Kis türelmet
SALAMON BÖLCS MONDÁSAI SALAMON MONDÁSAINAK ELSŐ GYŰJTEMÉNYE: 10,1-22,16
10

1 A bölcs fiú öröme atyjának,
a balga fiú pedig búbánata anyjának.

2 Igaztalan kincsek semmit sem érnek,
a becsületesség ellenben megment a haláltól.

Nem engedi az Úr az igaz lelkét éhezni,
de elveti a gonoszok kívánságát.

A lassú kéz szegénnyé tesz,
a szorgosak keze azonban gazdagságot szerez.
Aki hazugságra támaszkodik, szelet legeltet,
és repdeső madarat kerget.

Okos az az ember, aki aratáskor gyűjt,
de szégyent vall, aki nyáron alszik.

Az Úr áldása nyugszik az igaz fején,
a gonoszok száját pedig gonoszság borítja.

Az igaz emlékezete áldott,
a gonoszok neve pedig elmállik.

Aki bölcs szívű, befogadja a parancsot,
a bolondot azonban saját szája sújtja.

Aki egyenesen jár, bizton jár,
aki görbe utakon jár, azt bizony rajtakapják.

Aki szemével hunyorgat, fájdalmat okoz,
aki azonban nyíltan dorgál, békességet szerez.

Az igaz szája élet forrása,
a gonoszok szája pedig erőszakot áraszt.

A gyűlölködés civódást szít,
a szeretet pedig minden hibát befed.

13 Az értelmes ajkán bölcsességet találsz,
ám vessző való az esztelen hátának!

A bölcsek elrejtik tudásukat,
az ostoba szája azonban közel van a szégyenvalláshoz.

Erős város a vagyon a gazdagnak,
a szűkölködés pedig romlás a szegénynek.

Az igaz szerzeménye életre szolgál,
a gonosz jövedelme pedig bűnre.

Az élet útján halad, aki megszívleli az intést,
aki megveti a korholást, eltéved.

A hazug ajkak gyűlöletet takarnak,
aki rágalmat szór, az ostoba.

Sok beszéd nem marad hiba nélkül,
az az okos ember, aki féken tartja ajkát.

Az igaz nyelve ezüst a javából,
a gonoszok elméje pedig semmit sem ér!

Az igazak ajkai sok embert tanítanak,
a balgák pedig tönkremennek szívük oktalansága miatt.

Az Úr áldása gazdagságot szerez,
és nem jár azzal együtt a nyomorúság.

A dőre a bűnözést nézi mulatságnak,
az értelmes férfi pedig a bölcsességet.

A gonoszt utoléri, amitől retteg,
az igazak pedig azt kapják, amire vágynak.

Mint az elvonuló fergeteg, tűnik el a bűnös,
az igaz pedig szilárdan áll örökre.

Ami az ecet a fognak, a füst a szemnek,
az a lusta azoknak, akik megbízzák valamivel.

Az Úr félelme megsokasítja a napokat,
a gonoszok évei pedig megrövidülnek.

Az igazak reménye boldogság,
a gonoszok számítása pedig semmivé válik.

Az Úr útja erős vár a jámbornak,
de romlás a gonosztevőknek.

Az igaz meg nem inog sohasem,
a gonoszoknak pedig nincs a földön maradásuk.

Bölcsesség sarjad az igaz szájából,
a gonoszok nyelve pedig tönkremegy.

Az igaznak ajka azt tudja, ami kedves,
a gonosz szája pedig azt, ami romlott.

11

1 Utálja az Úr a hamis mérleget,
de kedvét leli a csorbítatlan súlyban.

Ahol gőg van, ott gyalázat is lesz,
de ahol szerénység van, ott bölcsesség is van.

Az igazakat jámborságuk bizton vezérli,
de a csalókat tönkreteszi hamisságuk.

Semmit sem használ a gazdagság a harag napján,
a becsületesség azonban megóv a haláltól.

A jámbor útját igaz volta egyengeti,
a gonoszt pedig gonoszsága elejti.

A becsületes embereket megmenti igaz voltuk,
a csalók pedig ármányaik tőrébe esnek.

A gonosz ember halála véget vet a reménynek,
s a vagyonba vetett bizalom szertefoszlik.

Az igaz megmenekszik a szorongatásból,
s a gonosz jut a helyébe.

Az álnok tőrt vet szájával társának,
de az igazakat megmenti okosságuk.

10 Az igazak jó sorsának megörül a város,
s a gonoszok romlásán nagy az ujjongás.

Az igazak áldása által emelkedik a város,
a gonoszok szája pedig lerontja azt.

