1 Aki szereti fiát, nem sajnálja tőle a vesszőt,
hogy a végén öröme legyen benne.
Aki fenyíti fiát, dicséretet arat miatta,
és büszke lehet rá házanépe előtt.
Aki oktatja fiát, irigyévé teszi ellenségét,
és nagyra lehet vele barátai előtt.
Ha meghal az apa, mintha meg sem halt volna,
mert hasonmását hagyta maga után.
Látja életében, és örömét leli benne,
halálakor pedig nincs miatta gondja,
és nem szégyenül meg ellenségei előtt,
mert védőt hagy hátra házának az ellenségekkel szemben,
barátainak pedig társat, aki hálával fizet.
Aki kényezteti fiait, saját sebeit kötözheti,
és minden kiáltásukra megrendül bensejében.
Csökönyös a ló, ha nem idomítják,
a szabadjára engedett fiú pedig arcátlan lesz.
Kényeztesd a fiút: majd rémületbe ejt!
Csak mókázzál vele, majd megszomorít téged!
Ne mulass vele, hogy meg ne bánd,
és végül el ne vásson a fogad!
Ne engedd szabadjára ifjúkorában,
és ne nézd el önfejűségét!
Hajtsd meg nyakát ifjúságában,
és verd a hátát, amíg gyermek,
hogy dacos ne legyen, s ellened ne szegüljön,
mert ez fájdalmat okozna szívednek!
Fenyítsd fiadat és bajlódj vele,
hogy meg ne ütközz majd a gyalázata miatt.
14 Jobb a szegénynek, aki ép és egészséges,
mint a gazdagnak, aki gyenge és nyavalyaverte.
Igaz szentség mellett
többet ér a lélek egészsége bármennyi aranynál, ezüstnél,
és az ép test mérhetetlen gazdagságnál.
Nincs gazdagság, amely felér az ép test gazdagságával,
és nincsen gyönyör, amely túltesz a derűs kedélyen!
Jobb a halál a keserves életnél,
s az örök nyugodalom a hosszas betegségnél.
Jó falat csukott száj előtt
olyan, mint a sír köré rakott ételáldozat.
Mire jó az áldozat a bálványnak,
ha sem meg nem eszi, sem a szagát nem érzi?
Ilyen az is, akit üldözőbe vett az Úr,
aki bűne bérét hordozza!
Csak nézi a szeme és felsóhajt,
mint az eunuch, aki leányt ölel és epekedik.
Ne add át lelkedet a bánatnak,
és ne gyötörd magadat gonddal!
A szívbeli öröm: élet az ember számára,
és ki nem fogyó szent kincs,
meghosszabbítja a vidámság az ember életét.
Könyörülj lelkeden és légy Istennek tetsző,
légy tartózkodó, uralkodj szíveden az ő szentsége szerint,
és tartsd távol magadtól a szomorúságot!
Mert már sokakat megölt a búsongás,
nincs is haszon belőle!
Az irigység és harag életet rövidít,
s idő előtt öregít a gond!
Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél,
mert étkeit gondosan készítik.
1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet,
és gondja elűzi az álmot.
A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet,
és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.
Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében,
de pihenéskor saját javaiból töltekezik.
Küszködik a szegény élelme fogytán,
s a végén nyomorúságra jut.
Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat,
s aki romlást keres, betelik vele.
Sokan estek el már az arany miatt,
és lelték vesztüket a csillogása miatt.
Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak,
jaj azoknak, akik hajszolják!
Minden balga tönkremegy miatta.
Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van,
ha nem tévedt meg az arany miatt,
és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!
Ki az, hogy magasztalhassuk,
mert csodát tett életében!
Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt,
legyen a dicsérete örök!
Mert véthetett volna, de nem vétett,
gonoszt tehetett volna, de nem tett!
Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál,
s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.
12 Ha előkelő asztalánál ülsz,
ne nyisd meg nála a szádat elsőként!
Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«
Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!
Van-e silányabb teremtés a szemnél?
Ezért borul könnybe mindenféle okból!
Ahová ő néz,
ne nyúlj oda elsőnek,
hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.
Magadról tudd meg, mi jár társadnak!
Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak,
hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.
Hagyd abba előbb az illem kedvéért,
és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!
Ha pedig többekkel ülsz együtt,
ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások,
és ne akarj inni elsőként!
Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból?
Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben,
és nem érzel fájdalmat.
Álmatlanság, epeömlés, csikarás
kínozza az oktalan embert.
A mértékletes ember alvása egészséges,
reggelig alszik, és pompásan érzi magát.
Ha pedig sok evésre erőltettek,
kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz,
s nem szerzel bajt testednek.
Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem,
majd végül megérted szavaimat:
Légy minden dolgodban mértékletes,
akkor nem ér semmi betegség.
Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri,
és igazának hiteles a bizonysága.
Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város,
és fukarságának hiteles a híre!
30 Ne hősködjél bor dolgában,
mert a bor már sokakat elveszített!
Próbára teszi a tűz a kemény vasat,
a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét.
A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek,
ha mértékkel iszod, józan maradsz.
Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak?
Mi foszt meg az élettől? A halál!
Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva,
de nem részegeskedésre!
A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme,
egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital.
A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat,
haragot és sok romlást okoz.
A sok borital a lélek keserűsége.
Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése
elveszi az erőt, és sebeket ejt.
Ne fedd meg társadat borozás közben,
és ne nézd le őt jókedvében!
Ne mondj neki szitokszót,
és ne zaklasd követeléssel!
1 A lakoma gazdájává tettek? El ne bízd magadat!
Légy olyan a társaságukban, mint aki közülük való!
Viseld gondjukat, azután leülhetsz,
ha elláttad minden kötelességedet, dőlj le te is,
hogy örömöd legyen bennük,
a hála dísze gyanánt elvehesd a koszorút,
s az egybehívottak elismerését elnyerhesd!
Mint idősebb, úgy beszélj, mert úgy illik,
hogy először te szólj komoly hozzáértéssel,
de ne zavard a zenét!
Ne pazarold a szót, amikor nem hallgatják,
és ne kérkedj rosszkor bölcsességeddel.
Karneol kövecske arany ékszeren,
ilyen, ha borvendégségnél zenészeket fogadnak.
Smaragd pecsétkő arany foglalatban:
a zene ritmusa jóízű és kevés bor mellett.
Figyelj és hallgass,
akkor tisztességtudásod miatt tetszésben lesz részed.
Ha fiatal vagy, a saját ügyedben is alig szólj valamit,
még ha kétszer kérdeznek is, csak bólintással adj választ!
Sokban úgy tégy, mintha nem tudnád,
figyelj, hallgass és kérdezz!
Előkelők között ne légy tolakodó,
s ahol öregek vannak, ne beszélj sokat!
Villám előzi meg a jégesőt,
a szerénység előtt pedig kedvesség jár,
és tisztességtudásod miatt jóindulatban lesz részed.
Felkelés idején ne lustálkodj,
menj haza jó korán, s ott vigadj és ott szórakozz,
ott töltsd a kedvedet, de ne bűnnel és kérkedéssel!
Mindezekért pedig áldd az Urat, Teremtődet,
aki elárasztott téged mindezen javaival!
18 Aki féli az Urat,
útbaigazítást nyer tőle,
s akik hozzá fordulnak, áldásban részesülnek.
Aki kutatja a törvényt, eltelik azzal,
a ravaszkodó azonban belegabalyodik.
Akik félik az Urat, megtalálják a helyes döntést,
és meggyújtják az igazság szövétnekét.
Kerüli a bűnös ember az útbaigazítást,
és kedve szerint magyarázgat.
A bölcs ember nem homályosítja el az értelmet,
az elbizakodott és dölyfös azonban nem tiszteli a törvényt:
miután pedig megfontolás nélkül bánt el vele,
megcáfolják őt saját következtetései.
Fiam! Semmit se cselekedj megfontolás nélkül,
akkor nem kell a tett után bánkódnod!
Ne járj veszélyes úton,
akkor nem botlasz kövekbe!
Ne vállalkozz göröngyös útra,
akkor nem botránkoztatod meg lelkedet!
Még fiaiddal szemben is légy óvatos,
és házad népétől is őrizkedj!
Minden tettednél gondosan vigyázz magadra!
Aki ezt teszi, teljesíti a parancsokat.
Aki hisz Istenben, figyel a parancsokra,
s aki bízik benne, meg nem fogyatkozik.
Jegyzetek
30,1 A szülő kötelessége a gyermek nevelése, hogy az erkölcsi értékeket tiszteletben tartsa.
30,14 A fölösleges aggodalmaskodás nem segít semmin (vö. Mt 6,34).
31,1 A pénzsóvárság nagy kísértés az embernek. Ha valaki legyőzi, az valóban boldog.
31,12 Viselkedési szabályok az étkezéseken. Közös étkezések alkalmával kiderül, hogy a meghívott jólnevelt-e, megállja-e a helyét a nyilvánosság előtt. A legfőbb irányelv a helyes mérték mindenben.
31,30 A bölcs tud vidám lenni a becsípett vendégekkel, de ő maga mértéket tart az ivásban.
32,1 A „lakomagazda” feladata volt a bor keverése (vizezése) és a társaság szórakoztatása (vö. Jn 2,8). A vidám lakomához jobban illik a nóta, mint az okoskodó szónoklatok.
32,18 A bölcs ember a cselekvését Isten törvényéhez méri.