A részeges munkás
meg nem gazdagszik,
s aki megveti a keveset, lassanként tönkremegy.
Bor és nők tévútra viszik a bölcseket,
és meghurcolják az okosokat.
Aki buja nőkkel tart, elzüllik,
rothadás és féreg veszi birtokába,
nagy, elrettentő példa lesz,
s elveszik lelkét az élők közül.
4 Aki könnyen megbízik, könnyelmű az, és kárt vall,
és aki önmaga ellen vét, megvetésnek teszi ki magát.
Aki véteknek örül, becsmérlésben részesül,
s aki utálja a feddést, megrövidíti életét,
aki azonban gyűlöli a pletykálkodást, kioltja a gonoszságot.
Aki vétkezik önmaga ellen, megbánja,
s aki gyönyörködik a gonoszságban, becsmérlésben részesül.
Ne add tovább a gonosz és kíméletlen beszédet,
akkor senki sem becsmérel téged.
Amiről tudsz, ne beszéld ki se barátnak, se ellenségnek,
és ha tudsz valami vétekről, ne fedd fel azt!
Mert aki meghallgat, inkább őrizkedik tőled,
a bűnt védelmébe fogadja, téged pedig meggyűlöl,
s ilyen marad irányodban mindenkor.
Ha szóbeszédet hallottál társadról, haljon az meg veled;
hidd el: nem fordulsz fel miatta.
Egyetlen szótól rájön a balgára a vajúdás,
mint a fájdalom az asszonyra, amikor magzatát szüli.
Mint a nyíl a comb húsában,
olyan a szóbeszéd a balga szívében.
13 Kérdezd meg előbb a barátot, hátha nem is tud róla,
és azt mondja: »Nem tettem!«
Ha pedig megtette, intsd, hogy ne tegye többé!
Kérdezd meg a társat, hátha nem is mondta?
Ha pedig mondta, intsd, hogy ne mondja többé!
Kérdezd meg a barátot,
mert sokszor akad rágalom,
és ne adj minden szóbeszédre!
Van olyan, aki megtéved nyelvével, rosszakarat nélkül.
Ki az, aki nem vétett még nyelvével?
Kérdezd meg előbb a társat, mielőtt ráförmednél,
és adj helyet a Magasságbeli törvényének!
Minden bölcsesség istenfélelem,
és Isten félelme van benne:
minden bölcsesség egyben a törvény teljesítése.
19 Nem bölcsesség a jártasság a rosszban,
és nem okosság a bűnösök fortélya.
Van gonosz eszesség, s ez utálatos,
és van együgyű, aki gonoszság híján van.
Többet ér a kevésbé okos és fogyatékos elméjű, ha istenfélő,
mint a nagyeszű, aki megszegi a Magasságbeli törvényét.
Van vakmerő ravaszság, amely bűnös,
és van olyan, aki körmönfontan beszél, és mégis igazat mond.
Van olyan, aki rútul megalázkodik,
és belseje tele van cselvetéssel.
Van olyan, aki nagy alázatában mód felett meghunyászkodik,
lehajtja fejét, és úgy tesz, mintha nem is látná,
amiről nem akar tudni.
Ha erő híján nem tud vétkezni,
mihelyt alkalma nyílik rossz cselekedetre, elköveti a gonoszságot.
Külsejéről lehet az embert megismerni,
és arca kifejezéséből ismerni meg az okosat.
A test öltözete, az ajkak nevetése,
s az ember járása mind rá vallanak.
Van feddés, amely elhibázott a gyalázkodó haragja miatt,
van megítélés, amely nem állja meg helyét,
s van, aki hallgat, és az a bölcs.
1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni,
akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól.
Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől,
így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát.
Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat!
Így elkerülöd a szándékos bűnt.
Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják,
és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar.
Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója,
és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt.
A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje,
a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz.
Önmaga ellen vét a sokbeszédű,
s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik.
9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre,
és van találás, amely veszteség!
Van adomány, amely nem jár haszonnal,
és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni!
Van megalázás, amely dicsőségre vezet,
és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét.
Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol,
de megfizet érte hétszeresen!
A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát,
az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész.
Nincsen hasznod az ostoba ajándékából,
mert szeme elvár hétannyit.
Keveset ad és sokat kifogásol,
tűz tör elő, ha kinyitja száját.
Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri;
de undok az ilyen ember!
»Az ostobának nincsen barátja,
és nincs köszönet ajándékaiért.«
Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek,
kinevetik hányszor, és milyen sokan!
Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van,
hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát.
A hamis nyelv botlása olyan,
mint amikor valaki elesik a padlón,
így jön el hirtelen a gonoszok bukása.
A kelletlen ember csupa üres locsogás,
amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából.
Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában,
mert nem mondja kellő időben.