Az együgyű lenézi társát,
az okos férfi pedig meghallgatja.

Aki pletykával házal, kibeszéli a titkot,
aki pedig megbízható, elrejti, amit barátja rábízott.

Ahol nincsen vezér, elvész a nép,
de jólét van ott, hol bőven akad tanácsadó.

15 Rosszul jár, aki idegenért jótáll,
bizton csak az van, aki kerüli a kezességet.

A tisztességes asszony becsületet arat,
a szorgosak pedig vagyonhoz jutnak.

A könyörületes ember magával is jót tesz,
a kegyetlen pedig rokonait is eltaszítja.

18 Csalóka nyereségre dolgozik a gonosz,
aki igazságot vet, annak lesz maradandó jutalma.

A jóság életet szerez,
a gonosz követése pedig halált.

Utálja az Úr az álnok szívet,
de kedvét leli azokban, akiknek útja feddhetetlen.

A kezem rá, hogy a gonosznak nincsen mentsége,
az igazak ivadéka azonban megmenekszik.

Sertés orrában aranykarika:
ilyen a szép nő, ha illetlen.

Az igazak csak jót remélhetnek,
a gonoszokra pedig a harag vár.

Vannak, akik elosztják a magukét és gazdagabbak lesznek,
mások elragadják a másét, és folyton nélkülöznek.

Aki áldásban részesít, maga is gyarapszik,
s aki itat, maga is betelik itallal.

Elátkozza a nép azt, aki visszatartja gabonáját,
de áldás száll annak fejére, aki áruba bocsátja.

Jókor kel reggel, aki jót akar,
aki pedig rosszat tervez, maga kerül bajba.

Aki gazdagságában bízik, elbukik,
az igazak pedig virulnak, mint a friss lombkorona.

Aki megbolygatja házát, szelet vet,
s a balga a bölcsnek lesz szolgája.

Az igaznak gyümölcse az élet fája,
de a gonoszság elveszti a lelkeket.

Ha az igaz is megkapja a földön a magáét,
mennyivel inkább a gonosz és a bűnös!

12

1 Aki szereti a feddést, szereti az okulást,
aki pedig fázik az intéstől, az balga.

A jó az Úrtól kegyben részesül,
de aki saját gondolataiban bizakodik, istentelenül cselekszik.

Senki sem erősödik bűn által,
az igazak gyökere azonban ki nem lazul.

A derék asszony a férje koronája,
a becstelen pedig szú a csontjában.

Az igazak gondolatai a helyeset célozzák,
a gonoszok terve pedig csalásra irányul.

A gonoszok szavai vér után leselkednek,
az igazak szája azonban megmenti őket.

Döntsd le a gonoszokat, és nincsenek többé,
az igazak háza azonban szilárd marad.

Okossága szerint dicsérik az embert,
és megvetik azt, aki üres és esztelen.

Többet ér a szegény, aki megelégszik magával,
mint az úrhatnám, akinek kenyere sincsen.

Tudja az igaz, mi kell marhájának,
a gonoszok szíve azonban kegyetlen.

Aki megműveli földjét, jóllakhat kenyérrel,
aki hiú dolgok után szalad, az ostoba nagyon!
Aki borozgatva éldeleg,
szégyent hagy erődjeiben.

12 Az istentelen vágya a gonoszok vára,
az igazak gyökere azonban erősödik.

Az ajkak bűneiért romlás éri a gonoszt,
az igaz azonban megmenekül a szorongatásból.

Mindenki a szája gyümölcse szerint telik el javakkal,
és mindenkinek keze munkája szerint fizetnek.

A balga a maga útját gondolja helyesnek,
a bölcs azonban a tanácsra hallgat.

A balga bosszúságát menten kimutatja,
az okos pedig a sértést elleplezi.

Aki azt mondja, amit tud, az igazat vall,
aki pedig hazudik, csalárd tanú.

Van, akinek fecsegése olyan, mint a karddöfés,
a bölcsek nyelve pedig, mint az orvosság.

Igaz ajkak helytállnak örökké,
de a felelőtlen tanú hazug nyelvet kohol.

Fondorlat van azok szívében, akik gonoszt forralnak,
de öröm éri azokat, akik békességet javasolnak.

Nem bántja az igazat, bármi is történjék vele,
a gonoszok azonban tele vannak bajjal.

Utálja az Úr a hamis ajkakat,
de kedvét leli azokban, akik híven cselekszenek.

Az okos ember elrejti tudását,
a dőrék szíve pedig kürtöli a balgaságot.

A szorgalmas kéz uralomra kerül,
a lusta pedig robotmunkára jut.

