Józsuét, odaállította Eleazár pap és a nép egész sokasága elé, rátette a fejére a kezét, és megismételte mindazt, amit az Úr parancsolt.
Áldozatok és ünnepek 28 1Azt mondta továbbá az Úr Mózesnek: »Parancsolj Izrael fiainak és mondd nekik: Áldozati ajándékaimat, kenyeremet, kellemes illatú tűzáldozatomat mutassátok be a maguk idejében.
A következő tűzáldozatokat kell bemutatnotok: Naponkint két egyesztendős hibátlan bárányt, állandó, egészen elégő áldozatul – az egyiket reggel mutassátok be, a másikat estefelé –, meg egy-egy tized éfa lisztlángot, meghintve egy-egy negyed hín színtiszta olajjal. Ez legyen az állandó, egészen elégő áldozat: ezt áldoztátok a Sínai hegyén tűzáldozati kellemes illatul az Úrnak. Italáldozatul pedig mutassatok be bárányonként egy negyed hín bort az Úr szent helyén. A másik bárányt ugyanígy estefelé mutassátok be: teljesen a reggeli ételáldozat s az ahhoz tartozó italáldozat rendtartása szerint, kellemes illatú tűzáldozatul az Úrnak.
Szombat napján pedig mutassatok be két egyesztendős hibátlan bárányt, ételáldozatul pedig két tizednyi, olajjal meghintett lisztlángot, továbbá megfelelő italáldozatot. Ezt kell bemutatni szombatonként, annak rendje s módja szerint, az állandó, egészen elégő áldozaton felül.
11A hónapok első napján pedig mutassatok be az Úrnak két fiatal bikát a csordából, egy kost, hét egyesztendős hibátlan bárányt egészen elégő áldozatul, továbbá bikánként három tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul, kosonként két tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul, s bárányonként egy tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul; kellemes illatú, egészen elégő áldozat, tűzáldozat ez az Úrnak. Italáldozatul pedig áldozatonként a következő mennyiségű bort kell bemutatni: bikánként egy fél-, kosonként egy harmad-, bárányonként egy negyed hínnyit. – Ez legyen az egészen elégő áldozat minden hónapban, amint azok az esztendő folyamán egymást követik. Egy kecskebakot pedig bűnért való áldozatul kell bemutatni az Úrnak, az állandó, egészen elégő áldozaton s a hozzátartozó italáldozaton felül.
Az első hónapban, a hó tizennegyedik napján az Úr pászkája legyen, tizenötödik napján pedig ünnep. Hét napon át kovásztalant kell enni. Ezek közül az első nap szent összejövetel legyen: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta. Tűzáldozatul, egészen elégő áldozatul pedig mutassatok be az Úrnak két fiatal bikát a csordából, egy kost, hét egyesztendős hibátlan bárányt, s mindegyikhez ételáldozatot olajjal meghintett lisztlángból, három tizedet mindegyik bikához, két tizedet a koshoz, s egy tizedet mindegyik bárányhoz, vagyis a hét bárányhoz, továbbá egy kecskebakot bűnért való áldozatul, hogy engesztelést lehessen végezni értetek – a reggeli egészen elégő áldozaton felül, amelyet mindenkor be kell mutatnotok. Így járjatok el a hét nap minden egyes napján, hogy a tűz táplálása által kellemes illat szálljon fel az Úr felé az egészen elégő áldozatból, s mindegyiknek italáldozatából. A hetedik nap ismét szent összejövetel legyen számotokra: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta.
26A zsengék napja, amikor a hetek elteltével az új gabonát bemutatjátok az Úrnak, szintén szent összejövetel legyen: semmiféle szolgai munkát ne végezzetek rajta. Egészen elégő áldozatul, kellemes illatul pedig mutassatok be az Úrnak két fiatal bikát a csordából, egy kost és hét egyesztendős hibátlan bárányt, a hozzájuk tartozó ételáldozatul pedig olajjal meghintett lisztlángot, három tizedet minden bikához, kettőt minden koshoz, s egy tizedet minden bárányhoz, mind a hét bárányhoz, továbbá egy kecskebakot, amelyet engesztelésül kell levágni – az állandó egészen elégő áldozaton és az ahhoz tartozó ételáldozaton felül. Csupa hibátlant mutassatok be, italáldozatukkal együtt.
Jegyzetek
27,1 Ha valaki fiúutód nélkül hal meg, a lányai örökölnek.
27,12 A kézföltétel a Mózesben lévő Lélek és hatalom átadását jelezte.
28,1 Ez az ún. „felajánlási naptár” tartalmaz minden olyan adományt, amit egy év során Izrael köteles volt felajánlani Istennek.
28,11 Az újhold ünnepéhez ld. Zsolt 81,4; Iz 1,13-14; Óz 2,13.
28,26 Az aratás kezdetén (pünkösd ünnepén) felajánlandó áldozat (Vö. Kiv 34,22).