1 Ha jót teszel, nézd meg, kivel teszed,
akkor sok köszönet lesz jótetteidben.
Tégy jót az igazzal, és méltó viszonzásban lesz részed,
ha nem tőle, akkor bizonnyal az Úrtól.
Nem jár jól, aki állhatatos a rosszban,
és alamizsnát nem ad,
mert a Magasságbeli is gyűlöli a bűnösöket,
de megkönyörül a bűnbánókon.
Adj az irgalmasnak, de ne karold fel a bűnöst.
Ő majd bosszút áll a gonoszokon és a bűnösökön,
s elteszi őket a megtorlás napjára.
Adj a jónak, de ne fogadd be a bűnöst,
tégy jót az alázatossal, de ne adj az istentelennek;
ne engedd, hogy kenyeret adjanak neki,
hogy ne legyen ezáltal erősebb tenálad,
különben kétszeres rossz ér téged
mindazon jó fejében, amit vele tettél,
mert a Magasságbeli is gyűlöli a bűnösöket,
és bosszút áll az istenteleneken.
8 Nem ismerni fel a barátot a szerencsében,
de nem marad az ellenség elrejtve a balsorsban!
Amikor az ember jól van, szomorkodnak ellenségei,
de amikor bajban van, akkor látszik meg, ki a jó barát!
Ne bízzál ellenségedben sohasem,
mert, mint a réz, úgy rozsdásodik gonoszsága.
Még ha görnyedne is alázkodva,
akkor is vigyázz és őrizkedj tőle!
Ne engedd, hogy melléd álljon,
és ne ültesd jobbodra,
hogy helyedre ne tolakodjék és székedre ne törjön,
te pedig későn értsd meg szavamat,
és gyötrődj beszédemen!
Sajnálja-e valaki a bűvészt, ha megmarja a kígyó,
vagy azokat, akik fenevadak közelébe mennek?
Így jár, aki gonosz emberhez szegődik,
és annak bűneibe gabalyodik;
ideig-óráig veled marad,
de ha meginogsz, nem tart ki melletted.
Ajakával édes hozzád az ellenség,
de szívében fondorkodik, hogy verembe döntsön.
Könnyet ont szeméből az ellenség,
de ha alkalmat talál, nem győz jóllakni vérrel!
Ha balsors ér, ott találod elsőnek,
könnyet ont szeméből az ellenség,
adja a segítőt, és belédöf sarkadba.
Csóválja fejét, összecsapja kezét,
mindenfélét suttog s elfintorítja arcát.
1 Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát;
aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára.
Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára,
ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz.
Mi köze az üstnek a fazékhoz?
Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik!
A gazdag erőszakos, és mégis dühöng,
a szegény pedig sérelme mellett is hallgat.
Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát,
de otthagy akkor, ha semmid nincsen.
Ha van valamid, élvezi társaságodat,
de ha kifosztott, nem bánkódik miattad.
Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat,
szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?«
Megszégyenít vendégségeivel,
de közben kifoszt kétszer is, háromszor is,
végül pedig kinevet,
ha pedig később meglát, elmegy melletted,
és fejét ingatja fölötted.
9 Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét.
Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen!
Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben,
hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass!
Ha előkelőbb hívat, vonulj félre,
akkor annál inkább hív téged.
Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz,
de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek.
Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele,
és ne bízz a sok beszédében,
mert a sok beszéddel próbára tesz téged,
és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat.
Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat,
és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől.
Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz,
mert a veszteddel jársz-kelsz.
Amikor pedig hallod őt,
úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen!
Egész életedben szeresd az Istent,
és kiálts hozzá, hogy megmentsen!
19 Minden élőlény szereti a maga fajtáját,
és minden ember azt, aki közel áll hozzá;
minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik,
az ember is a maga fajtájával társuljon.
Ha megfér valaha bárány a farkassal,
akkor az igaz is a bűnössel.
Hogyan barátkozna hiéna a kutyával?
És mi köze a gazdagnak a szegényhez?
Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában,
így a gazdagnak a legelője a szegény.
Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság,
úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény.
Ha a gazdag meginog, barátai támogatják,
de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják.
A megcsalt gazdagnak sok védője támad,
ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki.
Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják,
beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki.
Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak,
és beszédét a felhőkig magasztalják.
Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?«
és ha megbotlik, a földhöz csapják.
Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét,
de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint.
Az ember kedélye elváltoztatja arcát
hol vidámra, hol meg szomorúra.
A jó kedély jelét, a ragyogó arcot
nehezen és bajjal találod meg.
Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával,
akit nem bánt gond bűn miatt!
Boldog, akinek nem aggódik lelke,
és akit nem hagyott el reménye.
3 A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát;
mire jó az arany az irigy embernek?
Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt;
vagyonában idegen dúskál majd.
Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz?
Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban!
Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy,
galádsága bérét magával hordozza!
Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva,
és végül mégis csak elárulja galádságát.
Gonosz az, akinek irigy a szeme,
aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.
A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal,
nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.
A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel,
szűkölködik és bánkódik asztalánál.
11 Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal,
és mutass be méltó áldozatokat Istennek!
Gondolj arra, hogy a halál el nem marad,
hiszen ismered az alvilág törvényét,
mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!
Tégy jót barátoddal még halálod előtt,
erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!
Ne vond meg magadtól a jó napot,
s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!
Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét,
és sorsvetésre hagyod, amit szereztél!
Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!
Halálod előtt cselekedj igazságot,
mert nem lehet ételt lelni az alvilágban.
Minden test elfonnyad, mint a fű,
mint a fakadó levél a zöldellő fán:
az egyik kihajt, a másik lehull.
Ilyen a húsból és vérből való nemzedék:
az egyik bevégzi, a másik születik.
Minden romlandó alkotás tönkremegy végül,
és alkotója nyomon követi;
de elismerést nyer minden kiváló alkotás,
és alkotója megbecsülésben részesül miatta.
Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét,
aki annak igazsága fölött elmélkedik,
és okosan fürkészi Isten gondviselését;
aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait,
és megérti annak titkait;
aki utánajár, mint a nyomkereső,
és megmarad útjain;
aki betekint ablakán,
és ajtajánál hallgatózik,
aki a háza mellé telepszik,
és sátra cövekét a falához erősíti,
aki mellette üti fel sátrát,
és örökre megszáll szép hajlékában;
aki a lombja közé rejti fiókáit,
és az ágain tölti éjjelét;
aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől,
és oltalmában megpihen.
Jegyzetek
12,1 Óvás attól, hogy jótetteinkkel a gonoszokat támogassuk (de: vö. Mt 5,45; 13,24-30).
12,8 Szabályok az igazi és a hamis barát megkülönböztetésére. Sírák fia óva int attól, hogy egy korábbi ellenség közeledését elfogadja valaki.
13,1 Szegény és gazdag között nincs igazi barátság. A gazdag mindig el fogja nyomni és ki fogja használni a szegényt.
13,9 Hatalmasok közt az ember ne legyen se meghunyászkodó, hogy át ne nézzenek rajta, se törtető, hogy el ne tapossák.
13,19 Mindenki a maga fajtáját szereti, ezért a legjobb az embernek, ha megmarad a saját, természetes körében.
14,3 Irigység és kapzsiság tönkreteszi egy ember életét.
14,11 Szabályok a pénz helyes felhasználására: jó dolog örülni a mának, adni barátainknak, és nem elfelejteni, hogy a halál minden vagyonunktól megfoszt majd minket. Sírák fia nem számol a halál utáni örök élettel, csak valamiféle árnyék-léttel az alvilágban.