A szívbeli bánat leveri az embert,
de a szép szó felderíti!

Aki nem törődik kárával barátja kedvéért, az igaz,
a gonoszokat útjuk tévedésbe viszi.

A csaló nem jut nyereséghez,
de az ember vagyona aranyat ér.

Az igazság útja életet ad,
de tágas az út, mely a halálba vezet.

13

1 A bölcs fiú hallgat atyjára,
az arcátlan pedig nem hallgat a korholásra.

Mindenki a szája gyümölcsétől lakik jól,
a csalárdok lelke azonban igaztalan.

Aki vigyáz a szájára, megóvja lelkét,
aki meggondolatlan beszédében, bajba jut.

Akar is, nem is a lusta,
de meghízik a dolgos.

Az igaz gyűlöli a hazug beszédet,
a gonosz pedig csúfságot művel, és restelkedést okoz.

Az igazság óvja a feddhetetlennek útját,
a gonoszság ellenben elejti a bűnöst.

7 Az egyik kelleti magát, holott semmije sincsen,
a másik adja a szegényt, és mellette dúsgazdag.

A férfi lelkének váltsága a gazdagsága,
a szegény azonban nem hall fenyegetést.

Az igazak lámpása vígan lobog,
a gonoszok mécsese pedig kialszik.

A kevélyek között mindig háborúság van,
a megfontoltakat azonban bölcsesség vezérli.

A sietve harácsolt vagyon elillan,
a kézzel, apránként gyűjtött pedig gyarapszik.

Hosszú várakozás a szívet beteggé teszi,
a teljesedő kívánság azonban az élet fája.

13 Aki intő szót megvet, pusztulást von magára,
aki a parancsot megbecsüli, üdvösségre lel.
Az álnok lelkek bűnökben tévelyegnek,
az igazak pedig irgalmasok és könyörülnek.

A bölcsnek tanítása élet forrása,
mert visszatart a halálos csapdától.

A bölcs belátás kedvessé tesz,
de az álnokok útja örvénybe taszít.

Az okos mindent ésszel tesz,
a dőre pedig kitálalja balgaságát.

17 Gonosz küldönc bajba juttat,
de a megbízható követ orvosság.

Szegénység és gyalázat éri azt, aki elhagyja a fegyelmet,
de dicséretet szerez, aki enged a dorgálónak.

Teljesülő kívánság: csemege a léleknek,
felhagyni a rosszal: csömör a balgáknak.

Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz,
aki balgákkal barátkozik, hasonló lesz hozzájuk.

A bűnösöket balsors üldözi,
az igazaknak pedig jóval fizetnek.

Fiakra és unokákra hagyja a jámbor az örökségét,
de a bűnös vagyona az igaznak van eltéve.

Az atyák új szántásán sok az élelem,
de másoknak gyűlik az, ha nincsen okosság.

Aki kíméli a pálcát, gyűlöli fiát,
aki pedig szereti, szüntelen fenyíti.

Az igaz ehet, amíg jól nem lakik,
a gonoszok gyomra azonban üres marad.

Jegyzetek

10,1 Feltehetően két gyűjteményből (10,1-15,33; 16,1-22,16) állították össze ezt a jelenlegi egységet, amely főként kétsoros, gondolatritmusban megírt bölcs mondásokat tartalmaz. A mondások kb. Kr. e. 930 és Kr. e. 200 között keletkeztek.

10,1 A mondások optimizmust tükröznek: a szorgalom és a jámborság mindig sikert arat.

10,2 A „becsületesség” más fordítása: adakozás (vö. Sír 3,30; Tób 4,10k; 12,9).

10,13 A megfontolt és okos beszéd fontosságáról szóló mondások.

11,1 Általános életbölcsességek, melyek segítenek eligazodni az egyes helyzetekben.

11,10 A becsület és a jámborság az egész társadalomra kihat.

11,15 Vö. 6,1-5.

11,18 A vers magyarázza, hogy miért érhetnek el eredményeket a gonoszok is: sikereik látszólagosak.

12,1 Az itt közölt mondások az igaz és a gonosz magatartását hasonlítják össze, főként a beszéd és a munka területén.

12,12 Megromlott szöveg.

13,1 A bölcs és az ostoba fiú összehasonlítása.

13,7 A vagyon által biztosítja magának az ember a függetlenséget és a szabadságot.

13,13 A vers második fele hiányzik a héber szövegben.

13,17 Az ókorban, amikor a hírközlés még igen nehezen működött, a megbízható követ rendkívül fontos volt.


Minden fejezet...
1 0