Van, akit szegénysége visszatart a bűntől,
de nyugalmában ösztönzést kap arra.
Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből,
és oktalan ember kedvéért feláldozza magát,
tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti.
Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből,
és szükségtelenül ellenségévé teszi.
Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság,
mégis folyton kísért a neveletlenek szájában!
A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik,
de mindkettőnek romlás az örökrésze.
A hazug embereknek becstelen az erkölcsük,
és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák.
29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi,
s az okos ember kedves a nagyok előtt.
30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből,
és aki igazságot tesz, felmagasztalják,
aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól.
Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét,
és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket.
Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs,
mi haszna mindkettőnek?
Többet ér, aki palástolja ostobaságát,
mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.
1 Vétkeztél, fiam? Ne tedd még egyszer,
és előbbi bűneid miatt is imádkozz,
hogy megbocsássák neked.
Fuss a bűntől, mint a kígyó színétől,
mert ha közel mész hozzá, hatalmába kerít.
Foga mint az oroszlán foga,
megöli az emberek lelkét.
Minden törvényszegés mint a kétélű pallos:
csapására nincsen orvosság.
Az erőszak és az igaztalanság felemészti a vagyont,
s a túl gazdag házat tönkreteszi a kevélység,
így pusztul el a dölyfös vagyona!
Eljut a könyörgés a szegény szájából Isten füléhez,
és sietve megjön számára az ítélet.
Aki gyűlöli a feddést, a bűnös nyomán jár,
de aki féli Istent, az magába száll.
Már messziről megismerni a vakmerő szájhőst,
és kisiklását észreveszi az okos.
Aki más költségén építi házát,
olyan, mint aki télen gyűjti köveit.
A bűnösök társasága kóc-csomó,
és végezetük tűzláng!
A bűnösök útja kővel van egyengetve,
de a végén alvilág van, sötétség és bűnhődés.
12 Aki megtartja a törvényt, úrrá lesz érzékein,
az istenfélelem betetőzése pedig bölcsesség és okosság.
Nem lehet azt megnevelni, aki nem okos a jóban!
Van okosság, amely bővelkedik gonoszságban,
de nincs valódi értelmesség, ahol keserűség van!
A bölcs tudása növekszik, mint az árvíz,
és tanácsa, mint az élővíz forrása, el nem apad.
A balga szíve törött edény,
nem tart meg semmiféle bölcsességet.
Bármi okos szót halljon az értelmes,
dicséri azt, sőt ráadással szolgál;
a feslett is hallja, de nincs az ínyére,
azért a háta mögé hajítja.
Olyan a balga beszéde, mint a teher az úton,
az okos ajkán azonban kedvesség van.
Lesik az okos száját az összejövetelen,
és szavait szívükre veszik.
Olyan a bölcsesség a balgának, mint az elpusztult ház,
s az oktalan tudománya értelmetlen locsogás.
A fegyelem a balgának béklyó a lábán,
bilincs a jobb kezén.
Fennhangon röhög a balga,
az okos ember pedig alig hogy mosolyog.
Arany ékszer az okosnak a fegyelem,
karkötő a jobb karon.
A balga könnyen teszi be lábát társának házába,
a tapasztalt ember pedig elfogódott a hatalmas színe előtt.
Ablakon át nézeget a balga a házba,
a művelt férfi pedig kívül marad állva.
Neveletlenség, ha az ember ajtónál hallgatódzik,
feszélyezi az okos embert ez a csúfság.
Oktalanságot beszél a balgák ajka,
az okosok pedig mérlegre teszik szavaikat.
Szájukon hordozzák a balgák szívüket,
az okosok szája pedig szívükben van.
Amikor az istentelen az ördögöt átkozza,
önmaga ellen szór átkot.
Önmagát mocskolja a besúgó,
és gyűlöltté válik mindenki előtt;
meggyűlölik azt is, aki vele tart,
a hallgatag és okos pedig tiszteletet arat.
Jegyzetek
19,4 A fecsegő sok kellemetlenségbe és kínos helyzetbe sodorja magát.
19,13 Az igazi barátok figyelmeztetik egymást hibáikra.
19,19 A bölcs jó emberismerő, őt nem vezeti félre a külső látszat.
20,1 A dicséret és a szidás művészetéről.
20,9 Az életben sok minden kétértelmű. Csak a bölcs látja át a helyzeteket.
20,29 A bölcs ne rejtse véka alá a maga bölcsességét.
20,30 Ahogyan az ügyes földművesnek bőséges termést hoz a földje, úgy a rátermett hivatalnok is sok jogtalanságtól védhet meg másokat.
21,1 A bűn ellensége az embernek. Minden gonoszság, amit másokkal szemben elkövetünk, minket magunkat is pusztít.
21,12 A szerző itt a balga és a bölcs jellemző tulajdonságait sorolja föl.